A decemberi hónapom, az előzőekhez hasonlóan, szintén fantasztikusra sikeredett, hála a sok programnak, kedves ajándékoknak és szívmelengető pillanatoknak. 

Könyvek és olvasás 

Eljött az én időm, azaz december igazi habzsi-dőzsi volt a könyvbeszerzések terén! Összesen 11 könyvvel nőtt a szépségeim száma, ami eddig nem látott könyvesőt jelentett. De lássuk részleteiben is: a hónap elején hirtelen felindulásból elkövetett vásárlásom "áldozata" az új Varró Dani verseskötet lett, amit cicás dedikálással tettem felbecsülhetetlenné. Rögtön másnap gazdagabb lettem egy Magyarországos színezővel (köszi, Nita, még egyszer! :*), amit alig várok, hogy felavassak, főleg mert a nyáron, egy pisai hipermarketben, megleptem magam egy vadiúj színesceruza készlettel. :) Az államvizsga tételek magolása közben jól fog esni egy kis kikapcsoló színezés. Amikor megneszeltem, hogy a Könyvudvarban akciós áron lehet beszerezni a Mumin köteteket, több se kellett. Elhatároztam, hogy beszerzem a hiányzó részeket, így egy kötet híján, majdnem teljes a sorozatom. :) Ezen kívül találtam egy nagyon ígéretesnek tűnő lappföldi meseválogatást is. Rajongok az északi mesékért, ráadásul olyan olcsón adták, hogy butus lettem volna otthagyni. Ezután következtek a karácsonyi meglepetések: először egy gasztroajándékok elkészítésére hívó kiadványt kaptam a mentoromtól, amit már korábban kinéztem magamnak. :) Utána a párom Jézuskája meghozta az áhított Áfonykát, végül a szüleitől a Dash és Lily is csatlakozott a csapathoz. Anyáék ajándéka januárra csúszik, de két könyvre lehet számítani a januári kupacban is. :)

Az olvasási számom talán ebben a hónapban lett a legmagasabb, köszönhetően a sok időmnek és szabad estémnek. :) Összesen 7 könyv csúszott le, egy pedig folyamatban van. November végén kezdtem bele, de végül december elején olvastam ki a Fjällbacka sorozat kezdőkötetét, a Jéghercegnőt. A kezdeti döccenők után hamar belerázódtam, és a végére alig tudtam elszakadni a történettől. Rettentően izgalmas, jól összerakott és szuper szereplőkkel futó krimit kaptam. Ezután Dunajcsik Mátyás Szemüveges szirénje varázsolt el a zúgó-morajló, Nina Simone ritmusában játszó hullámok vidékére, majd a következő Camilla Läckberg kötet következett. Még egy hajszállal jobban is tetszett, mint az első rész. :) Az Autumn ajándéka kellemes tinglitangli történet volt, a két krimi után kifejezetten jólesett. A Harry Potter színdarab számomra is csalódás: szuper fanficton, de semmiképp sem folytatás. A Legendás állatok és megfigyelésük c. kiegészítő kötet sem teljesítette a hozzá fűzött reményeket, és sajnos, bármennyire is fáj, de a Big Magic sem lett kedvenc. A feléig bírtam, utána nem tudtam folytatni. Nem szeretem, ha körbe-körbe járjuk ugyanazt a témát, mert erről a rizsázásról a legtöbb egyetemi jegyzetem jut az eszembe. Még nem adtam fel a nonficton-nel való ismerkedést, de egyelőre nem talált be nálam ez a stílus. A Harisnyás Pippi régi adósságom, ideje volt törleszteni. Fantáziadús mese, amiből egy kismajommal sétáló, vagány kislány történetét ismerhetjük meg. 

Filmek 

Természetesen nem maradhattak el a szokásos, karácsonyi hangulatot megtámogató filmek, úgyhogy közös kuckózás keretében volt Resszkessetek betörők, Igazából szerelem újranézés. A Toy Story ismét lenyűgözött, változatlanul imádom ezt a Pixar klasszikust! 

A hónap közepén végre megejtettük a Göthe Salmander megtekintését - teljesen. le. vagyok. nyűgözve!  Tegnap pedig a már korábban beharangozott, de nagyon várt animációs filmet, az Énekelj-t néztük meg a húgommal kiegészülve. Szuper évzáró program, kedves mese, közismert zenékkel. Nekünk tetszett, ajánlom nektek is! :)

Zene 

A tegnapi mesenézés után felsejlett bennem egy ismerős dallam. Még szerencse, hogy zenészek a szüleim, mert a - szerintem - felismerhetetlen éneklésemből Anya kihámozta, hogy ez a Take five. Amúgy is kissé jazzes korszakom élem, úgyhogy őt választom a hónap zenéjének. Tanulásra, pihenésre, fülelvarázsolódásra: tökéletes! 

Programok 

A novemberben beharangozott programok jócskán kiegészültek, így megint egy szuper jó, programokban gazdag hónapot tudhatok magaménak! 

December elsején rendkívüli beszélgetésen vettem részt Varró Dani társaságában, ami, szokás szerint, felejthetetlen élmény! A cicás dedikációm csak hab a tortára. :) Volt Asztalkás találkánk a molylányokkal, ahol finom sütiket kóstoltunk. Én pl. vörösáfonyás csoki mousse tortát. Zseniális süti! Ezen kívül volt IKEA garázdálkodás - szigorúan karácsonyi ajándékok beszerzése miatt, továbbá részt vettem az ötödikesek szívmelengető karácsonyi ünnepségén is. :) Az egyik kislány Amelie-t játszott nekem (itt azért majdnem sírtam egy cseppet), a többiek tánccal kedveskedtek. A mentoromtól és a gyerekektől is igazi, nekem való ajándékokat kaptam. :) Ezen kívül az egyik volt tanítványom külön meglepett egy cuki hóember-csokival, ami telis-tele volt színes cukorkákkal. :) Az iskolai búcsúmon szerencsére nem tört el annyira a mécses, de nem telik el úgy nap, hogy ne gondolnék az elmúlt félév eseményeire. Hihetetlen élményekben volt részem, felejthetetlen pillanatokat kaptam, amikre nem is számítottam!

Végre befejeztem a portfólióm, már bekötve várja a januári leadást, úgyhogy már "csak" az államvizsga választ el attól, hogy hivatalosan is tanárnéni legyek! A karácsony ezúttal is meghitt és családias hangulatban telt. :) A nagyszüleimtől Dürer könyvet kaptam, utalva ezzel a bécsi múzeumlátogatásra, illetve kaptam egy nagyon cuki képeslapot, ahol egy 8 éves koromban írott vers díszelgett. Nem emlékeztem rá, hogy verset írtam volna, tulajdonképpen egyáltalán nem is rímel, de hihetetlen boldogsággal töltött el, hogy a kislánykoromból is fennmaradt egy ilyen kedves mementó. :) A barátommal minden évben megajándékozzuk egymást, idén nagyon kitett magáért. :) Az említett Áfonykán túl meglepett egy cuki, Ikeás plüss tacskóval (akinek a Tóbiás nevet adtuk), illetve finom, Nutellás szeletekkel. :) A szüleitől pedig rénszarvast kaptam, akit, az ünnepekhez híven, Rudolfnak kereszteltem el. :) Még a magántanítványom is kedveskedett nekem karácsony alkalmából. :)

És hogy mit hoz a január? Könyveket, kicsi tanulást, diplomát (ha minden jól megy), baráti találkákat, angol órákat, francia órákat és remélhetőleg az ideihez hasonló, boldogságos pillanatokat.  

Nemsokára hozom az évösszegző posztot, addig is minden kedves olvasómnak, ide tévedőnek csodás, emlékezetes és boldogságos újévi átlépést kívánok! :) 

(Képek forrása: Pinterest, saját)

Nem lesz nehéz kitalálni, miről is lesz szó ebben a bejegyzésben. Hát persze, hogy a Legendás állatokról és megfigyelésükről! Nagyon kíváncsi voltam már a filmre és sorra néztem a kibővített előzeteseket, de idő szűkében nem jutott rá alkalom, hogy megnézzem. Idáig. És abszolút nem bántam meg! Mi több, új kedvencet avattam. :) 

A film előtt nem sokkal sorra kerítettem a könyvet is, de csalódtam. Tudom, hogy egy tankönyvről, egy bestia-listáról van szó, amiben Göthe sorra veszi az összes, általa megfigyelt lényt, de számomra ez inkább egy száraz felsorolásnak tűnt, amit vizsgára olvas az ember. Ha ebből kellene vizsgáznom, valószínűleg nagyobb örömmel forgattam volna, mert sokkal érdekesebb, mint bármelyik egyetemi jegyzet, ám olvasmánynak korántsem szórakoztató. Kicsit aggódtam, hogy hogyan fog ebből egy izgalmas, magával ragadó film kerekedni, de mivel Rowling néni aktívan részt vett a forgatókönyvírásban is, nem kellett mitől tartanom. Az eredmény önmagáért beszél. 

A történet a Harry Potter előtt játszódik, kb. 70-80 évvel, de ezúttal nem a Roxfortban, hanem az előkelő, nagyvárosi és nyüzsgő New Yorkban vagyunk, ahol szintén egy komoly varázsló társadalom éli a mindennapjait. Igyekeznek megbújva, titkon létezni, hogy ne adhassanak okot a mugliknak (ahogy ők nevezik: magnixoknak), hogy rájöjjenek, a világ messze nem csak szimpla emberekből áll. Ám egy bizonyos sötét varázsló már rezegteti a lécet és közel a lebukás veszélye... Eközben a városba érkezik a híres professzor, a bestiák szakértője, Göthe Salmander is. A két szál pedig lassan, de biztosan kezd összeérni. 

Elöljáróban ennyit a történetről. Már a kezdet kezdetén, ahogy felcsendült a jellegzetes dallam, úgy éreztem, hogy igen, megérkeztem. Itthon vagyok. Persze ez kicsit furán hangozhat, hiszen egy film, egy zene nem jelenthet otthont, mégis a Harry Potter a gyerekkoromat idézi fel, egy otthonos, bensőséges érzést kelt bennem. Nem számít, hogy kívülről tudom már a filmeket, hogy rongyosra olvastam a könyveket, hogy azóta felnőtt lettem. Rowling világából nem lehet kinőni. :) 

Az ígéretes kezdet pedig elég volt ahhoz, hogy kényelmesen belesüppedjek a székembe, és csak ámulva nézzem az eseményeket az előttem levő hatalmas vásznon. 

A helyszín, ahogy említettem, ezúttal New York. Az 1920-as évek elején járunk, amikor az elismert bestia szakértő, Göthe Salmander a városba érkezik. Már a belépője igen emlékezetesre sikeredett: a nagykabátos, álmélkodó tekintetű fiatalember folyamatosan egy kopott bőröndöt hurcol magával. Később kiderül, hogy ez a bőrönd is hasonló funkcióval bír, mint Hermione tágító bűbájjal ellátott gyöngyös táskája a Halál ereklyéiből. :) 

Göthe igencsak ügyetlen ember benyomását kelti, hiszen a film első 15-20 percében már sikeresen bajba sodorja magát, amivel akaratlanul is bevonódik a mellette párhuzamosan futó cselekmények sorozatába. Bizony, hiszen amellett, hogy Göthe New Yorkban tartózkodik, a varázslók egy sötét varázslótól tartanak. Megmagyarázhatatlan támadások történnek, emberéletek forognak kockán. A kissé baljós, sötét hangulat miatt engem ez a rész folyamatosan a Félvér herceg hangulatára emlékeztetett. Ott is hasonló esetekről cikkeznek az újságok, ráadásul az elszabadult halálfalók törnek-zúznak London-szerte. Itt szerencsére nem olyan drasztikus a pusztítás, de a varázslók félnek. Ahogy az emberek is. Sötét erőket sejtenek a levegőben, boszorkányokról suttognak. 

Göthe szerencsétlenkedései közepette megismerkedik egy mugli emberkével, Jacob Kowalskival, aki a szerencsések egyike. Saját szemével győződhet meg arról, hogy a másik világ is létezik. Fontos szerephez jut egy lánytestvér-pár, ők képviselik a kicsivel romantikusabb vonalat. Emellett rengeteg vicces jelenet színesítette a filmet - ezzel igyekezték lazítani a másik, nyomasztóbb hangulatú szálat. 

A látványvilág egészen elképesztő. Tudom, hogy számítógépes technikával készültek, de mára ez már olyan fejletté vált a laikus szeműeknek, hogy tényleg úgy éreztem, érző-lélegző lényeket látok a szemem előtt. Fantasztikus volt! Bizonyos lényeket beazonosítottam a könyvből is, de szerencsére Göthe mindegyikről mondott néhány szót. Ráadásul kiderült, az ő munkája nem csak az állatok ismertetése, hanem a védelmük is. A kedvenc "bestiám" a furkász lett, de azt a láthatatlanná váló lajhár-szerű lényt is elfogadnám magamnak. :) 

A szereplőkre egyáltalán nem lehet panasz, mindenki kitett magáért! Eddie Reydmane tökéletes választás volt az álmélkodó, csodálkozó tekintetű, meg nem értett, különc professzor szerepére. Mást nem is tudnék ezek után elképzelni! A mellékszereplők, úgy mint Jacob Kowalski, a testvérek és a Salemi boszorkányok köre is fantasztikusan lett kiválasztva. Mindig volt olyan szereplő, akit nagyon megszerettem (Göthe, Jacob és a lányok), vagy akit nagyon nem zártam a szívembe (Graves, és tudom, sajnáltam, de rettentően ellenszenves volt szegény Creedence is). 

A kosztümök, a díszletek, a zene - mind csodás és remekül kiegészíti a filmet. Nem tudok semmilyen negatívumot felhozni, egyszerűen csak sajnáltam, amikor véget ért és felgyúltak a fények. Még szívesen néztem volna tovább!

Természetesen újranézős lesz, és már most várom 2018-at, amikor megjelenik a folytatás. Kicsit úgy érzem, újraélhetem a gyerekkorom. Nekem ennél több pedig nem is kell. 

Eredeti cím: Fantastic Beasts and Where to Find Them

Rendező: David Yates 

Időtartam: 140 perc

Bemutató dátuma: 2016. november 17. 

Pupinál mindig elcsábulok egy-egy tag-re, ez a bejegyzés is neki köszönhető. :) 

Amit vártam, az már többnyire megjelent. Az újoncok közül nagyon érdekel a Ciceró ifjúsági könyve, az Északfi, de kíváncsi lennék Agatha Christie karácsonyi krimi gyűjteményére is. Az utóbbiba inkább csak belelapozgatnék, az Északfit fontolgatom, hogy beszerzem, de előtte megvárok még néhány véleményt róla. 

Több ilyen kedvenc íróm is van, szerencsére. :) J. K. Rowlingnak örök helye van a szívemben, de mellette elfér még Fredrik Backman, Stieg Larsson, Sarah Addison Allen, Joanne Harris, illetve Hans Christian Andersen is. Újdonsült kedvenc svéd skandináv írónőm Camilla Läckberg, aki teljesen magával ragadott a Fjällbacka c. sorozatával. 

Imádom a Harry Pottert, bármikor otthonra lelek benne. Ugyanakkor mindig elbűvöl, ahogy a skandináv krimik seperc alatt elrepítenek Skandinávia egy olyan szegletébe, ahol vagy nem jártam még, vagy pedig már igen, de mindig repes a szívem, ha csak gondolatban ott járok. (Igen-igen, Svédországról van szó. :)) 

A legutóbbi molylányos találkozónkkor szóba került a Dash és Lily - A kihívások könyve c. ifjúsági könyv, amit már tavaly óta kinéztem magamnak. Anyáéknak már jeleztem, hogy örülnék neki, úgyhogy remélem, idén karácsonykor én is belemerülhetek. :) Ezen felül az új Harry Pottert szeretném sorra keríteni, a következő kiválasztott tutira ő lesz!

6. Gyertyák az ablakodban - Melyik könyvtől érzed azt a puha, bolyhos, meleg átölelős érzést?

Hmm, mindegyik könyvnél ugyanezt érzem, mert számomra az olvasás maga ilyen. Mivel legtöbbször az ágyikómban olvasok, a jó meleg takaróm alatt, mellettem pedig ott alszik a cicus is, ezért az egész olvasósdi átalakul egy békés, kuckós buborékká. 

8. Karácsony öröme - Mi a kedvenced a karácsonyban és /vagy melyek a kedvenc karácsonyi emlékeid?