Az újraolvasás klassz dolog. Hiába a rengeteg új megjelenés, elmerülni egy általunk ismert világban, újraélni a kalandokat, összeszoruló szívvel várni a végkifejletet; valljuk be, jólesik néha bűnözni egy-egy olvasás erejéig. Pedig egyre inkább kezd háttérbe szorulni, épp a sok-sok újdonság miatt. Csak kapkodjuk a fejünket minden hónapban, amikor a kiadók megküldik a havi hírlevelet a rengeteg előkészületben levő könyvről, ígéretes címekről. Dóri vetette fel ezt a témát, és úgy éreztem, ehhez nekem is csatlakoznom kell.


Azt hiszem, egy kicsit sajnáljuk az időt az újraolvasásra. A roskadásig megtelt polcról egy olyan kötetet választani, amit már ismerünk, időpocsékolásnak tűnhet. A mai fogyasztói társadalom is azt sugallja, hogy inkább az újat válasszuk, azt, amit még nem ismerünk. Én magam is ritkábban nyúlok ismert történetek után, pedig sokszor kifejezetten azt érzem, hogy szükségem van rájuk. Átlendítenek egy-egy holtponton, biztonságérzetet adnak. Otthonra lelek bennük. Az utóbbi két évben is olyan sorozatokat választottam, ami pontosan ezt az érzést adja.

Tavaly ősszel, a gyakorlatom első hónapjában a Szent Johanna Gimivel hangolódtam. Egyrészt visszarázódtam a gimis világba, másrészt jól is szórakoztam egy-egy hazaút alatt. A lyukas órákon is jól jöttek, sőt, az egyik kis tanítványomnál ez jelentette a közös témát. Amikor meglátta az asztalon a második részt, rögtön az olvasásra terelődött a szó, és szinte repült az idő. :) Idén nyáron pedig újra Roxfortos lehettem. A Harry Potterre egyszerűen nem tudok nemet mondani: újra és újra bebizonyítja, hogy varázsa időt álló, és ugyanolyan izgatottan vetem bele magam, mint a legelső alkalommal. A vizsgaidőszakom alatt Annához és Párizshoz menekültem, ami témájában illeszkedik az előző két sorozathoz, mégis különálló kötet. Szeretem Stephanie Perkins stílusát, épp ezért vettem meg Párizsban angolul a könyvet. Ha majd megszólít, semmiképp sem utasítom vissza.

• Sarah Addison Allen: A ​csodálatos Waverley-kert - mert még az egyetem első évében olvastam és teljesen beleszerettem Allen stílusába. 

• Stephanie Perkins: Anna és a francia csók - ezúttal angolul :)

• Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen - egyrészt a közelgő film miatt, másrészt mert ez a kedvencem Agatha nénitől. 

• Anna Gavalda: Együtt lehetnénk - a szívem csücske az írónőtől, és mivel nemrég újranéztem a filmet is, november-december környékén pont jó lenne újrázni vele. Nekem ehhez az időszakhoz kapcsolódik a leginkább ez a történet és Gavalda könyvei is ezt a késő őszi-kora téli hangulatot hozzák. 

• J. R. R. Tolkien: A hobbit - ezt is nemrég néztük újra, kifejezetten egy Középföldei barangolás miatt, de a filmhez képest megkoptak a könyvbéli emlékeim, ráférne már egy frissítés. :)

• Katarina Mazetti könyvek: A pasi a szomszéd sír mellől, A családi sírbolt, Pingvinélet és az Elváltak és válófélben levők panaszai - azaz az egész "életműve". 

• Nicolas Barreu: A nő mosolya - imádtam az egészet, olyan kis lélekbonbon és amióta megvan saját példányban, még nem is avattam fel... Ezt is ideje lesz megtenni. :)

Bár még nem olvastam a szóban forgó könyvet, nemrégiben átlapozgattam az uppsalai English Bookshopban. Szép kivitelezésű, olvasmányos életmód könyvecske, ami egy viszonylag átfogó képet ad a svéd kultúráról. Egyébként döbbenten néztem, hogy nem ez ám az egyetlen ilyen könyv a piacon; több más, hasonló témában íródott kalauzt találtam a polcon (egy egész részleg szólt csak a skandináv / svéd kultúráról).

Sok sztereotípia beigazolódni látszik, de van jó pár, ami viszont nem teljesen fedi a valóságot. Alapvetően ez is egy kulturális sokk, hiszen a miénktől eltér; más mederben folynak a hétköznapok, így minden ilyen apró élmény felér egy Heuréka tapasztalattal. Lassan négy hónapja, hogy itt élek. Ez ugyan még nem egy eget rengetően hosszú időtartam, mégis igyekszem a magam szubjektív nézőpontjából összegezni néhány benyomást; bemutatni, milyen is az élet a Lagomon túl. 

Munka 

Ha valaki itt szeretne dolgozni, annak alaposan fel kell készülnie. Első körben: kötelező a svéd nyelvtudás. Anélkül kb. esélytelen, hogy bárki is foglalkoztasson, hacsak nem vagy mérnök / informatikus / tapasztalattal rendelkező szakmunkás. Hiába beszél mindenki angolul, megkövetelik a maguk nyelvét. Ahogy észrevettem, Svédország roppant izolált munka szempontból. Nagyjából meghívásos alapon megy a dolog, ahogy a barátom esetében is történt. A többség úgy költözik ki, hogy már van szerződése és rögtön munkába is állhat. De nálam ugye nem így történt. Én most gőzerővel azon vagyok, hogy mihamarabb elkezdhessek egy tanfolyamot. Emellett pedig kisebb alkalmi munkáim vannak, ezek mellé viszont pont jól tudom beütemezni a svéd órákat is. A tapasztalat azt mondja, hogy már egy alap svéd nyelvtudás is elég ahhoz, hogy az ember rendes munkát kaphasson, és nálam most ez az irányvonal. Hosszú távon mindenképp a szakmámban szeretnék dolgozni, de ahhoz kicsit magasabb szint kell, szóval egyelőre lépésekben haladunk. Annak is örülök, hogy alkalmi munkám is van, mert ez sem megy ám olyan könnyen. Kellenek a kapcsolatok, az ismeretségek, anélkül az ember teljesen magára marad. Beilleszkedni nagyon-nagyon nehéz, de ha beszéled a nyelvet, ismered a kultúrát és valamennyire elsajátítod a skandináv életformát, nagy baj már nem lehet. 

Természet

Több svéd bejegyzésemben is írtam már, hogy a természet létfontosságú az itt élők számára. Óvják-védik az erdőket, az állatokat. Rengeteg természetvédelmi területet kerítettek el, ami nem azt jelenti, hogy senki sem mehet be, épp ellenkezőleg: a svédek imádnak az erdőben bóklászni. Minden évszakban a szezonális terményeket szedik le: ősszel gombát, nyáron különböző erdei bogyókat, tavasszal medvehagymát. 

Már augusztus végétől lehet menni gombászni, amint beáll az esősebb időszak. Hihetetlen látni, ahogy a parkolók szinte minden hétvégén megtelnek, és a svédek hétvégi kikapcsolódásképp az erdőt járják. Szerintem abszolút követendő példa. Az ősz második hónapjában már jóval felhősebbek a napok, sokszor esik az eső. Ha mégis olykor-olykor kisüt a nap, az emberek minden alkalmat megragadnak, hogy feltöltsék megcsappant D-vitamin készleteiket. A parkokat, sétányokat, sétáló utcákat ellepik a beszélgető, jókedvű skandinávok, akik különösen értékelik a szép időt. Tavasszal és nyáron ez az esemény hatványozódik. :) 

Életmód

A minimalista design mindenütt jelen van: az öltözködésben, az építészetben, az ételekben, a berendezésekben... és még sorolhatnám. Ez a felfogás hozzám nagyon is közel áll, tehát ilyen szempontból nem volt nehéz ezt a látásmódot elsajátítani. 

A szelektív hulladékgyűjtés a svéd életmód alapja: nálunk a társasházhoz tartozik egy külön szeméttároló is, és minden lakó szétválogatva dobálja ki az újrahasznosítandó dolgokat. A családi házban élők pl. másik szemetesgyűjtőhöz viszik el a szelektált hulladékot. Elhasználódott ruhát, elektronikai termékeket is ki lehet dobni, ezekre is külön tároló áll rendelkezésre. A megunt bútorokat, játékokat, kinőtt bébiruhákat, a nagyitól örökölt antik tárgyakat pedig a loppis, azaz a bolhapiac során értékesítik az arra érdeklődőknek, nevetségesen olcsó áron. Mindennek megvan a helye a körforgásban. Erre még nagyon jó példa a mostani mainstream Fjällräven Kånken hátizsák, ami teljes egészében újrahasznosított műanyagból készül. Uppsalában nagyjából minden második embernek ilyen zsákja van, és lassan én is ott tartok, hogy majd szeretnék egyet... Nem kifejezetten azért, mert most ez a divat, hanem tetszik az újrahasznosítás eszméje, illetve a sarki rókás embléma is.

A rendszeres testmozgás szintén alappillér. Stockholmban számtalanszor találkoztam futókkal, de az itteni parkokban, erdőkben sem meglepő sportoló emberkéket látni. A futás az egyik legkedveltebb tevékenységi forma, de lehet menni evezni (rengeteg a tó), kirándulni, sétálni is. 

Étkezés

A svéd konyha az egyszerűségéről híres: húsgolyó, krumpli, barnaszósz, áfonyalekvár. Ismerős, ugye? Ezen felül sok-sok hal (lazac, tőkehal, lepényhal), krumpli minden mennyiségben, zöldség (saláták, párolt zöldségek) és különféle édes péksütemények jellemzik az itteni ételkínálatot. Ilyenkor ősszel tele van a bolt céklával, sárgarépával, karalábéval, karórépával, sütőtökkel és káposztával. Ami viszont számomra különösen érdekes és meglepő tapasztalat volt, hogy mindenbe tesznek cukrot. Még a kenyérbe és a savanyú uborkába is! Nincs olyan péksüti, amiben ne lenne minimálisan egy kis édes íz. Nyilván az eleve édeseknél (mint a kanelbulle, a lussekatt, a semla) ez nem olyan meglepő, de a szendvicsnél azért nem ezt várja az ember... Szerintem az utóbbi pár hónapban már hozzászoktam (meg korábban is tapasztaltam már), de azért sokszor hiányzik az otthoni ropogós héjú, puha bélű magyar kenyér.

Fika. Most már nincs olyan ember, aki ne ismerné ezt a szót. A svédekkel kéz a kézben jár ez a sajátos kávészünet, aminek elmaradhatatlan kelléke a fahéjas csiga. Apropó, tudtátok, hogy külön nemzeti napja van a kanelbullenak? Méghozzá nem is olyan régen, október 4-én tartották meg a kötelező fahéjas csiga napot. Ilyenkor még inkább feljogosítva érzi magát az ember, hogy eggyel többet egyen a szokásosnál. :) A karácsonyhoz pedig a lussekatt, azaz a Luca macskája süti tartozik. Ez egy sáfránnyal és túróval készített, 8-as formára tekert édesség, amit mazsolával díszítenek. Ugyanilyen hangsúlyos a semla fogyasztása is: ezt hagyományosan húshagyó kedd és Húsvét között szokás enni. A tésztája hasonló a fahéjas tekercséhez, kardamom van benne, de a formája inkább kerekebb, olyan puffancs-szerű. Ezt a sütit marcipános krémmel töltik meg, a két réteget pedig tejszínhab tartja össze. Meleg tejbe áztatva szokás enni, de szerintem ez kicsit undi, mert megszottyosodik a süti, szóval mi csak úgy simán szoktuk. :) 

Vásárlás 

Szintén nagy rácsodálkozásom volt az üzletek kapcsán, hogy mennyire kevés külföldi márkát találok. Itt nincs C&A, se Promod, vagy Bijou Brigitte. Van helyette viszont H&M, ami ugyebár teljes egészében svéd üzletlánc, Dressmann, Clas Ohlsson... Igyekeznek saját, vagy leginkább a skandináv márkákat előnyben részesíteni. Ugyanez igaz élelmiszerüzletekre is: van ICA (ahová főleg a svédek járnak, mert nem a legolcsóbb hely), Willys, Coop, Hemköp, illetve Lidl. Ez utóbbi a bevándorlók célpontja, sok a muszlim dolgozó. Viszont árak tekintetében (főleg hús) a német lánc az abszolút nyerő. Mi főleg az ICA-ba járunk, aminek csupán praktikus oka van: ez van közvetlen mellettünk. :) Az árak jóval magasabbak, mint nálunk, de ha az ember ügyesen eltervezi, hogy mit főz a héten, akkor a heti bevásárlás két embernek megvan 400 koronából is. (~14 ezer Ft) 

Nálunk otthon egy fantasztikus piac is található a belvárosban. Imádom a hangulatát, a lángosos verhetetlen, és persze Anyával minden esetben innen hozzuk a zöldséget, gyümölcsöt, húst, házi tejtermékeket. Mint utóbb kiderítettem, időnként Svédországban is van hasonló piac, de viszonylag ritkán. Nagyon szeretném látni, hogy milyen, egyrészt a hangulata, másrészt viszont az árak miatt is: jó összehasonlítási alap lenne. Drogéria sincs, ebből kifolyólag a natúr kozmetikumok választéka viszonylag elenyésző. Van egy Yves Rocher üzlet Stockholmban, amit majd tervezek felfedezni, illetve Lush is, de nagyjából itt ki is fújt a dolog. A gyógyszertárakban és az Åhléns üzletekben lehet venni horror áron bio termékeket, de a többség a boltban veszi a szükséges dolgokat. Itt szerencsére van néhány ismert márka is, de azért messze nem olyan a felhozatal, mint egy Dm-ben vagy Rossmannban. Ezt igyekszünk úgy orvosolni, hogy valahányszor bőrönddel megyünk haza, inkább otthon vásárlunk be. 

A szolgáltatások a lehető legdrágábbak: fodrász, kozmetikus, varrónő... Ezeket szintén mind otthon intézzük. 

Lagom

Svédország, bár sok szempontból különbözik Magyarországtól, mégis az egyik legklasszabb hely. Ha az embernek sikerül beilleszkednie, beszél svédül és még munkahelye is van, akkor az életszínvonal is ezzel arányosan nő. Rengeteg lehetőség van a kikapcsolódásra: a svédek rendszeresen utaznak külföldre (évente minimum kétszer), sokaknak nyári házikójuk is van, és úgy összességében az látható, hogy kedvesek, segítőkészek és nyugodtak. Tartják a három lépés távolságot, kissé hűvösek, de nem elviselhetetlen mértékben. Fontos a család, az otthon melege, a hagyományos ünnepek és tradíciók ápolása. Senki sem dolgozza halálra magát, mégis jól megélnek, és jó körülményeket teremtenek maguk köré. Gyereket nevelni is ideális itt, mert a jó levegő, a programok és a kedvezmények mind arra sarkallják az embereket, hogy családdal is szuper az élet. Mindenből pont annyit vesznek, amennyi szükséges. Kiegyensúlyozottan, mérsékelten, tudatosan. Valahogy így. :)

(Képek forrása: Pinterest) 

Eltelt az első őszi hónap, és mennyi minden történt velem! A szeptember sok szempontból hozott változást az életemben, elsősorban magánéleti fronton, de az olvasással is elég jól haladtam. :) Ez az első alkalom, hogy itt töltöm az őszt Svédországban, és nem hittem volna, hogy ilyen csodálatos lesz... Mint a mesékben! Igyekszem majd képekkel is illusztrálni, mert gyönyörű színekbe bújt a természet. :)

Könyvek és olvasás 

Az előző hónapban tett ígéretemet, miszerint igyekszem tartani az iramot, egész jól betartottam. Szeptemberben is lecsúszott 8 könyv, amiből kettő még vcs-s is! Már csak két könyvre vagyok a teljesítéstől, szóval ősszel-télen be is fejezem, aztán ha még kedvem szottyan, mazsolázom a maradékból is. :) Maratonoztam egyet Harryékkel, ami hihetetlenül jól esett a lelkemnek. Az ember nem is sejtené, mennyire otthonosan mozoghat egy könyvben, de nekem a Roxfortba visszatérni, kvázi egyenlő az otthonosság érzetével. Újra és újra elvarázsol, nem ereszt. 

Hogy kicsit tovább időzhessek Rowling néni világában, beiktattam a Kviddics évszázadait is, ami sokkal jobban tetszett, mint a Legendás lények. Élvezetes, fantáziadús, jó stílusban megírt beszámoló. Agatha Christie könyveit is ősszel vettem elő. Ezúttal egy részüket hangoskönyvben hallgattam, a másik részét viszont csak simán olvastam. A Nyaraló gyilkosokat roppantul élveztem, a Gyilkosság Mezopotámiábant már kevésbé. Egyértelműen az első kerül ki győztesen. Érdekes és izgalmas betekintést adott a lappok vándorlásába a Rénszarvasok nyomában című könyvecske, amit már egy ideje kinéztem magamnak. Befejeztem a D.A.C. sorozatot is, ami majdnem tökéletesen lezárta Fellegi Flóra történetét. Maradt bennem némi hiányérzet, de alapvetően szuper kikapcsolódás volt. Végül egy képregénnyel zártam a hónapot. Nitánál beleolvastam a Felnőni kiábrándító nevezetű szösszenetbe, de végül ott is ragadtam. :) Kellemes meglepetés volt, tervezem majd a második részt is elolvasni, ha legközelebb a kezembe akad. 

Ezúttal beszerzések is vannak, szám szerint 2 könyvvel bővült az otthoni csapat. Egy napos pesti kiruccanásomból nem maradhatott ki a Könyvudvar, úgyhogy lecsaptam az utolsó, hiányzó Mazetti kötetre, az Elváltak és válófélben levők panaszaira, így immáron teljes a kollekció. :) A másik könyv a Corvinos mozgó antikváriumból való, itt a Dzsungel könyvét kaparintottam meg, amit már régóta terveztem elolvasni. Októberben nem tervezek semmit sem venni, bár ki tudja, lehet, mégis elcsábulok, de inkább majd karácsonyra szeretnék egy-két könyvet a vágyottak közül. :) 

Filmek 

Szeptemberben rengeteg szuper film élményem volt. Ami különösen kiemelkedik, az a Számolás joga. Rögtön repült is a kedvencek közé, egyszerűen fantasztikus az egész! A színészek játéka, a zene, a történet... minden tökéletes. Pierre Richard új, romantikus komédiája (A magas ősz férfi társat keres) is levett a lábamról. Hiába, a francia filmek még mindig megdobogtatják a szívem. :) Hasonlóan bearanyozta az estémet a Bélier család. A Je vole-t különösen ajánlom belőle. Bár nem szokásom, de megkönnyeztem a végét... Érdekes volt még a Kon Tiki, ami egy norvég kutató kalandjait meséli el. 

Programok 

Rengeteg impulzus ért szeptember folyamán, legalább olyan színes volt, mint a svéd természet. :) Az első hétvégén ellátogattunk Kapellskärbe, a Balti tenger partjához. Még sosem voltam az itteni tengerparton, és hihetetlenül nagy élmény volt azon a vidéken sétálni. Ha már errefelé jártunk, megnéztük Norrtäljét is, ami egy csodálatos kisváros. Tele van piros házikókkal, ráadásul szinte teljesen megmaradt az óvárosa is. A folyó partján parkosított terület várja az ide látogatókat, ahol a kacsák csoportosan vonulnak egyik helyről a másikra. :) Voltunk gombászni is Bengttel, ami ismét szuper szombati kikapcsolódás volt. Rengeteg gombát szedtünk, mind a fagyasztóban várja a feldolgozást, de szerintem hasonló étel fog készülni belőlük, mint legutóbb. 

Elkezdtem a munkát is, ami eddig nagyon jó keretet ad a heteimnek. Ráadásul végre saját fizetésem is van, ami hihetetlenül jó érzés. :) Uppsalában gyakran sétálgatok, hiszen ott dolgozom, így már kétszer is tartottam őszi városnézést. Ilyenkor bemegyek egy-két boltba, amit már ismerek, valamint fotózok, rengeteget. Az erdőket, a fákat, az épületeket... A botanikus kerttel nem tudok betelni; fantasztikus látni, ahogy a fák levetik nyári ruhájukat, és szép lassan minden őszbe fordul. Időközben megtanultam egyedül is boldogulni, mert a barátom rendszeresen jár különféle képzésekre, programokra a tanulmányai miatt. Első körben nem volt mindig egyszerű, de időközben nagyon a szívemhez nőtt a kis lakásunk, és most már igazán az otthonomnak tekintem. :) 

A hónap végén pedig hazautaztam, ezúttal a másik reptérről, a Skavstáról, ahol még sosem jártam egyedül. Egyre több mindent képes vagyok egymagam elintézni, ami számomra óriási lépés. Külföldön ez közel sem mindig egyszerű, de alapvetően elég jól elboldogulok. :) Az otthon töltött pillanatok teljesen feltöltöttek; voltam a nagyszüleimnél, együtt vacsiztam a szüleimmel, rengeteget cicáztam, és még egy pesti kiruccanás is belefért, ahol Nitával találkoztam egy délután erejéig. :) 

Októberre már beterveztünk egy Skanzen látogatást, illetve én nagyon szeretnék eljutni Örebróba is, meglátjuk ez még belefér-e. A hónap végén megint hazalátogatunk, az őszi szünet, illetve a közelgő családi esemény miatt is. A nagypapám ünnepli novemberben a 80. születésnapját, ez alkalomból pedig elutazunk Nagybörzsönybe, ahol egy szuper hosszú hétvége vár ránk. Mondanom sem kell, alig várom! :) És bár a nappalok egyre rövidülnek, esténként jólesik bekuckózni és filmet nézni / elmerülni az aktuális olvasnivalómban. Lassan megjön a gyertyagyújtós időszak is, úgyhogy már előre várom a pokrócos-teás-gyertyafényes estéket. 

(Képek forrása: Pinterest // saját)