A fülemben az idei 2021-es toplistámat hallgatva, azt hiszem, most már nem odázhatom tovább a havi zárót, na meg nem is szeretném. Egy csomó tök jó dolog történt velem, mégsem tudtam mindent azonnal szavakba önteni. Valahogy jólesik időnként egy kis szünetet beiktatni, illetve elég sűrűek voltak az utóbbi hetek, de erről majd egy picit később. Mindent összevetve az idei ősz várakozáson felül sikerült - messze jobban, mint ahogy reméltem. :)

Októberben kettő, novemberben pedig egy, vagyis összesen három új lakóval bővült a magánkönyvtáram! Mivel sejtettem, hogy a Nyúl Péter adventi kalendáriuma meglehetősen kapós lesz, megelőztem a dolgot, és októberre meg is rendeltem magamnak egy korábban kinézett dán szakácskönyvvel, a Skandináv karácsonnyal egyetemben. A Darwin sárkányaival pedig még az interneten estem szerelembe, és amikor szembejött velem az Arcusban, képtelen voltam otthagyni. 

Az olvasás javarészt az őszi listám jegyében telt, és még jócskán december előtt végeztem is mindegyik tervezett olvasmánnyal, hurrá! Egy váratlan indíttatásnak engedve az egyik este az Ickabogba kezdtem bele, és annyira magával ragadott, hogy képtelen voltam letenni. Ha jól emlékszem, majdnem 20%-ot haladtam egyetlen este alatt, ami azért nem rossz teljesítmény, és persze Rowling néni zsenialitását is bizonyítja. Annyira okos történet ez: hihetetlen, hogy mennyi mindent mesél a mai társadalomról gyerekeknek is érthető nyelven. A karakterek, a stílus, a fordítás (Tóth Tamás Boldizsárnak jár a kalapemelés!) - minden tökéletes összhangban volt. Ezután a nyáron beszerzett Menő macskákat kerítettem sorra, ami pontosan azt nyújtotta, amit vártam tőle. Az illusztrációk teljesen levettek a lábamról, de a cicás sztorikért is odavoltam. :) 

A Hangyák egy rendkívül tartalmas és izgalmas beszámoló, amit csak ajánlani tudok mindenkinek. A szerzőnő humora, a színes képek és az érdekes alcímek csak tovább fokozták az érdeklődésemet, ráadásul rengeteg új infót is tanultam belőle! Említettem már, hogy imádom a Park ismeretterjesztő sorozatát? Az utána következő Szabó Magda kötet egy régi adósságom volt magam felé. Az Álarcosbált még 2017 decemberében zsákmányoltam a karácsonyra kapott utalványomból, úgyhogy nem kapkodtam el az olvasást, ennek ellenére úgy érzem, most jött el az ideje. Keserédes, ugyanakkor szívmelengető regény ez az élet örömeiről - kifejezetten jólesett a lelkemnek. Az Orient expresszt ugyan már olvastam korábban, és filmen is milliószor láttam, hangoskönyvben viszont most hallottam először. Több részletben haladtunk vele, amikor a kocsiban autóztunk, így az első felét Balázs Péter, a második felét már Csankó Zoltán előadásában hallgattuk. Mindketten zseniálisan jók voltak, és noha különböző stílusban adták elő a sztorit, én hihetetlenül élveztem őket. :) 

Az őszt a Familiárisokkal zártam, ami számomra igencsak felemás élményt nyújtott. Egyrészt nagyon tetszett a középkori hangulat és a vidéki környezet leírása, másrészt úgy érzékeltem, hogy az írónő nem tudta teljesen kibontani a boszorkányos vonalat. Camilla Läckberg valahogy jobban ráérzett erre A boszorkányban - ott sokkal hitelesebbnek találtam az egész jelenség leírását. Egyedül az utolsó fejezeten nem tudtam túllépni, az túl sok volt a gyomromnak, úgyhogy örülök, hogy Stacey Halls egy jóval lightosabb befejezést szánt a történetnek. 

Nagyon szerettem volna kivárni a decembert a karácsonyi filmekkel, egyszerűen nem ment. Amint megjelent a Netflix kínálatában az aktuális romkom felhozatal, én úgy vetettem rá magam, mint aki egész évben erre várt. A szerelem illata ráadásul abszolút pozitív csalódásként ért - kedves és könnyed cukiság, ami pont annyira romantikus és giccses, amennyire belefér. Nem hittem volna, hogy lehet fokozni, de idén sem maradunk új Karácsonyi cserebere rész nélkül. A trilógiává duzzadt sorozat harmadik felvonásában az előző filmben megismert Fiona kapja a főszerepet, és be kell valljam, ez jóval fogyaszthatóbbra sikerült, mint a második rész. Amin még jókat nevettem, az egy francia vígjáték, az Ezek vagyunk mi, ami a járvány első hullámát dolgozza fel. Váltakoznak benne a rendkívül megható és elképesztően abszurd pillanatok, mégis megmaradt a szerethetőség mezsgyéjén. 

Legnagyobb örömömre több kedvenc sorozatom is folytatódott: elsőként A tanár negyedik évada futott be, amit hétről hétre követünk, majd Az élet dicsérete folytatásába csöppentünk bele. Utóbbinak valami elképesztő módon örültem - instant boldogságot okoz minden egyes epizód. ♡ Közben beiktattam némi olasz romantikát, ami a könyvvel ellentétben sokkal frappánsabb és élvezhetőbb. Az egész cast, a zenék és a dialógusok is tökéletesen klappolnak, alig várom a folytatást! 

Az október javarészt az új autónkról szólt, amit igyekeztünk minél több helyen "felavatni". :) Elautóztunk Sigtunába, jártunk a Skokloster kastélynál, valamint Enköping környékén is feltérképeztük egy Grönsöö nevü helyet, ami a tó partján helyezkedik el, és egy kisebb park is található körülötte. Sőt, még Stockholmba is bevonatoztunk, úgyhogy amíg a párom ügyeket intézett, én sétáltam egyet a belvárosban, méghozzá egy régóta kinézett parkban, aminek a bejáratánál történetesen a Svéd Nemzeti Könyvtár bújik meg. 

A nagy durranás viszont az őszi szünetre időzített hazautunk volt, amit ezúttal autóval tettünk meg. Nem ment minden zökkenőmentesen, sőt: gyakorlatilag az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy elindulunk-e, és az útvonalat is át kellett variálni, de a végére minden kisimult. Egy öt napos roadtrip keretében történt mindez egy gyönyörű, kalandokkal teli útvonalon. Egészen lementünk Ystadig, az ország déli csücskébe, majd onnan kompoztunk át Németországba, hogy aztán Lengyelországon és Szlovákián keresztül érjünk a Mátra kapujához. Fantasztikus volt, még ha baromi fárasztó is, hiszen több órát ültünk a kocsiban. Erről tervezek majd egy részletesebb posztot is írni, mert van miről mesélni! 

Otthon felváltva utaztunk hol az én-, hol a párom családjához, így mindkét városban eltöltöttünk néhány napot. Sétáltunk a vácrátóti Botanikus Kertben, ami mesés volt - még november elején is, sütöttem fahéjas csigát, kisvonatoztunk, kirándultunk egyet Királyréten, rengeteget cicáztam, könyvespolcot takarítottam és rendezgettem, egy csomót főztem, voltunk a nagyszüleimnél, láttam végre a mátrai nagyikat, és mellette jutott időnk a karácsonyi ajándékok beszerzésére is. November második felében pedig megejtettük a régóta tervezett ágycserét, aminek köszönhetően egy sokkal kényelmesebb matracon alszunk, illetve a lakásunk is felfrissült egy kicsit. :) 

Szóval nagyon eseménydúsan telt ez a két hónap, én csak mostanában kezdek felocsúdni, hogy mennyi élmény ért bennünket ez idő alatt. ♡