Az élményekkel teli szeptember
október 02, 2018
Változatlanul azt gondolom, hogy elképesztően gyorsan telik az idő, a szeptember is csak úgy "huss", elröppent. Már nagyon vártam az igazi kuckós, esténként teát kortyolgatós, gyertyagyújtós őszt, amikor a természet ezernyi színben pompázik. Egyelőre még csak alakulóban vannak, de imitt-amott már gyönyörű sárga, bordó és narancs foltok tarkítják az erdőket. Ismét egy élményekben gazdag hónapot tudhatok magam mögött, rengeteg szuper dolog történt velem. :)
Könyvek & olvasás
Az előző hónapban vásárolt könyveim mellé most nem került új szerzemény, mivel az egész hónapot Svédországban töltöttem. Októberben azért lehet, hogy be fog csusszani egy-két kötet, mert a Könyvudvar címei között találtam néhány elég ígéreteset, köztük egy régóta várólistásat is. Mindenesetre a sajátjaim közül igyekszem egyre többet sorra keríteni, és a VCS-s polcommal is kimondottan jól állok. Havonta egy könyvet irányoztam elő; ez szerintem jól tartható, és reálisnak mondható. Így decemberre nem fog egyszerre a nyakamba szakadni, és kényelmesen végezni tudok a minimális 12-es listámmal. :)
Az olvasás terén négy könyvet mutathatok fel, ebből egy újraolvasás (Shiver). A szirént, Kiera Cass legújabb YA kötetét, a borítója miatt néztem ki magamnak, de sajnos a történet cseppet gyengére sikeredett. Maga a cselekmény még úgy-ahogy le is kötött, mégis voltak benne kifejezetten nyomasztó részek, és a hangulata sem volt mindig csupa móka és kacagás. Ez éppenséggel nem baj, de számomra picit karakteridegennek tűnt - legalábbis Kiera korábbi irományait nézve. A Piciny Csodák Péksége ezzel szemben egy bűbájos, kedves és szívet melengető történet, amit nagyon megszerettem. Leginkább a benne szereplő lundafióka nőtt különösen a szívemhez, illetve rajongtam a fantasztikus tájleírásokért és a karakterekért! Kíváncsi vagyok a folytatásra is, bár erről megoszlanak a vélemények, de szeretek magam utánajárni a dolgoknak.
▿▿▿
A Shivert még gimnazista koromban vettem a kezembe, így helyenként megfakultak az emlékeim, ennek ellenére újraolvasva is ugyanolyan varázslatosnak és magával ragadónak találtam, mint elsőre. Maggie Stiefvater stílusa szemernyit sem veszített költőiségéből; a hasonlatok, metaforák ismételten levettek a lábamról. Tervezem a többi kötetet is, főleg, mert az utolsó, negyedik részt még nem is olvastam. Végül A fák titkos élete következett, ami témáját tekintve roppant fontos, a megvalósítás viszont hagy némi kívánnivalót maga után. Wohlleben úr elköteleződése szakmája, alázata a természet iránt rendkívül magával ragadó, mindkettő meghatározó szerepet kapott a kötetben. A tartalmát illetően nekem kicsit töménynek és koncentráltnak tűnt, nem tudtam úgy beleveszni, mint a korábbi, etológiát tárgyaló könyvébe.
Filmek
Legnagyobb szomorúságomra végeztünk Poirot-val, minden részt megnéztünk. Bevallom, az utolsó évadoknál bőven volt pótolnivalóm, onnan csupán néhány epizódot láttam, mert az már túlzottan sötét és drámai az én ízlésemnek. Számomra a Hastings és Poirot vezette nyomozós esetek a legkedvesebbek, ezeknek a részeknek olyan utánozhatatlan hangulata és humora van, ami a későbbi történetekből valahogy kiveszett. Ugyanakkor hihetetlenül meglepett és boldoggá tett, amikor felfedeztem az ismerős helyszíneket; különösen a Seven Sisters-nél dobbant meg a szívem. Ez a hely maga a csoda, képtelenség betelni vele! Azonfelül az ott töltött délután az egyik legszebb nyári emlékem, amit mindig szívesen fogok felidézni, valahányszor az eszembe jut majd.
Szórakoztató élmény volt még az Adèle és a múmiák rejtélye, ami egy fantáziadús, kissé szürreális, ráadásul fantasy elemekkel is dúsított kalandfilm - francia szemszögből. Aki vevő az ilyesmire, semmiképp se hagyja ki! :) Meglepően jól sikerült a Solo, ami az ifjú Han Solo életét meséli el. A Rouge One után némi fenntartással kezelem ezeket a spin-off filmeket, de az előbbi abszolút korrekt, maximálisan hozza a Star Wars érzését. Továbbá én beiktattam egy HP újranézést, csak úgy, mert egy év sem telhet el Harry Potter nélkül. :)
Programok
Nem csináltunk minden hétvégén valami extrát, viszont így is úgy gondolom, hogy igazán élménydússá varázsoltuk az ősz első hónapját. Amire már nagyon készültem, és rettentően vártam, az kétségkívül Nita látogatása volt. Az ilyen események kicsit új színt visznek a hétköznapokba, és nekem is lehetőségem van arra, hogy megmutassam a kedvenc helyeimet, és hogy egy kicsit új perspektívából szemléljem a környezetemet. Az első közös napunkon Stockholmba utaztunk, ahol a kötelező látnivalókon felül az Etnografiska Museet-hez is ellátogattunk. Mindig nagy öröm új helyekre kirándulni, és ez a múzeum egy ideje érdekelt már, úgyhogy külön örülök, hogy ezt együtt tekinthettük meg. :) Vasárnap gyönyörű napsütésre ébredtünk. A természet a lehető legszebb arcát mutatta, ami éppen ideális volt a kezdő programunkhoz, Sigtunához. Ez az üdülővároska rendre elbűvöl, most sem volt ez másképp. A délután hátralevő részében a Skokloster kastély környékét jártuk be, ahol a kastély szemügyre vétele után lesétáltunk a tópartra, és kényelmesen sütkéreztünk a melengető napsugarak alatt. Hazafelé még Uppsala is belefért, egy kisebb kört tettünk a belvárosban. Igyekeztem úgy összeállítani a programot, hogy nekünk is legyen benne újdonság, és úgy érzem, minden úgy alakult, ahogy szerettem volna. :)
Eleinte kicsit nehéz volt visszarázódnom a szokásos hétköznapokba, viszont tudtam, hogy vár rám egy közös fikázás a tanfolyamos csoporttársaimmal. A beszélgetés ismét nagyon jó hangulatban telt, és sikerült egyeztetnünk a következő programunkat is. Remélem, az is hasonlóan szuper lesz! Emellett a hónapban teljesítettük az egyik bakancslistás pontomat, azaz felfedeztünk egy számunkra ismeretlen városkát, Öregrundot. Erről szeretnék egy külön blogbejegyzést írni hamarosan, úgyhogy csak így dióhéjban: fantasztikus volt!
▿▿▿
Éppen ma megyek az első B2-es órámra, amit nagyon vártam már. Ráadásul új tanárnőm is lesz, aki teljesen másik könyvből fog tanítani. Októberben tehát újra visszatérek a sulipadba, és haladok tovább a svéddel. Ezenfelül tervezünk egy stockholmi kiruccanást, mivel a jövő hétvégén újranyitják a Nemzeti Múzeumot, ahol még sosem jártunk, és ez éppen jó alkalom egy kis kiránduláshoz. :) A hónap végén pedig utazunk haza, ahol most két hetet fogok eltölteni, úgyhogy már tele vagyok tervekkel, hogy mi mindent fogunk csinálni!
(Képek forrása: Pinterest // saját // port.hu)
4 megjegyzés
De kis mozgalmas hónap volt tényleg! :) Én sem most olvastam a Shivert, de nekem is a líraisága, költőisége maradt meg, mint egy halk dallam a zongorán... :)
VálaszTörlésA Poirot filmekhez is kedvet hoztál! Mi mondjuk most Csengetett Mylordozunk épp. :D
Tök jó lehetett Nitával garázdálkodni és megmutatni neki mindenféle kedvenc helyedet!
A nyelvtanuláshoz hajrá, és csodás októbert neked! :) :*
Valóban, és pont azt néztem, hogy a tavalyi is hasonlóan jövős-menősre sikerült. :) Milyen szép ez a hasonlat, tényleg ilyen! Szelíd, törékeny, légies, akár egy fuvallat. :)
TörlésÓh, ezt igazán örömmel hallom! Ha végeztetek a Mylorddal, jöhet egy kis Poirot. ;) Nem fogjátok megbánni! :)
Nagyon szuper hétvégét töltöttünk el együtt, és külön örülök, hogy a páromat is jobban megismerte, mert az elmúlt évek során erre nem igazán jutott idő és alkalom. De most végre igen! :) Még nem is sikerült az összeset, de a nagy részét igen. :) Amióta kint élek, a húgomon kívül nem látogatott meg még más, épp ezért minden ilyen látogatás egy külön boldogság nekem! <3
Köszönöm szépen, PuPi! :* Neked is fantasztikus, élményekben és olvasásban gazdag októbert kívánok! :)
Tényleg minden úgy sikerült, ahogy elterveztük, szuper hétvége volt. <3 De ahogy látom, a szeptembered többi része sem sikerült rosszul. :)
VálaszTörlésIgen!!! ♥ És annyira örülök, hogy még a napocska is kisütött! Vasárnap igazi meseidőnk volt. :) Igazán nincs okom panaszra, szinte minden hétvégére jutott valami szuper dolog, és az október is hasonlóan klasszul alakul. :)
Törlés