2024 egészen elképesztő év volt. Álmaimban sem gondoltam volna, hogy ennyire megváltozik az életem, és minden fenekestől felfordul, de ezt cseppet sem bántam. Furcsán ismerős és szokatlan érzés volt újra a szülővárosomban felvenni a ritmust, és megélni a mindennapokat. Ismét iskolai közegben létezni, csakhogy ezúttal egy egészen más korosztály körében. A kezdeti bizonytalanságot, bátortalanságot egy magabiztosabb, céltudatosabb periódus követte, ami engem is megnyugtatott és felvértezett.
A könyvmolylét
Nincs okom panaszra, mert a kívánt 50 könyves célt maximálisan teljesítettem: összesen 53 könyvet olvastam ki. Az oldalszámot tekintve egy picivel elmaradtam a 2023-as eredményemtől, de ez igazán nem számottevő. Az év első felében még inkább a saját olvasmányaim és az e-könyvek domináltak, később viszont fordult a kocka: a könyvtárba való visszairatkozás, valamint a nyári hangoskönyv előfizetés meghozta a gyümölcsét.
Elolvasott könyvek száma: 53 (~13.700 oldal)
Ebből 28 e-könyv (53 %), 11 saját (20 %), 8 könyvtári (15 %) és
6 hangoskönyv (12 %)
Legrövidebb könyv: Sven Nordquist: A kobold karácsonyi titka (24 oldal)
Leghosszabb könyv: J. K. Rowling: Harry Potter és a Főnix Rendje (752 oldal)
Újraolvasott könyvek: 1
Származás alapján: magyar (16), brit (9), skandináv (6)
Címkék alapján: romantikus (15), ifjúsági (14), krimi (10)
Beszerzett könyvek száma: 15 - 2 ajándék és 13 vásárlás. Lényegében az őszi Könyvfesztiválon kellően kiköltekeztem, azután mindössze egyetlen könyvet vásároltam. A könyvtár miatt amúgy is drasztikusan csökkent a költekezés iránti vágyam, na meg, valljuk be, az árkötöttségi törvény sem segíti elő a könyves kirohanásokat. Ettől függetlenül ezt egyáltalán nem élem meg olyan negatívan, mint amennyire számítottam rá. Eddig sem voltam az a kimondottan nagy tételben vásárló, de ezek után még inkább meggondolom, mire költöm a pénzem.
A legkedvesebb könyvek TOP listája
☆ Mechler Anna: Levedi lánca - fantáziadús
☆ Lindsay Galvin: A Titanic négylábú hőse - megindító
☆ Varró Dániel: A szomjas troll - sziporkázó
☆ Zajácz D. Zoltán: Haragos Balaton - lebilincselő
☆ Stephen Fry: Mítosz - kacagtató
☆ Stephanie Neeb: Coming Home For Christmas - tüneményes
Legnagyobb csalódások TOP listája
☹ Minna Lindgren: Nyomozás az Alkonypagonyban - lehangoló
☹ James Herriot: Állatorvosi pályám kezdetén - kiábrándító
☹ Charlotte von Feyerabend: Selma Lagerlöf - kiegyensúlyozatlan
A molyléten túl
Ahogy 2017 nyarán vettem egy nagy levegőt, és Svédországba költöztem, most ugyanúgy megéreztem, hogy eljött a fordulópont. Szerettem volna újra gyerekek között lenni, tanítani, pedagógiával foglalkozni, ami a hivatásom, és ami már borzasztóan hiányzott nekem. Bármennyire is megszerettem a környéket és az országot, ez szemernyit sem pótolta azt a szociális hálót, amibe megérkezve itthon mindig is védve éreztem magam. Ez a kettő indította el bennem azt a vágyat, ami végül testet öltött, és a nyár végén meg is valósult.
Június elején a csurig töltött autónkkal érkeztünk meg egy 5 napos felejthetetlen, igazán emlékezetes roadtripet követően, amit egy rendkívül megterhelő, sok-sok csúszással teli, utólag visszatekintve mégis minden nehéz percet kiérdemlő rész követett: a költözés és a berendezkedés. Fél évbe telt, mire a lakás legtöbb pontja elnyerte a mostani állapotát, de őszintén kijelenthetem, minden pénzt és energiát megért! Nagyon szeretünk ide hazajönni, most már igazán otthonos, kuckós, ráadásul a karácsonyi szünetben vendégeket is fogadtunk, ami minden alkalommal csodás élmény volt. :)
Sok-sok közös program színesítette az évet: Renoir kiállítás, családi szülinapi ünneplés, esztergomi cseresznyefák, boci kiengedő ünnepség, séta a rostocki tengerparton, gyönyörködés a dán Stevns Klint sziklákban, barangolás Český Krumlov festői macskaköves utcáiban, óvárosi drezdai csavargás, egy újabb svájci fesztiválozás, nyári jazz koncert a Sárik Péter Trióval, vonósnégyes koncert a felújított Zeneakadémián, debreceni kiruccanás, őszi Stockholm és Uppsala, darules a Hortobágyon, vonatozás Gävlébe, mozizás a Puskinban, első karácsony az új kis kuckónkban... :)
Ami pedig az iskolát illeti, eddig csak pozitívumokról tudok nyilatkozni, és én is nagyon a helyemen érzem magam. Még ha nem is minden napom egyformán rózsaszín és légiesen könnyű, bearanyozzák a jófej, kedves és szeretni való kollégáim és a 24 fogadott "gyerekem". Elképesztően jó érzés köztük lenni, és ennyire megbecsültnek érezni a munkámat. ♡
(Képek forrása: Pinterest // moly.hu // saját)