Kabátkönyvek, avagy az írásba öntött meghittség • Témázás
április 19, 2020
Valahányszor egy új könyvbe kezdek, mindig úgy érzem, hogy elfog egy otthonos, ismerős, bizsergető érzés. Kényelmesen elhelyezkedem, felrázom a párnám, fogom a meleg takaróm, és hagyom, hogy a történet elringasson, kicsit kiszakítson a valóságból. Akár egy gyerekkori dallam, ami puhán körbeölel... Eleinte mindegyik olvasásnál ezt kerestem, ám idővel rájöttem, hogy egyes kötetek esetében nagyobb késztetést érzek az ottmaradásra. Mert jó a szereplők között lenni... mert teljes szívemből átérzem az örömüket és a bánatukat... mert szinte együtt létezem velük. Nagyjából ez az ismérve számomra egy kabátkönyvnek. Áprilisban az ehhez hasonló meghatározó, lélekmelengető olvasmányokat vesszük sorra a Témázós csapattal, melyekből bátran lehet ötletet is meríteni! :)
＃1 David Michie: A Dalai Láma macskája & A dorombolás művészete
Mivel két, összefüggő kötetről beszélünk, nem is állt szándékomban kettészedni. Régóta szemeztem már az első résszel, különösen a borítón szereplő cicus miatt, aki, mint utólag kiderült, igen aktív szereplője is az eseményeknek, hiszen az ő szemén keresztül látjuk a különféle elbeszéléseket. Sosem hittem volna, hogy ennyire beleszeretek ebbe a miliőbe, és ennyire magukkal ragadnak majd a Dharamszalaban játszódó kicsi, egymásba fonódó történések, nem beszélve a buddhista tanításokról! Az egész olyan bűbájos, szívet melengető egyveleget alkot, ami egyszerre tölti fel a lelkemet, és gondolkodtat el arról, miként válhatok még jobb emberré. Engem éppen a legfogékonyabb időszakomban talált meg - talán ezért is gyakorolt rám ekkora hatást.
＃2 Jessica Brockmole: Levelek Skye szigetéről
Levélregénynek íródott ugyan, de Elspeth és David szerelmi keringője az egyik leggyönyörűbb romantikus történet, amit valaha olvastam. A mesés Skócia partjain járunk, miközben azon izgulunk, hogy a háborúban egymástól elszakított szerelmesek valahogy újra egymáséi lehessenek. Szívet-lelket simogató, múltban és jelenben felolvadó, érzelmekben bővelkedő elbeszélés, melynek utolsó sorait csakis könnyes szemmel lehet elolvasni. Hogy ezek az öröm vagy a bánat könnyei, azt nem árulom el - járjon mindenki maga utána!
＃3 Jodi Picoult – Samantha van Leer: Sorok között & Lapról lapra
Tulajdonképpen semmit nem tudtam róla, még csak a fülszövege sem tűnt ismerősnek, de amilyen hirtelen került a látókörömbe, annál nagyobb meglepetést okozott! Az egész azon az elképzelésen alapul, hogy mi lenne, ha egy könyv főszereplője kiválna a lapok közül, és hús-vér emberré változna? Mi történne vele a való életben, hogy venné fel a kinti ritmust? A happy endet unalomig ismétlő mese királyfija, és az őt érdeklődéssel, vágyakozva figyelő Delila felváltva osztják meg érzéseiket, és igyekeznek egyre közelebb kerülni egymáshoz - már amennyire ez a sorokon keresztül lehetséges. Én eszméletlenül élveztem mindkét részt, mert a főszereplőkön felül kapunk egy sokszínű, imádni való kompániát is, melynek valamennyi tagja roppantul szeretnivaló. Habkönnyű, szórakoztató, elbűvölő mese felnőtteknek - vagy inkább gyermeklelkű felnőtteknek. :)
＃4 Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Egy másik becses darab, amit gondolkodás nélkül emeltem a kedvenceim közé. Valahányszor a háború borzalmairól olvastam, összeszorult a mellkasom, a következő lapokon pedig már Juliet bohókás, csupa szív sorai oldották bennem a feszültséget. Szinte magam előtt láttam a guernsey-i vadvirágos réteket, a morajló tengert, ahogy szüntelenül ostromolja a sziklafalat. Kitet és Isolát, amint madártollakat, apró kincseket gyűjtenek, és Dawseyt, aki a malacait ápolja és gondozza. Csupa hétköznapi sors, amit átszőtt az irodalom szeretete, és egy olyan erő, ami a legnagyobb emberi gazságon is felülemelkedett. Bárcsak a tagja lehettem volna ennek a különleges csapatnak, és bár magam is ismerhettem volna őket személyesen!
＃5 Eowyn Ivey: A hóleány
Magam is meglepődtem, de végül erre az édesbús, varázslattal bőségesen hintett műre esett a választásom, amit csupán egy hónapja olvastam el. Általában mindig a saját fejem után megyek, nem szoktak befolyásolni a különféle toplisták és ajánlások. Viszont ezt a kötetet jópáran elragadtatott értékeléssel illették azok közül, akiknek adok a véleményére. Mondanom sem kell, már az első sorától kezdve kézen fogott, és nem is eresztett. Imádtam Alaszka vad, kietlen vidékein kóborolni, végigkövetni a természet ciklikus változását, és belemerülni a telepes mindennapok sűrűjébe, ahol a felszínen minden ugyanolyannak tűnik, a valóság azonban korántsem ilyen egyforma. Különösen akkor, ha megjelenik egy váratlan vendég: egy kislány, aki a házaspár leghőbb kívánsága volt. Az írónő stílusa csodálatosan kiegészíti ezt a sejtelmes hangulatú, megkapó történetet - keresve sem találhattam volna jobb olvasmányt! Minden egyes sora élmény volt.
＃5+1 Jenny Colgan: Piciny Csodák Péksége
Polly összetört szívvel, csalódottan és szomorúan költözik a szigetre, remélve, hogy itt talán elbújhat a világ elől. Elég klisésen hangzik, igaz? Pedig kevés ennél tüneményesebb chick litet ismerek, amibe ennyire szívesen tértem vissza esténként, amikor újra felvettem a cselekmény fonalát. Szinte hallottam magam körül a sirályok vijjogását, a hullámok verdesését, éreztem a friss hal és a sülő kenyér illatát… Imádtam a kicsiny faluban zajló mindennapokról olvasni, és figyelemmel kísérni, ahogy a kikötő egy csapásra megtelik élettel - hála a csodás péksüteményeknek. Persze a kép nem lenne teljes Neil, a totyogó, kíváncsi lundafiú nélkül, aki vitathatatlanul a legcukibb mellékszereplő ever.
- Nicolas Barreau, Tracy Chevalier, Joanne Harris, Marina Fiorato, Isabel Wolff, Peter Wohlleben, Sarah Addison Allen, Stephanie Perkins, Hans Christian Andersen, Varró Dani... Szerzők, akikhez bátran fordulhatok; akikben még sosem csalódtam, mert ismerős, melegséges emlékeket ébresztenek bennem a történeteikkel.
- J. K. Rowling: Harry Potter sorozat - nyilvánvalóan nem maradhat ki a Roxfort, amiben mindig otthonra lelek, valamennyiszer felcsapom az egyik kötetet.
- Leiner Laura: Szent Johanna Gimi sorozat - szintén egy olyan agyonolvasott kedvenc, ahol nem számítanak a stílusbeli hibák, csupán a sok ismerős arc, akik között megbújva én vagyok a láthatatlan, tizenharmadik osztálytárs.
- Jenny Han: A fiúknak, akiket valaha szerettem sorozat - A Lara Jean életét felölelő trilógiára nincs jobb szavam, mint az, hogy imádnivaló. Bár nem mindegyik részét szerettem egyformán, az elsőnél pontosan azt a jóleső, körülölelő érzést kaptam, amire vágytam.
- Tove Jansson: Mumin sorozat - Nincs még egy olyan hely a világon, mint Muminvölgy, amelynek minden kis lakója egyedi és megismételhetetlen egyéniség. Ha egy kis mesére vágyom, elég a farokbojtos trollokra gondolnom, és rögtön mosolyra húzódik a szám. :)
18 megjegyzés
Jenny Colgan: Piciny Csodák Péksége könyvével és a sorozattal eddig csak a könyvtárban szemeztem, de most kedvem támadt hozzá, olyan szépen írtál róla :)
VálaszTörlésA levelek Skye szigetéről sok posztban megjelent, én is szerettem - ideje ezt is újraolvasni, meghoztátok a kedvem! :D
Könnyed kis darab, de annyira szerethető! Még hátravan a karácsonyi rész, az utolsó, de azt még tartogatom a téli hónapokra. :) Remélem, neked is tetszeni fog! Igen, a Levelek Skye szigetéről valóban többünknél előfordult, és azt hiszem, nem is véletlenül. :) Én szeretném majd papír változatban beszerezni, és akkor újraolvasni, mivel először könyvtárból olvastam. :)
TörlésA Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot és a Levelek Skye szigetéről többször előjött, az első már a polcomon van, talán mindkettőnek eljött az ideje. :) Köszönöm! :)
VálaszTörlésNem fogod megbánni egyiket sem, mindkettő hihetetlenül lélekmelengető! És csak halkan súgom meg: nálam a maximális, 5*-ot kapták. :)
TörlésJaj de jólesett olvasni a posztod ♥ Ez a sok kedves ajánló, ahogy néhány sorban teljesen megidézted az adott könyvek hangulatát, nagyon szuper lett, tényleg érezni, mennyire otthonosan érzed magad ezekben a világokban! Nagyon sok az átfedés az enyémekkel! Ó, és de jó, hogy felsoroltad a Picoult ifjúságikat, imádtam elmerülni a könyvbéli történetben, a könyvbéli herceggel. ♥
VálaszTörlésVártam amúgy, hogy valaki említi-e majd az SZJG-t is, nem csalódtam. :)) Nekem még visszavan, nagyon szeretném szeretni.
A Piciny csodákat nem olvastam ugyan, de egy barátnőmnek ajándékba vettem nemrég az első részét, és teljesen odavan érte, már azóta megvette és elolvasta a többit is! :D Jól választottam neki, de van egy olyan érzésem, hogy nekem is tetszene. :))
Aww, de örülök, hogy ezt írod! Nagyon köszönöm! ♡ Kicsit féltem attól, hogy túl kevés példát sorolok fel, de igyekeztem inkább olyanokat keresni, amiket nem ismétlek unalomig, vagy amiről már rég ejtettem szót. :) Ezek szerint sikerült! :))
TörlésA Picoult könyveket nagyooon szerettem, egyértelműen itt volt a helyük! :) És én is észrevettem, hogy több közös kedvencünk akad Roxforton felül! Az SzJG nálam hasonló kategória, mint a HP: otthonos, puha, meleg. ♡ Remélem, hogy neked is ilyen élményt fog majd nyújtani! Szerintem abszolút jó a megérzésed, nagyon ajánlom Polly történetét, különösen Neil, a lundafióka miatt! Hát hány könyvet ismerünk még ezen kívül, ahol egy lunda a mellékszereplő?! :))
Szerintem nem soroltál fel keveset, de ha kevés van, az se baj, nem lehet elvégre minden második olvasott könyvünk kabátkönyv. ;) Nem is lenne jó, nem tudnánk annyira értékelni. :)
TörlésIgen, Picoult ifjúságija tényleg nagyon ideillik, és bennem is csupa kellemes érzést hagyott, tulajdonképpen én is hozzáadhatnám a posztomhoz. Lehet, hogy írok majd 2-3 címet még update-nek, amik tényleg valahogy kimaradtak. :D
A lundafióka abszolút hívogató figura! :D ♥
Megnyugodtam akkor, köszi! :) Egyébként írás közben végigböngésztem az olvasmánylistám, és fel-felderengett még egy-két korábbi kedvenc író is, mint pl. Sarah Dessen, vagy Jennifer E. Smith, de őket nem tartottam már idevalónak, mert egyiküktől sem olvasok már. Viszont egy adott korszakomhoz kapcsolom őket, és anno, szintén komfortos érzés volt a történeteikbe bújni. :)
TörlésSzerintem abszolút bővíthető a sor, nekem beugrott még A papírmágus trilógia is, azt is tökre szerettem! :)
Ugye? Én egyébként is rajongok a lundákért, nagyon szeretnék egyszer élőben is találkozni velük, és a könyvek miatt csak tovább erősödött bennem ez az érzés. Iszonyú jópofa és szeretnivaló kis fickó! :)
Basszus, kihagytam Jenny Colgan sorozatát, pedig az nálam is a nagyon szívmelengető kategóriába esett, nemrég elő is vettem az első részt, hogy kinézzek belőle egy kenyér receptet, amit végül nem sütöttem meg :D Nah, de ami késik nem múlik! Az SZJG-t én is fontolgattam, hogy belerakom, mert az is ilyen kellemes és kedves ifjúsági, akárcsak a DAC sorozat, de végül amúgy is olyan hosszú lett a posztom, hogy offoltam ezeket. A Levelek Skye szigetéről c. könyvet viszont felvettem a listámra, mert ha olyan, mint a Krumplihéjpite T. akkor kell! és akarom, hogy én is olvassam azokat a szép szerelmes leveleket. Az az én szívemet mindig megdobogtatja. A cicás képtől elolvastam a blog elején, annyira hangulat képeket válogatsz mindig, hogy awwwwww. Nagyon szépek és tökre illik a poszthoz!
VálaszTörlésSebaj, ez legyen a legkevesebb. ;) Úhh, én onnan elkészítettem egyszer egy szárított paradicsomos-olívás változatot, és nagyon fincsi lett! Bár az én szerelmem mostanában a kovász, ennek ellenére a kovászos kenyérhez még nem érzek elég türelmet magamban, az azért jóval nehezített pálya. Egyelőre a péksütikkel kísérletezem. :)
TörlésAz SzJG és a DAC, igen, nálam is a kettő kedvenc magyar ifjúsági, de a DAC-ot még sosem olvastam újra, ellentétben a Szent Johannával. Azért az még mindig a könnyedebb kategória. :) A Levelek Skye szigetérőlt pedig csak ajánlani tudom, csodás olvasmány! És teljesen egyetértek veled, tényleg jó érzés ilyen érzelmes, szívhez szóló leveleket olvasni - attól valahogy mindig szebb lesz egy kicsit a világ. :)
Óh, köszönöm szépen! :) Nem feltétlen olyan könnyű, el kell kapnom a megfelelő hullámot, de utána már gyorsan megy a dolog. Erre mindig több időt szánok, meg őszintén, szeretek is vele ennyit pepecselni. Megnyugtatja a lelkem az a sok szebbnél szebb kompozíció. ♥
A piciny csodák egy sorozat? Most teljesen meglepődtem, milyen kis tudatlan vagyok! Mindenképp olvasni fogom .
VálaszTörlésIgen, három része van! :) Az első a Piciny Csodák Péksége, utána a Kalamajka a Piciny Csodák Pékségében, végül pedig a karácsonyi rész zárja a trilógiát. Én egyelőre csak az első kettőt olvastam, de nagyon szeretném majd az utolsót is, majd valamikor, karácsony környékén. :)
TörlésJujj de jó!
TörlésMegérte betenni az ajánlóba. :)))
TörlésEzt e bejegyzést olvasni olyan volt, mint egy kabátkönyvet <3 nagyon jól átadtad a hangulatukat, imádtam minden sorát a posztnak!
VálaszTörlésA hóleányt most már tényleg olvasni fogom, régóta halogatom - de majd azért megvárok vele egy hidegebb időszakot, hogy a hangulatalapozás azért meglegyen :)
A Piciny Csodák Péksége nekem is felkerült most már az olvasandók közé, a könyvtárban mindig csak addig jutottam, hogy megcsodáljam a borítóját. :)
Oh, és A fiúknak, akiket valaha szerettem az én listámon is fent van (lesz), kis könnyed regény, de tényleg annyira jól hozza ezt a hangulatot a cukiságával. Felmelegíti az ember lelkét :)
De aranyos vagy, köszönöm! ♡ Nagyon örülök, hogy így sikerült illuszrálni valamennyi könyv hangulatát, ez fontos kitétel volt. :)
TörlésA hóleány nagyon fog tetszeni, ezt már most borítékolom neked! De azt hiszem, a Piciny Csodák Péksége is hasonló pozitív élmény lesz - legalábbis bízom benne! A borítója valóban meseszép, tökéletesen leképezi a történetet is. :)
Nagyon várom már a te posztodat is, kíváncsi vagyok rá! :) A közös pontokon már meg sem lepődöm, sok mindenben hasonlít az ízlésünk. ♡
Érdekes, nekem valahogy A hóleány nem lett kabátkönyv, szerettem olvasni, szép volt, de talán nem kicsit túl szomorkás volt ahhoz, hogy kabáttá avassam.
VálaszTörlésA Szent Johanna Gimit már szerintem nem bírnám újraolvasni, de egyetemen baromi sokat segített rajtam, hm, ezt ki is felejtettem a posztomból, pedig teljesen ki tudott kapcsolni két vizsga között.
Valóban kicsit szomorkás, viszont a hangulata baromi erős. Elsősorban az húzott magával, és amiatt vált olyan különleges élménnyé, legalábbis erre jutottam. :)
TörlésÓ, igen, még pénztárcát is nyertél! :) Lehetséges, hogy már nem nyújtaná ugyanazt, de a nosztalgia-faktora hihetetlenül magas, és valamiért bennem szép emlékeket idéz fel.