Különös év volt ez a tavalyi. Nem minden pillanatát fogom boldog emlékként megőrizni, mégis, összességében nézve, rengeteg jó dolgot köszönhetek neki. Nem csak a saját életemben hozott változásokat, hanem a szűkebb környezetemben is - példának okáért említhetném az Apukámat, aki, túl a hatvanadik évén, vett egy nagy levegőt, és otthagyta a tanári pályát. És ezért elképesztően büszke vagyok rá, és hihetetlenül becsülöm a bátorságát! Szerintem abszolút sorsszerű, ahogy az is, hogy mennyi kedves találkozás, beszélgetés és élmény jutott az otthon töltött időkre. Sokat beszélgettem a nagyszüleimmel is, főleg a nagymamámmal, aki a térderősítő terápiám alatt gyakran odaült mellém, és mesélt. Régmúlt dolgokról, családi anekdotákról, távoli ismerősökről - néha csak úgy az életről. Szóval írhatnám azt, hogy voltak nehezebb időszakok, mert igen, voltak, ezt nem is szeretném elkendőzni, viszont ha ezeken túltekintek, szimplán a hála és a köszönet érzése keveredik bennem.

Január elején még nagyon bizakodó voltam, és egy merészebb számot lőttem be célul, ami kissé meghaladta a jelenlegi kapacitásomat. A számláló végül a 44-nél állt meg, ami, bár kissé alacsonyabb, mint amit beterveztem, ennek ellenére nem tölt el szomorúsággal vagy csalódottsággal. Ezúttal több rövidebb lélegzetű történetet vettem a kezembe, mert most ezek estek igazán jól, így nem csupán mesekönyveket, hanem jó pár novelláskötetet is sorra kerítettem. 

Elolvasott könyvek száma: 44, ez nagyjából ~ 13.000 oldalt tett ki. 

Próbáltam minél több saját példányt válogatni, ami végeredményében teljes siker, számszerűsítve 20 könyvet (40%) jelent, 22-t (50%) e-könyvben, egyet hangoskönyvként hallgattam meg, valamint egy kölcsön kötetként került a listába. 

Beszerzett könyvek száma: 23, amiből 5 ajándék, 18 pedig saját vásárlás, de ennek a jelentős részét ajándékba kapott összegekből vettem. Teljesen odavagyok a nemrégiben útjára indult Manó Könyvek mesekötet sorozatért, így, mondanom sem kell, Szederberek aprócska egérkéi első látásra belopták magukat a szívembe! Ugyanígy említhetném a karácsonyi Nyúl Péter kiadást is, ami csodás betetőzése volt az adventi időszaknak. Továbbá négy kötettel bővült a természettudományos / etológiás polcom, melyek közül kettőt már kivégeztem, és mindkettő elképesztően sokat adott. Szemléletformáló hatásuk vitathatatlan! ♡

▿▾▿

☹ Bauer Barbara: Az aranyműves fia

☹ Philipp Schott: Egy kisállatrendelő hétköznapjai

☹ Victoria Twead: Két vén bolond otthonra talál

☹ Rosie Blake: Hygge szerelem

Bauer Barbara erősen túlértékelt írónő, ez már biztos. Az aranyműves fia volt az első, és - alighanem - egyetlen próbálkozásom tőle - köszönöm, de többet nem kérek. Hasonlóan jártam a cuki borítójú állatrendelős sztorikkal is, ahol a doktor úr nem tudta eldönteni, hogy okítani vagy szórakoztatni szeretne inkább, merthogy a kettő együtt nem ment. Legalábbis számomra nem. A két vén bolond otthonra talál egészen biztatóan indult, de aztán olyan mélyrepülés vette kezdetét, hogy alig bírtam kikecmeregni belőle. Végül egy újabb borító-fiaskó: a Hygge szerelem, ami annyira lassú lefolyású, hogy az már fizikailag kínszenvedést okoz. Pedig lett volna benne lehetőség, mégsem sikerült megfelelően kiaknázni, és így egy túlnyújtott rétestészta kerekedett ki belőle, amiből ráadásul alaposan kispórolták a tölteléket is. 

✻ Agatha Christie: Adventi krimik - kellemesen otthonos

✻ Szabó Magda: Álarcosbál - könnyfakasztó

✻ Laura Madeleine: Egy francia titok íze - magával ragadó

✻ Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar? - szórakozva tanító

✻ Elli H. Radinger: A farkasok bölcsessége - lélekemelő

✻ Beatrix Potter: Nyúl Péter adventi kalendáriuma - szívmelengető

✻ J. K. Rowling: Az Ickabog - frappánsan zseniális

✻ Susanne Foitzik - Olaf Fritsche: Hangyák - elképesztő

✻ Lucy Strange: A kastély szelleme - lebilincselően izgalmas

Az év első fele jobbára eseménytelenül telt, aminek legfőképp a decemberi térdsérülésem az oka. A tavasz beköszöntéig ugyanis lelkiismeretesen tornáztam, minden este, és igyekeztem eddzeni magam, hogy a jó idő eljövetelével én is új erőre kaphassak. Már javában március volt, amikor a bolond időjárás közepette teljesülhetett az egyik legrégebbi kívánságom: nevezetesen a cseresznyefa virágzás megörökítése a stockholmi Kungsträdgården parkban. Hihetetlen látvány volt az egybefüggő, rózsaszín felhő, imádtam! És, azt hiszem, innentől gyorsultak fel igazán az események, de a tetőpont a várva várt hazautazásom volt, július elsején, Anyukám születésnapján. 

Otthon aztán csőstül jöttek a programok: ünnepi ebéd Kismaroson, dedikálás Sajdik Ferenccel, Kolodko szobrok felkutatása, szentendrei kiruccanás Anyával, közös rizottózás a nagyszüleimnél, foci EB az unokatesómmal, óriáskerék a Duna-parton, társasozós nyári esték, kóspallagi látogatás a keresztanyukámmal, családi találkozó, vegán éttermezés Nitával, éjszakai városnézős buszozás, Beethoven koncert, ismerősökkel való találkozások, na meg végeláthatatlan mennyiségű Lizi cicázás... Az otthon töltött hat hét maga volt a testi-lelki feltöltődés. 

Ősszel megint egy izgalmas időszak vette kezdetét az új autónk vásárlásával, illetve felavatásával, amit egy fizikailag roppant kimerítő, de annál eseménydúsabb roadtrip tetőzött be. Ezzel az úttal még adós vagyok, mert szeretnék róla egy picit bővebben is mesélni, mindenesetre szebbnél szebb helyeken jártunk, amiket nem fogunk egyhamar elfelejteni. A karácsony ismét a megszokott mederben zajlott le, ráadásul először lehettem egy napra háziasszony, ugyanis a nagyszüleimet megvendégelve egy hamisítatlan julbordot varázsoltunk az ünnepi asztalra, ami várakozáson felül sikerült. Nem csak az ételeket tekintve, hanem elsősorban a hangulata és a közös együttlét okán. ♡ 

▿▾▿

Ami a blogot illeti, összesen 32 bejegyzés került ki, aminek kiemelkedő részét továbbra is a havi zárók, illetve a témázós bejegyzések jelentik. Meglepően nagy népszerűségnek örvendett a vega receptes cikkem, aminek már tervezem a folytatását, illetve gyűjtögetem az ötleteket a kis színesekhez is. Más elképzelésem egyelőre nincs, de a blogomon, furcsa mód, mindig is a spontaneitás dominált - itt nem szoktam nagyon előre tervezni. A fotózás változatlanul nagy szerelem, ami egyszerre emlékőrzés, kikapcsolódás, és feltöltődés. Minden tekintetben tökéletes énidő. :)  

Előző részek: 2020 · 2019 · 2018 · 2017 · 2016