Vissza az iskolapadba! • Témázás

szeptember 27, 2021

Jó pár éve már, hogy a szeptember számomra nem a tanévkezdéssel egyenlő, ettől függetlenül nem szűnt meg a rajongásom az iskolában játszódó ifjúsági regények iránt, amit a mai napig az egyik kedvenc "műfajomnak" vallok. Ez a közeg valahogy mindig kellemes, nosztalgikus emlékeket ébreszt bennem, mert, bármennyire is furcsán hangozzék ez, én alapvetően szerettem iskolába járni. Persze nem mindig - főleg dolgozatíráskor vagy feleltetéskor nem -, de az esetek többségében lelkesen készültem az iskolakezdésre, és nyár közepétől jártam a papírboltokat, hogy beszerezzem az új füzeteket, írószereket. Mindezt az olvasmánylistám is tanúsíthatja, hiszen nem kevesebb, mint 56 (!) ilyen címkéjű könyvet olvastam el, úgyhogy bőven volt miből válogatni a poszt írása közben. :) 

Az örök kedvencek

Nyilván egy ilyen listáról nem hiányozhat a Harry Potter, ahogy a Szent Johanna Gimi, vagy az Abigél sem. Mindhárom szívemnek legkedvesebbike: az első kettőt már milliószor újraolvastam, sőt, a blogon is többször emlegettem már őket. Vitay Georgina története viszont mind közül a legkülönlegesebb, mivel tíz éves koromban került a kezembe, azon a nyáron, amikor a húgom született. Sosem felejtem el, ahogy a hintaágyban ringatózva merültem bele a Matula falai között zajló eseményekbe, miközben körülöttem méhek döngicséltek és langyos szellő fújdogált. 

Szórakoztató trilógiák

Az Engelsfors sorozat a maga skandináv hangulatával picit eltér a Leiner Laura-féle humoros hétköznapoktól, ennek ellenére én baromira élveztem - főleg, hogy bizonyos tekintetben emlékeztett egy korábban olvasott trilógiára, a Gemma Doyle-történetekre. Ez utóbbi a gyönyörű borítója miatt került bele a könyvtári kosaramba, mégis olyan jól sült el a találkozás, hogy idővel mindhárom részt sorra kerítettem. A bentlakásos iskolákban játszódó regényeket különösen szeretem, mert jóval bensőségesebbnek érzem a cselekményt - olvasóként is jobban belevonódom a történésekbe, és olykor egy picit többet is tudok, mint a főszereplő maga. 


Kategóriájában eléggé hasonló a Hex Hall, ami a könnyedebb, humorosabb vonal képviselője - élén egy boszorkánnyal, Sophie-val. Erdetileg meg szerettem volna venni, annyira felcsigázott a fülszövege, végül mégis a könyvtárból vettem ki, és egyáltalán nem bánom, hogy így történt. Nem hagyott bennem maradandó nyomokat, de kikapcsolódásra abszolút tökéletes választás. Gyors, pörgős, könnyen és gyorsan fogyasztható, ráadásul, emlékeim szerint, egész vicces is. 

Szívmelengető történetek

Az Anna és a francia csókot több szempontból is a magaménak érzem: egyrészt, és talán ez volt a leglényegesebb, Párizsban játszódik, másrészt az első pillanattól fogva szimpatizáltam az Anna & Étienne St. Clair párossal, harmadrészt az egészet körüllengi az a bájos, feelgood hangulat, ami miatt másodszorra is ugyanannyira szerettem, mint legelőször. Nem véletlenül választottam ezt a kötetet a Shakespeare and Co látogatásakor, mert a könyvesboltban járva egyből beugrott ez az ölelnivaló történet, amit úgy szerettem olvasni. 

Viszonylag későn ismerkedtem meg Horváth Katival, ám a Bezzeg az én időmben egyszerre bűvölt el és ríkatott meg. Fehér Klára fantasztikus szerző: egy olyan lányt emelt a középpontba, akinek a történelem legviharosabb szakaszában kell felnőnie - jóformán pillanatok alatt. Fiatalabbaknak inkább a Mi, szemüvegeseket ajánlanám első körben, ami egy ártatlan hazugságról szól. Még arra is emlékszem, hogy Anyukámtól kaptam meg ajándékba, és annyira a szívemhez nőtt, hogy többször is leemeltem a polcról. Ekkortájt találkoztam Marcello D'Orta nevével is, aki, tanító lévén, csokorba gyűjtötte diákjai dolgozatait. Összesen hat kötete jelent meg, de a legemlékezetesebb egyértelműen az Én, reméljük, megúszom, amiből anno a szolfézstanárnőm olvasott fel nekünk. Annyira megtetszett, hogy karácsonyra a nagyszüleim felkutatták nekem, és ezt találtam a fa alatt. :)

Filmek és sorozatok · ajánló




▿▾▿

Dóri · Heloise · Kata · Larawyn · Mandi · Petra · PuPilla 

(Képek forrása: 1, 2, 3 + gif)

Hasonló bejegyzések

10 megjegyzés

  1. Több közös pontunk is van, a Gemma Doyle-trilógiát a bejegyzés írásakor döntöttem el, hogy újra fogom olvasni :)) Igazi őszi - boszis - sulis történet.
    Ill. az Engelsfors sorozat is felbukkant Katánál is, ez régóta tervben van nálam.
    Huh a filmlistának külön örültem, többet fel is tettem a várólistámra. :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, a Gemma Doyle trilógia abszolút passzol az őszi időszakhoz, de az Engelsfors is! :) Azt hiszem, nem véletlen, hogy mindketten betettük az ajánlóba, mert remek kis sorozatról van szó.

      De jó, ennek örülök! :)

      Törlés
  2. Ó az Engelfors trilógia mióta tervben van nekem! Az Anna és a francia csókhoz most adtál egy lökést! Olyan cuki mint A fiúknak, akiket valaha szerettem?

    Ó és az Abigél! Én felnőttként olvastam soksok évvel ezelőtt, instant SzabóMagdaszerelem lett belőle. Gyönyörű történet!

    Nagyon tetszik a filmajánlód a végén! Holt Költők, Mona Lisa mosolya óriási kedvenceim! <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hú, akkor csak ajánlani tudom, én nagyon szerettem az Engelsfors trilógiát! :) És igen, az Anna és a francia csók hasonlóan cuki, mint Lara Jean története. <3 Szerintem tetszene neked. :)

      Szerintem az Abigélt nem lehet megunni, annyira komplex és sokrétű történet. Szabó Magda egyik mesterműve, ez kétségtelen. Na meg az adaptáció is csodás lett, már nem tudnám megszámolni egy kezemen, hogy hányszor néztem újra...

      Köszönöm! <3 Nekem nagyon idekívánkozott a végére. :)

      Törlés
  3. Na elszállt a kommentem, ha kétszer kapnád meg, bocsi :)
    Szóval, tényleg, a Mi, szemüvegesek! Hatalmas kedvencem volt kiskoromban, valamiért ez a pöttyös tette rám a legnagyobb hatást, emlékszem a képzeletbeli barátokra, annyira jó volt!
    Nekem is a bentlakásos iskolás történetek a kedvenceim ezen a témán belül, olyan otthonos érzést nyújtanak, még ha kicsit ridegtartás is van, mint pl. az Abigélben, de olyan jó beköltözni ezekbe a regényekbe.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Semmi baj! :) Nahát, nem hittem volna, hogy másnak is ilyen kedves emlékei fűződnek a Mi, szemüvegesekhez! Ezt a pöttyöst én is milliószor újraolvastam. Igen, pontosan, én is pont emiatt szeretem ezeket a bentlakásos történeteket. Pont olyan, mintha én is ott tanulnék. :)

      Törlés
  4. Óóó, nahát, mennyi olyan ismerős cím bukkant itt fel, amiket én is olvastam, és szerettem, mégis kimaradt a felsorolásomból... :) Engedelmeddel, majd kiegészítem a posztot velük. Fehér Klára könyveire gondolok pl., bár a Bezzeg az én időmben engem annyira nem ragadott meg, a Mi, szemüvegeseket én is nagyon szerettem, és Marcello D'Orta könyveit is mind elolvastam könyvtárból. :)

    Az Abigél megunhatatlan valóban, és nagyon hangulatosan írtál róla! A bentlakásos iskoláknak, és az ott játszódó történeteknek tényleg mindig nagyon különleges a miliője, és jó róluk olvasni.
    Az Anna és a francia csókra is felfigyeltem most, köszi, ha valami feelgood kéne. ;)
    Jó ötlet volt a filmajánló is a végén, uhh, a Holt költőket nagyon újra kéne nézni, ezer éve nem láttam.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Persze, egész nyugodtan mazsolázhatsz belőlük! :) De örülök, hogy te is ismered a D'Orta könyveket! Fehér Klárát sejtettem, és egészen meglepett, hogy te is és Kata is inkább a Mi, szemüvegesek felé húztok. Meg kell hagyni, az egy nagyon jó kis tanmese, főleg annak a korosztálynak, amelyiknek szól. :)

      Köszönöm! <3 Az Anna és a francia csókot neked is nagyon ajánlom! Nem fog nagy meglepetést okozni, de az egész sztori olyan bájosan könnyed és szerethető. :) Hű, a Holt költőket én is nagyon rég láttam, de a Császárok klubját is - mindkét film remek, tele jobbnál jobb alakításokkal. :)

      Törlés
    2. Köszi! :) D'Orta nagyon cuki, emlékeim szerint, de valóban kevéssé ismert. :)
      Nekem a Bezzeg az én időmben kicsit didaktikus volt, a Mi, szemüvegeseknél annyira nem éreztem ezt a hangvételt.
      Listázom az Annát!

      Törlés
    3. Igen, abszolút így van. Pedig igazán megérdemelne kicsit nagyobb figyelmet ez az olasz tanítóbácsi! :)

      Értem, és megértem. Mondjuk én a Bezzeg az én időmbent is nagyon szerettem, valahogy nem rémlik ez a didaktikus hangvétel, inkább a Mi, szemüvegeseknél emlékszem ilyesmire. Bár az eleve fiatalabb korosztálynak íródott, talán ebből is fakad. :) Mindenképp, érdemes! Majd figyelem, mikor kerül sorra, és kíváncsi vagyok a véleményedre is! :)

      Törlés