2023-ra nem fogadtam meg túlságosan nagy dolgokat, inkább a megvalósítható célokra helyeztem a hangsúlyt. Többször is úgy éreztem, hogy az olvasás flow-ja magával ragad, aminek a hullámain igyekeztem minél tovább "szörfölni". A moly újító funkcióját, azaz az éves tervet nagyon megszerettem - elképesztő motivációt jelentettek a kis csúszkán változó számok és százalékok. Talán ennek is köszönhető, hogy elég sikeres évet zárhattam: egy kivételével minden kitűzött elhatározásomat kipipálhattam! 

▾▿▾

Bevallom, nem feszültem rá most erre, és azt hiszem, ez volt a kulcs. Minden nyomasztó elvárást töröltem a fejemből, és csak arra koncentráltam, hogy átadjam magam az önfeledt kikapcsolódásnak. A férjemmel újra visszahoztuk a közös olvasás élményét, amit megnyugtató természeti hangokkal teszünk még békésebbé. Egészen más tapasztalatot jelentett békakuruttyolás, tűzropogás, vagy az eső kopogó hangjaira belemerülni az aktuális olvasmányunkba... A telefonozást is minimálisra csökkentettük, mert úgy vettem észre, hogy az erről szóló cikkeknek igenis van alapja: mindketten sokkal nyugodtabban pihentünk az éjszaka folyamán, ha elalvás előtt már nem bámultuk céltalanul a képernyőt. Úgyhogy ezt a jó szokást próbálom az új évbe is átmenteni, mert határozottan érzem a jótékony hatását. :)

   • (újra) teljesíteni a VCS-t, illetve a 2024 a magánkönyvtár éve kihívást is,

• az olvasatlanokat legalább a felére csökkenteni (29 → 15), 

• és egészen szédítő lenne 5%-os emelkedést elérni a magánkönyvtár olvasottságában 

(87% → 92%)!

▾▿▾

Tavaly - magamhoz képest - egészen sok japán szerzőtől olvastam, ami továbbra is egy nagyon különleges és üdítő pontja az olvasmánylistámnak. Nemrég jelent meg a General Pressnél egy számomra igencsak kecsegtető cím, nevezetesen a Kamogava Kifőzde, amire elképesztően kíváncsi vagyok! A borítója szerint a Mielőtt a kávé kihűl rajongóinak különösen ajánlják (ami már önmagában figyelemre méltó tény), továbbá engem vonzanak a cicás borítók, végül pedig egy gasztroregényről van szó, ami végleg kivívta, hogy azonnal a kívánságlistámra pakoljam. A szülinapomra rendelt csomagban tuti befutó! :)

Március közepén érkezik a tavaszi hangulatú történeteket tartalmazó Agatha Christie novelláskötet, a házikós sorozat legújabb és legvirágosabb darabja, a Baljós tavasz. Egyértelműen must have, és megpróbálom még a tavasz folyamán felavatni, amint a kezembe kerül ez a szépség! 

A kedvenc kiadóimnál egyelőre nem találtam semmit, de hát viszonylag korán van még, és csak mostanában kezdenek megjelenni az év első felére tervezett címek. :) Biztosra veszem, hogy hamarosan bővülni fog ez a szakasz is további izgalmas újdonságokkal. 

A 2023-as év kevésbé volt hepehupás, mint az előző, így sem kerültek el teljesen az embert próbáló percek. De arra jutottam, hogy ez is az élet velejárója, és enélkül nem értékelnénk azt a sok szépet és jót, amit az apró pillanatok adhatnak. Egyébként is hajlamos vagyok észrevenni magam körül ezeket a momentumokat, mert hiszek abban, hogy nem feltétlenül a nagy, hangzatos tettekben rejlenek a csodák, hanem azokban a kis gesztusokban, mosolyokban, ölelésekben, melyek a nehéz időkben is támaszt nyújthatnak. 

A tavalyi évvel nagyon elégedett vagyok, és maximálisan sikeresen zárhatom. Bár továbbra is megmaradtam a komfortzónámon belül, mégis próbáltam nyitni más szerzők és műfajok irányába is, amit szeretnék az idén is megtartani. Nem csupán a könyvek, hanem az elolvasott oldalak száma is egyenes arányban nőtt: előbbi +7%-os, míg az utóbbi +27%-os növekedést mutat. Az év vége felé pedig nagy segítségemre volt a moly újítása, az éves terv bevezetése, ami remek motivációs eszközként szolgált. 

Elolvasott könyvek száma: 46 (~13.870 oldal)

Ebből 26 e-könyv (56 %), és 20 saját (44 %). 

Legrövidebb könyv: Papp Diána: Szerencsedió (40 oldal)

Leghosszabb könyv: J. K. Rowling: Harry Potter és a Tűz Serlege (624 oldal)

Újraolvasott könyvek: 1

Átlagos oldalszám: 300

Származás alapján: magyar (11), skandináv (9), brit / amerikai (8)

Címkék alapján: romantikus (13), ifjúsági (8), krimi (7)

Beszerzett könyvek száma: 16 - amiből 11 ajándék, 5 vásárlás. Többnyire a már elkezdett sorozataim kibővítése motivált, impulzív szerzemény alig került a kosaramba. Csodás érzés ránézni az egyre bővülő David Attenborough-, Nicolas Barreau-, és Peter Wohlleben részlegemre, vagy épp a szivárvány színeiben pompázó Oltári Austen sorozat tagjaira. Lelkesen gyűjtöm a házikós Agatha Christie novellásköteteket, illetve a mesekönyves szekcióm is bővült néhány csodaszép darabbal. 

☆ Samuel Allo: A két csillag - lenyűgöző

☆ Csing-Li: Sinrin-joku - példamutató

☆ Fekete István: Csí és más elbeszélések - lélekemelő

☆ Rosemarie Eichinger: Esznek-e a halottak epertortát? - szeretnivaló

☆ Tom Felton: Túl a varázslaton - emberközeli

☆ Tracy Rees: A vidéki templom titkai - szívmelengető

☹ Kathryn Littlewood: Bliss - A varázslatos pékség titkai - érdektelen

☹ Natalie Haynes: Ezer hajó - szuper alapötlet, sivár megvalósítás

☹ Papp Diána: Szerencsedió - idegesítő főszereplő

Az év első felét leginkább az esküvőnkre való készülődés jellemezte. Az eredeti tervünket kissé módosítottuk, de minden részlet teljes mértékben minket tükrözött: kezdve az egyszerű, letisztult dekorációtól, a visszafogott, mégis elegáns ruhámon és kiegészítőimön át, egészen az elképesztő, három emeletes tortánkig. És még az égiek is áldásukat adták, hiszen aznap virradt fel május első napsütéses napja, a hosszú, esős időszak után. 2023 legeslegboldogabb eseménye volt, ráadásul nem csak számunkra, hanem minden kedves vendégünknek is, akik jelenlétükkel tovább emelték a ceremónia fényét. ♡ 

A csodás, felejthetetlen ausztriai nászutunkat követően nem sokkal tudtuk meg, és szinte "postafordultával" indultunk haza, hogy végső búcsút vegyünk apósomtól... Ugyan fel voltunk készülve rá, mert régóta súlyos betegséggel küzdött, ennek ellenére váratlanul ért minket a hír. Annak viszont mindketten örülünk, hogy megélte, és láthatott minket csordultig boldogan és fülig szerelmesen egybekelni. :')

Július ismét nagy fordulópontot jelentett, mivel ekkor utaztam el életemben először Svájcba, és vettem részt azon a fesztiválon, aminek az előkészületeiben már régóta aktívan szorgoskodom. Amennyire tartottam és féltem tőle, olyan pozitívan csalódtam - óriási komfortzóna tágításként éltem meg! Nem csak magát a rendezvényt, hanem a zenészekkel való közös ebédet, a szédületes koncerteket, és a közös csavargást Genf városában. Rengeteg kedves emberrel találkoztam, és noha iszonyú keveset aludtam, ennek ellenére igyekeztem a lehető legjobb formámat nyújtani. Svédországba visszatérve az első heteket töltöttük együtt a férjemmel friss házasokként, ami egyszerre volt otthonos, mégis teljesen új érzés. :)

A nyarat egy rövid, finn hétvégével ünnepeltük, ami nagyszerűen sikerült. Helsinki rekordsebességgel lopta be magát a szívembe, és titkon reménykedem, hogy lesz még alkalmam Finnországban barangolni! Az ősz viszonylag eseménytelenül telt, bár az otthoni hazalátogatás mindig szuper programokban bővelkedett, ahogy az adventi készülődés is. Hosszú idő után újra színházba mehettem a férjemmel, de a nyár folyamán Anyukámmal is ez volt az egyik kedvenc közös időtöltésünk. Nagy élményt jelentett a Magyar Zene Házában járni, és bejárni az állandó kiállítás valamennyi részét. A húgom, a keresztanyukám és az unokatesóm látogatása pedig minden szempontból fantasztikus betetőzése volt az évnek, ami a fentekkel és a lentekkel együtt életem egyik legmeghatározóbb esztendejévé vált. 

Előző részek: 2022 · 2021 · 2020 · 2019 · 2018 · 2017 · 2016

Még mielőtt nekilátnék az évösszegző posztnak, szerettem volna "méltón" búcsúztatni az óévet, és a havi záró rovatnak is egy teljes keretet adni. 2023 utolsó hetei villámgyorsan elrepültek, még a szokásosnál is gyorsabban múltak a napok. Ráadásul itt, északon, már november végétől folyamatosan havazik, így az advent szinte mindig tökéletes téli hangulatban telik. :)

A november teljesen nullás, viszont a december igen bőkezű volt hozzám: kereken 5 könyvvel gazdagodott a kis könyvtáram. A drága férjem lepett meg elsőként az új Barreau-val, aminek nagyon örültem, a maradék 4 kötet a karácsonyi csomagomban kapott helyet. Bővült az Attenborough-, az Oltári Austen-, illetve a Kavagucsi részleg, az utolsó választottam pedig egy Patat Bence válogatásában és fordításában kiadott verseskötet, a Szólj, ha kell egy barát. Utóbbira elképesztően kíváncsi vagyok, de mindegyik szerzemény szívemnek kedves darab. ♡

Az olvasást is jól megtoltam a végére, így végül 10 könyvvel zártam az évet. Műfajukban ismét igen vegyes társaság verődött össze; akad köztük romantikus, ismeretterjesztő, de még karácsonyi szakácskönyv is! Egy Harry Potter és a Tűz Serlege újraolvasással indítottam, ami mindig otthonos érzéseket kelt bennem, majd jöttek a rövidebb, várólistacsökkentő kihívásra beválogatott versenyzők: a Használati utasítás Izlandhoz (rövid, de szellemes), az Esznek-e a halottak epertortát? (bűbájos és szerethető), a Muminpapa hőstettei (kalandos), és a Sinrin-joku (informatív és gyönyörűen illusztrált). A titkos csillagvizsgáló nagyon pozitív csalódás volt, messze jobban élveztem, mint az írónő első regényét! Elképesztően érdekesnek találtam még Andersen utazási naplóját, amit a Könyvhéten zsákmányoltam, és igen jó találatnak bizonyult. 

És persze a karácsonyi hangolódás sem maradhatott el: a Louisa May Alcott novelláskötet kissé felemás érzéseket hagyott bennem, ennek ellenére kellemes élményt nyújtott, illetve a Skandináv karácsony is felemelő délutáni kikapcsolódás volt. Sütni még nem sütöttem belőle - egyelőre -, de jó pár szuper receptet találtam, amit az új évben mindenképp ki szeretnék próbálni! Egyedül Papp Diána rövidke, nyúlfarknyi novellája okozott egy kis csalódást - számomra túlságosan gyorsan ért véget, és a főszereplőt sem zártam túlzottan a szívembe. De egy kis fiaskó igazán belefér. :) 

Ezúttal nem találtam olyan sok szimpatikus címet a streaming szolgáltatóknál, mint korábban, úgyhogy a karácsonyi filmes merítés is jóval kisebb lett. Többnyire újranézésekkel töltekeztem, de azért akadt egy-két ígéretes darab, nevezetesen a Múlt karácsony, és A karácsonyi vihar. Az előbbi kifejezetten keserédes, és minden bizonnyal Emma Thompson, illetve Emilia Clarke remek alakításai nélkül sokkal kevesebb lenne, míg a norvég minisorozat elképesztően szerethető és emberi. Kicsit olyan, mint az Igazából szerelem, csak épp skandináv felfogásban. Mondanom sem kell, imádtam az egészet, és gyanítom, hogy jövőre is újra fogom nézni. 

Továbbá kipörgettük még A korona utolsó felvonását (kissé Diana-centrikus lett a végére, ennek ellenére borzasztó sokat tanultam belőle), Az élet dicsérete legfrissebb évadát (ami mindig mosolyt csal az arcomra), Az élet a bolygónkont (látványos és elképesztő), valamint a Télapuk folytatását (kellemes kis blődség, de semmi több). 

November első hetét még otthon töltöttük, majd hirtelen belecsöppentünk a karácsonyi előkészületekbe. Az idén nagy fába vágtam a fejszém, ugyanis kitaláltam, hogy mindkét családomat szeretném meglepni egy-egy általam készített sütikkel teli dobozzal. A dobozokat már korábban beszereztem egy cukrászkellékes boltban, és a lista is hamar összeállt - már csak az időt kellett ügyesen beosztani. Szerencsére ez is a lehető legjobban alakult, és időben elkészült minden. Összesen 8-féle sütit sütöttem, és kivétel nélkül mindegyik hatalmas sikert aratott. :) 

A december másik nagy durranása a húgomék látogatása volt, ami éppen advent első hétvégéjére esett. Ő nálunk vendégeskedett, míg a keresztanyukámnak és az unokatesómnak tőlünk pár perc sétára találtam egy szuper Airbnbt. A szombat reggelt már a Skanzenben kezdtük, ahol egy kiadós séta, ebéd, és karácsonyi vásár nézelődésen felül még az északi állatokat is felkutattuk. Egész nap csodás hóesés volt; pont olyan, mint a mesében. A nagy hidegnek köszönhetően ráadásul életemben először láthattam a hópelyhek mintáját! Sosem gondoltam, hogy a rajzok ennyire igazak, de a valóságban még csodálatosabbak ezek a kis törékeny apróságok. :) Vasárnap Norrtäljébe autóztunk, ahol hasonló időben jártuk be a városkát, majd a nap végén az Ikeába mentünk, hogy részt vehessünk a julbordon, azaz a karácsonyi svédasztalos vacsorán. A hétfő délelőtt már hamar elment, de még pont belefért egy gyors sigtunai látogatás, és egy búcsú fika a Tant brunben. Intenzív hétvége volt ugyan, de annál szuperebb felütése az adventnek. ♡

A Szentestét ezúttal is anyósomnál töltöttük, majd másnap mentünk haza, hozzánk. December 26-án régi vágyam teljesült: megnéztük a Gyilkosság az Orient expresszent a Thália Színházban Szervét Tibor főszereplésével. Bár akadtak eltérések a könyvhöz képest, a megvalósítás rendkívül magas színvonalú lett, és a díszleteket is imádtam! A két ünnep közötti pár napot többnyire a családdal töltöttük, szilveszterre viszont visszatértünk a Mátrába, hogy aztán ott búcsúztassuk el a 2023-as esztendőt - így lett kerek a történet.