Svédországban nagy hagyománya van a természetbarát életmódnak. Ez persze nem is meglepő, hiszen 5 km-es körzetben egymást érik a fenyőerdők, kisebb-nagyobb tavak, illetve természetvédelmi területek. A címben is emlegetett fogalom, az allemansrätten nagyjából annyit tesz, hogy "mindenkinek szabad". Egyfajta jogot jelent a természet adta lehetőségek élvezetére. Ha tiszteletben tartod a szabályokat, nem rongálsz meg semmit, nem szedsz le védett virágot, nem vadászol védett állatra, akkor szabadon bóklászhatsz, magad barangolhatod be a svéd erdőket. Így ma délután totál svédnek éreztem magam, miközben két órán keresztül gombásztunk az erdőben.

Már nagyjából másfél hete készültem a mai alkalomra, izgatottan vártam, milyen is lesz. Én magam még sosem szedtem vadon növő gombát, inkább csak erdei bogyókat, gyümölcsöket, azt is inkább kisebb koromban. Nem is igazán rajongok a gombáért, de úgy gondoltam, az általunk szedett termés is jobban ízlik, főleg, ha mi gyűjtöttük be. Két fajtát fogyasztanak a svédek, ami az itteni erdőkben is megtalálható: a vargánya, illetve a rókagomba. Mi is erre a kettőre fókuszáltunk, de találtunk légyölő galócát, illetve egy másik, szintén mérgező példányt, ami a rókagomba közelében terem meg. Bengt, a kísérőnk, korábban kinézett egy szimpatikus helyet, így Norrtälje felé vettük az irányt. Tőlünk nem messze, negyedórás autóútra meg is találtuk a keresett részt, ahol ráadásul kényelemesen le is tudtunk parkolni. Ezután vette kezdetét a gombavadászat. :) 

A gombászás rettentő időigényes elfoglaltság, de meglepően megnyugtató. Miközben a süppedős, mohákkal teli fenyvesben leskelődik az ember, igazán megéli a természet adta csodákat. Nem győztem betelni a fenyvesekkel, a mesebeli hangulattal. Az egészet megfejeltük egy erdei piknikkel; sziklán ülve ettük meg a boltban vett salátánkat. Eleinte nem voltunk túl sikeresek, de egy fél óra elteltével már egész komoly zsákmány gyűlt össze. A gombákon felül, az erdő tele volt vörös áfonyával, amit meg is kóstoltunk. Kissé fanyar ízét a svédek némi cukorral próbálják kompenzálni; a belőle készült lekvárt mindenki ismeri, aki valaha evett az Ikeában húsgolyót. :) 

Itthon közösen megtisztítottuk és feldolgoztuk a gombákat. Az egyik adagból gombapörkölt lett, amit felturbóztam némi paradicsompürével, a másikból pedig tejszínes gombakrémleves. Nagyon izgalmas volt ez a mai délután, én rendkívül élveztem és túlzás nélkül állíthatom: alig várom a következő alkalmat! 

Úgy döntöttem, nem bontom további bejegyzésekre ezt a témát, inkább összegzem a legjobb élményeket. :) Elég vegyes a felhozatal, több minden is lesz benne, mert az egy hónap alatt rengeteg élmény, benyomás, behatás ért bennünket. De azt mindenképp kijelenthetem, hogy csodálatos volt, örök emlék! 

#1 Tiergarten Nürnberg

Utoljára 6 éves koromban jártam a nürnbergi állatkertben, épp ezért, amikor a sógornőm említette, hogy elmehetnénk, boldogan mondtam igent az ötletre. Igazából csak képek alapján tudok visszaemlékezni, konkrét emlékem kevés van. Maga az állatkert egy kisebb túrának is beillene, ugyanis akad benne néhány emelkedő. Ezeket a bejáratnál osztogatott térképen is jelzik, de azért babakocsival fel kell hozzá készülni. Tulajdonképpen két dolog volt itt is, amit előre kinéztem: az egyik a gyönyörűséges hópárduc, ami a kedvenc nagymacskám; a másik a delfinshow. Anno Kolmårdenben is ez a két pont vonzott a leginkább, de alapvetően nagy-nagy állatkertbe járó vagyok, kislánykorom óta. :) Maga a kert egy fantasztikus erdős, zöld övezetben található, ahol az állatok is nagy kifutókon pihenhetnek, jöhetnek-mehetnek. Itt láttam először igazi lamantint, és bébi orrszarvút is. :) Nem is emlékeztem, hogy ennyi a látnivaló, de simán eltöltöttünk jó pár órát. Szerintem tökéletes családi program, de akár kettesben, barátokkal is el lehet tölteni itt egy szuper napot. :)

#2 Botanischer Garten

Erlangenbe is ellátogattunk a nürnbergi hétvége alatt. Ez egy bájos kisváros, Nürnbergtől 20 km-re. Elsősorban egyeteméről híres, melyet a 18. században alapítottak. Nagyon tetszett a belvárosi hangulata, bár csak keveset láttam belőle, de így is megfogott. Szívesen visszatérnék ide, hogy jobban bejárhassam, lesétálhassak a folyópartra. Mi elsősorban a botanikus kertre koncentráltunk. Többszínű tavirózsát, sivatagi kaktuszokat, és egy pálmaházat is láttunk, de nagyon tetszett a pagoda, illetve a szépséges, színes virágok is. Romantikus sétára, hétvégi időtöltésre is remekül alkalmas. Nem olyan hatalmas kert, de kényelmesen bejárható. Nem érezzük úgy, hogy megtelítenek a látottak. 

#3 Berlin belvárosa

Bevallom, a kötelező látnivalókon felül nem annyira fogott meg a német főváros, de azért így is akadtak benne szép részek. Nekem leginkább a Bode Museum tetszett, ami közvetlenül a Spree folyó partján fekszik. A brandenburgi kapu előtt rengeteg a turista, de a folyóparton egészen csendes, andalító hangulat fogadott minket. Valószínűleg az esőnek is köszönhető, mert az ottjártunkkor elég borongós, rossz idő volt. Imádtam a kirakodóvásárokat, innen hoztam is haza egy-két szépséget, illetve nagyon tetszettek a színes mackók. :) Az egész város tele van velük, mindegyiken más minta szerepel. Érdemes elsétálni a dóm felé, ami egy gyönyörű barokk épület, illetve a Reichstag is különleges, nem csak történelmi szempontból. Egy hétvégén simán körbejárható, kicsit alaposabban is, mint ahogy mi tettük, de nekünk ennyi is elég volt. Illetve hát, ami még nagyon klassz, az az állatkert. De erről már írtam. :)

#4 Filmpark Babelsberg

Potsdam a filmművészetben is fontos helyszín. A babelsbergi filmstúdióban nem csak német, hanem amerikai filmeket is előszeretettel forgatnak. Itt készült a Tom Hanks főszereplésével játszott Kémek hídja, az Orlando Bloommal forgatott Három testőr, illetve a Végtelen történet is. Magát a stúdiót sajnos nem lehet meglátogatni, helyette be kell érnünk egy filmparkkal, ami így is elég klassz hely. :) Kicsit olyan, mint egy vidámpark, filmes elemekkel tarkítva. Van benne 4D filmes terem (ez mindkettőnknek nagyon tetszett), egy csónakázó tó, egy óriási aréna, ahol kaszkadőrbemutatókat tartanak, egy kisebb kalózhajó, és egy indiai stílusban épült palota is. Több interaktív program is van, ebből mi kettőt néztünk meg. Az egyik a már említett kaszkadőrshow, ez hihetetlenül érdekes volt; a másik egy TV show, ahol betekinthetünk a kulisszák mögé. Néhány kosztümöt és makettet is meg lehet nézni, ezeknek egy külön épületet rendeztek be. Rengeteg gyereket láttunk, elsősorban családok látogatják, de mi is találtunk benne érdekes és izgalmas részt. :) 

#5 Potsdam - a kimaradt részek

Amikor a villamoson utaztam, akkor döbbentem rá, hogy mennyi mindent nem láttam még. Ellátogattam a holland negyedbe (Holländisches Viertel), ami tele volt mézeskalács házikókkal, rengeteg ruhabolttal és étteremmel. Mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, egyértelműen a turistákból élnek itt. Hangulatát tekintve, tényleg olyan volt, mintha hirtelen Amszterdamba csöppentem volna. :) Megnéztem a charlottenhofi palotát, ami a sanssouci park másik végén található, és közösen ellátogattunk a Glienicke Brückéhez is. Ez utóbbit elsősorban a film, a Kémek hídja miatt, másodsorban azért, mert a babelsbergi kastélyra is fantasztikus panoráma nyílik. Gyönyörű volt még a naplementében fürdő sanssouci-i palota; ezt semmiképp se hagyjátok ki, ha arra jártok! Potsdam fantasztikus hely, szinte minden sarkon valami különleges vár. Nagyon-nagyon tetszett nekem. Megőrizte a békebeli városok hangulatát, de minden épület, minden kimunkált homlokzat után megcsap bennünket a történelem szele. Nekem nagyobb élmény volt, mint Berlin. 

#5+1 Magyar vacsora két indiai srácnak

Eddig még csak egyszer adtam vacsorát külföldieknek (a francia barátainknak), de ezúttal egy egészen más közegben kellett helyt állnom. A barátom a nemzetközi projektnek köszönhetően, gyakran együtt dolgozik külföldiekkel. Két indiai srác is részt vett a nyári kurzusban, akikkel már korábban is együtt dolgoztak, és mivel én szerettem volna megismerkedni velük, meghívtuk őket vacsorára. :) Borzasztóan izgatott voltam, és már napokkal előre megterveztem a menüt. Előételnek körözöttes falatokat szolgáltam fel, főételnek klasszikus tojásos lecsót, desszertnek pedig pudingos-babapiskótás-málnás pohárdesszertet. Húsos étellel nem is igazán készültem, ez kifejezetten egy vega vacsora volt. Nagyon kellemes este kerekedett belőle, szinte minden el is fogyott, és a vendégeink is elégedetten, teli hassal távoztak. Külön megdicsérték az ételeket, úgyhogy én csak dagadtam a büszkeségtől. :) Különleges élmény, amikor két, ennyire idegen kultúra találkozik egymással. Az egyik legjobb emlékem az elmúlt egy hónapból. 

Júliusban tényleg beköszöntött a kánikula. Ezt a posztot is a rekkenő hőségben írom, de bízom benne, hogy Németországba is hamarosan elérkezik a hűsítő fuvallat. Mindenesetre osztom azok véleményét, akik várják az őszt. Nekem is épp elég volt ennyi a forró nyárból. :) 

Könyvek és olvasás 

Bár azt hittem, ezúttal is nullás hónapot fogok zárni, de nem így történt. Párizsban két könyvre is elcsábultam, illetve itt, Potsdamban is lecsaptam egyre. Úgy tűnik, amióta külföldön élek, elkezdtem gyűjtögetni az idegen nyelvű könyveket. Ez persze cseppet sem baj, sőt, én örülök, hogy az idegen nyelvű könyveim száma is szépen gyarapodik. :) Ahogy a párizsi posztomban is írtam, lehetetlen volt üres kézzel hazajönni, főleg a Shakespeare & Co-ból. Ott kötelező a vásárlás! :) Egy csodaszép, illusztrált Andersen mesekönyv, illetve Stephanie Perkins bájos, Párizsban játszódó YA regényével lettem gazdagabb rögtön július elején. A mesekönyv fantasztikus, alig várom, hogy elmerüljek benne! Anna történetét pedig már ismerem, olvastam kétszer is, úgyhogy izgalmas lesz angolul újraolvasni. :) A harmadik könyvem szintén egy már ismert történet, de ezúttal német nyelven. Úgy érzem, az elmúlt 10 év során nagyon elhanyagoltam szegény németet, és azt gondoltam, a Harry Potter épp ideális lenne a visszarázódásra. Kerek 2,5 euróért lett az enyém egy szinte teljesen új, hibátlan kötet. Egyébként itt Németországban rettentő olcsón adják a használt könyveket, lehet, majd zsákmányolok még mást is. :)

Sajnos az olvasással nem haladtam ilyen fényesen. Két és fél könyv csúszott le, köszönhetően a sok egyéb programomnak. :) Június végén kezdtem bele a Cormoran Strike sorozat harmadik részébe, a Gonosz pályába, amihez nagy reményeket fűztem. Az előző részhez képest viszont kissé csalódtam. Számomra ez a kötet túlságosan hosszúra nyúlt, tele volt unalmas, sorkitöltő részekkel és maga az eset is gyomorforgatóra sikerült. Azt hiszem, Rowling néni túlságosan bevadult... Remélem, a következő részre összeszedi magát, mert nem szeretném kaszálni a sorozatot. Hogy valami pozitívat is írjak, Robin és Cormoran továbbra is nagyon szerethető, szimpatikus karakterek és a függővég után rettentően várom, mit hoz a folytatás! 
Elhoztam magammal az új Nicolas Barreau-t, az Egy este Párizsban-t is, amit még a diplomaosztómra kaptam ajándékba. A szokásos receptúra fogadott, de most jólesett ebbe az ismerős, romantikus, andalgós hangulatba belesüppedni. A helyszínek jelentős részét a szemem előtt láttam, mivel még friss az élmény. :)

Lassan végzek az első Jojo Moyes könyvemmel is, a Mielőtt megismertelek-kel. Elöljáróban annyit, hogy nagyon élvezem és bár tudom, mi lesz a vége, ennek ellenére már a szívembe zártam Lou és Will történetét.