Miről beszélek, amikor blogolásról beszélek? • Témázás
július 27, 2020
Cseppet sem meglepő, ha a bejegyzés címe alapján Murakami Haruki Miről beszélek, amikor futásról beszélek? c. kisregénye ugrik be - ez nem a véletlen műve. :) De hogy a kérdésre is válaszoljak: lényegében bármiről. Ami érdekel; amivel kapcsolatban hitelesen és őszintén megoszthatom a véleményem; ami kiváltja belőlem azt az érzést, hogy elinduljanak a fogaskerekek, és klaviatúrát ragadva hagyjam, hogy csak repkedjenek az ujjaim a billentyűzet felett.
▾▿▾
Nem tartom magam a hagyományos értelemben vett könyves bloggernek, hiszen már a kezdetektől fogva a svédasztal híve voltam. Kicsit csipegettem innen, kicsit onnan, mire a végére összeállt az az egyveleg, ami - reményeim szerint - mind a mai napig hűen tükrözi a személyiségem. Ez utóbbira tudatosan ügyelek, ugyanis számomra kulcsfontosságú jelentőséggel bír, hogy egy-egy posztban érződjön a szívem és a lelkem, valamint az a beletett energia és minőség, amiből nem engedek. Kényszerből sosem írok - inkább kivárom a megfelelő időt és alkalmat. Viszont nehéz konkrétan meghatározni, melyek is a kedvenc témáim, ugyanis az itt felsoroltak mind különleges szerepet képviselnek az életemben.
＃Utazás
Bár gyerekkoromban is jártam már külföldön, igazán a felnőttkori kiruccanások ihlettek meg annyira, hogy ezeket meg is örökítsem. Egyrészt szívmelengető érzéssel tölt el, ha visszaolvasom, másrészt emlékmentésnek is kiváló - minden akkori benyomást, élményt, tapasztalatot a lehető legérzékletesebben rögzít. Amennyiben ehhez hozzáveszem a saját magam készítette fényképeket is, szinte teljes egészében vissza tudok repülni, és bármikor újraélhetem a legkedvesebb pillanataimat. Még ha nem is járom be hátizsákos turistaként a világ minden zegét-zugát, igyekszem azokra a részletekre fókuszálni, melyekre más nem feltétlenül fogékony - legyen az egy kacsaetetés, vadvirágos mezőkben való gyönyörködés, vagy a felhők játéka az égen.
＃Filmek és sorozatok
Nem véletlenül érdemelte ki, hogy a havi záró rovatban visszatérő elemként is szerepelhet, mivel az olvasás mellett szívesen kapcsolódom ki egy-egy ígéretesnek vélt filmmel vagy sorozattal. Korábban egyáltalán nem volt jellemző rám, hogy belefogjak bármilyen, akár több évadból álló szériába is - egyszerűen sajnáltam rá az időt. Az együttélés azonban sok szempontból hatott rám, és a páromnak köszönhetően a közös kuckózások idővel igazi összebújós estékké nőtték ki magukat. :) Előszeretettel válogatunk a különféle skandináv alkotások közül, amiket többnyire eredeti hanggal nézünk (mindig izgalmas ismeretlen szavakat tanulni belőle!), újabban pedig az indiai kultúrába merülünk el, ami szintén számtalan különleges felfedezéssel gazdagított mindkettőnket.
Előfordul, hogy egy-egy kedvencemről hosszabban is írok - ilyen például az Hercule Poirot eseteit feldolgozó adaptációkról szóló összefoglalóm, de ugyanígy említhetném a természetfilmes ajánlómat, amit hasonlóan nagy lelkesedéssel és szeretettel pötyögtem be, remélve, hogy másoknak is inspirálódásul szolgálhat. :)
Előfordul, hogy egy-egy kedvencemről hosszabban is írok - ilyen például az Hercule Poirot eseteit feldolgozó adaptációkról szóló összefoglalóm, de ugyanígy említhetném a természetfilmes ajánlómat, amit hasonlóan nagy lelkesedéssel és szeretettel pötyögtem be, remélve, hogy másoknak is inspirálódásul szolgálhat. :)
＃Lifestyle
Ide sorolom mindazt, ami rólam vagy az életvitelemről szól. Legyen az környezetvédelem, sütés-főzés vagy svéd érdekesség, itt biztosan helyet kaphat. Egy időben próbálkoztam különféle könyvismertetők írásával is, de rá kellett jönnöm, hogy ez nem az én utam. Jobban szeretem egy adott tematika szerint csokorba gyűjteni a legemlékezetesebb alkotásokat, ráadásul így jóval színesebb a végeredmény. Megfigyeltem, hogy a Svédországról szóló bejegyzések mindig picit népszerűbbek a többinél, ugyanakkor nagyon meglepett, hogy a nagypapámról írt cikkem milyen elképesztő népszerűségnek örvendett, és mennyi kedves hozzászólást, visszajelzést kaptam a publikálás után. Túlzás nélkül állíthatom, hogy ez volt az eddigi legszemélyesebb írásom, épp ezért sokáig vacilláltam, hogy tényleg megosszam-e a történetét. De valamennyi visszacsatolás azt mutatja: jól döntöttem!
＃Zárógondolatok
Bizonyos szempontból a klasszikus könyvesblogok egyre kevésbé találják meg a célközönséget, mivel a bookstagram napról napra nagyobb teret hódít meg magának. Persze nincs ezzel semmi baj, semmi sem állandó, de teljesen más egy szépen fotózott kép melletti pár sort átfutni, mint belemélyedni egy értelmes, összeszedett, átgondolt kritikába. Véleményem szerint a blogger karaktere a kulcs - ez dönti el esetemben, hogy kíváncsi vagyok-e a többi bejegyzésére, illetve kimondottan előnyben részesítem azokat, akik ki mernek lépni a hagyományos skatulyából.
Úgy vélem, a blog - akármilyen témáról szóljon - egy folyamatosan fejlődő, velünk együtt alakuló platform. Ahogy az idő telik, mi is formálódunk, változunk, informálódunk és tanulunk. Önmagunkról, a körülöttünk élőkről - lényegében az egész világról... Ilyen szempontból elég konvencionálisnak tartom magam, mert szeretek valódi emberi érzésekről, gondolatokról olvasni, és nem, nem elégszem meg egy agyonfilterezett képpel. A valóság sokkal színesebb és izgalmasabb!
Úgy vélem, a blog - akármilyen témáról szóljon - egy folyamatosan fejlődő, velünk együtt alakuló platform. Ahogy az idő telik, mi is formálódunk, változunk, informálódunk és tanulunk. Önmagunkról, a körülöttünk élőkről - lényegében az egész világról... Ilyen szempontból elég konvencionálisnak tartom magam, mert szeretek valódi emberi érzésekről, gondolatokról olvasni, és nem, nem elégszem meg egy agyonfilterezett képpel. A valóság sokkal színesebb és izgalmasabb!
![[1]](https://i.pinimg.com/564x/09/28/05/092805e5b77d66be19a68c86affe87cc.jpg){kind=link}
![[2]](https://i.pinimg.com/564x/f3/4b/29/f34b29b225324a99fdc9130a3a345e39.jpg){kind=link}
![[3]](https://i.pinimg.com/564x/76/63/61/76636158ce7b9e2f0db7aec6220c10c6.jpg){kind=link}
12 megjegyzés
Nem szeretem Harukit, de nagyon ötletes a cím! :))
VálaszTörlésEz a "svédasztal" pedig tényleg remek kifejezés, illik a blogodra, és nálad tényleg minden bejegyzésen érződik, mennyire te vagy, és mennyire beletetted a szívedet! Nem követek egyébként vegyes blogokat, vagy én-blogokat, de nálad minden érdekel, és ehhez a személyiség és a stílus kellett, hogy ilyen remekül párosuljon. ♥
Nagyon fontos szerintem, témától függetlenül, amit írtál, hogy a blogbejegyzés azrt saját magunk számára is egy emlékmegőrzés, visszatekintés valami élményre - én is szívesen olvasom újra pl. az elmúlt Könyvfesztiválokról írt soraimat, és idézem fel, hogy akkor kikkel találkoztam, milyen idő volt, miket vettünk, mit ettünk. :) De ugyanígy a könyves benyomások rögzítése is egy nagyon jó lenyomat marad.
A nagyapádról írt poszt méltán lett ilyen népszerű! ♥
Jaj, nem is tudod elképzelni, mennyit jelentett ma nekem ez a komment! Köszönöm! ♡ Csak remélni mertem, hogy mindez tényleg visszaköszön a soraimban, de annyira jó tudni, hogy közvetíteni szeretnék, az tényleg átjön nektek, olvasóknak is! :)
TörlésA Könyvfesztiválos élménybeszámolókat én is pont nemrég szedtem elő és olvastam újra - szuper volt nosztalgiázni egy jót! :) És olyan szuper, hogy minden posztomra egyformán kíváncsi vagy, ez baromi sokat jelent! :)
Remélem, a továbbiakban is meg tudom majd őrizni ezt a hangvételt - én mindenesetre folyamatosan erre törekszem. :)
Valóban emlékeket őriz, és személyesebb egy blog nekünk. A posztot olvasva érezni, mennyire szereted a sajàt blogodat. :-)
VálaszTörlésKöszönöm szépen, nagyon jólesik, hogy ezt te is így látod! :)) Igazából el sem tudnám képzelni, hogy másképp írjak vagy gondolkodjak - ez vagyok igazán én. :)
TörlésÓ de klassz bejegyzés lett ismét, nagyon élveztem olvasni - akárcsak mindent nálad! :)
VálaszTörlésImádom a címet meg az általad használt svédasztal kifejezés is többszörösen ötletes a te esetedben :))
PuPihoz hasonlóan én se igazán követek vegyes blogokat, de a tiéd az egyik kivétel, mert annyira szerethető személyiséged van, és ez a feelgood érzés és a személyiséged lenyomata minden bejegyzéseden visszaköszön. Hamisítatlanul sisteres mind, és ezt imádom.
És valóban, a blog együtt nő és változik velünk, és jó néha visszatekinteni ezekre az állomásokra.
Jaj, most tényleg itt pirulok magamban, köszönöm drága Héloise! ♡
TörlésA svédasztalra kimondottan büszke vagyok. :D
Annyira boldoggá tettek a soraid, annyira hálás vagyok érte, tényleg, őszintén! :) Szuper, hogy ezt mindannyian írjátok, nagyon-nagyon sokat jelent nekem! Én is szeretek időnként "visszalapozni" és elmerengeni az akkori önmagamon, vagy a gondolataimon... Jó érzés tudni, hogy van egy szeglet, ahol ezt meg is tehetem. :)
Tök jó, hogy te is kiemelted a blogger karakterét, ez tényleg nagyon, de nagyon fontos :) A te bejegyzéseid esetében nagyon átjönnek, hogy egyiket sem írtad meg kényszeredetten, mindegyik harmonikus, figyelsz a képekre, a linkekre, jó olvasni a soraidat legyen szó egy témázós posztról, vagy a környezetvédelemről. A svédasztal tök jó kifejezés erre. És abban is nagyon is igazad van, hogy egy blog arra való, hogy arról írjunk, amiről szeretnénk, és megőrizzük az emlékeinket. Miért is tennénk másként? :) Az emlékek baromi fontosak (mondja ezt egy megrögzött szentimentialista)
VálaszTörlésIgen, ezt a te posztodban is örömmel vettem észre. :) Ha nem érzem a blogger szívét-lelkét a bejegyzések mögött, akkor nem is vagyok kíváncsi rá - engem a futószalagon hozott hírek, egyebek nem hoznak annyira lázba.
TörlésKöszönöm, ezt nagyon jólesik "hallani"! :) Én szívesen elbíbelődöm ezzel -- akár órákon át, a képeket meg mindig nagy körültekintéssel válogatom ki. :) Szerintem ez is meghatározza a poszt hangulatát, legalábbis én a vizualitásra is igyekszem hangsúlyt fektetni. :)
Óh, Meik Wiking legújabb könyvében is folyton ezt nyomatékosította, hogy milyen fontosak az emlékek, és mennyire sokféle érzés párosul egy-egy családi nyaraláshoz vagy fontosabb mérföldkőhöz. Ha ez egyenlő a szentimentalizmussal, akkor rögvest csatlakozom a klubhoz! :)
Csatlakozom az előttem szólókhoz, kevés vegyes tartalmú blogot olvasok, de a te bejegyzéseidet mindig elolvasom - még ha galád módon nem is kommentelek mindig. Szeretem ezt a hangulatot, harmóniát - ahogy Anett írja, nálad. Ezen kívül mindig tanulok is valami újat, vagy inspirálódom hogy mit nézzek - hallgassak :)
VálaszTörlésKöszönöm szépen neked is, Dóri! :) Szuper boldoggá tettetek ma! :)))
TörlésSzia! Na csak összehozott bennünket a témázás, pedig jártam már Nálad :) Gyönyörű a blog, és ami nálam pont nem igaz, az nálad teljes mértékben ül: itt van minden - utazás, könyv, film, sorozat. És annyira jó ezeket olvasni, főleg, hogy én lusta vagyok róla írni, ebből a szempontból nem is a profilom, de kutatokdni szeretek. Most is éppen egy Netflix sorozat függője lettem. Kizökkent, úgyhogy olvasni szeretek más témában is a többieknél. És külön szuper, hogy Te is nagy utazó vagy. Nekem volt egy időhöz kötött bakancslistám, amit sajnos ez az év tönkre vágott... de attól még az úticélok maradtak. Úgyhogy írj még sok hasonlót :)
VálaszTörlésSzia! :) Én is nagyon örülök a "találkozásnak", annak meg pláne, hogy korábban is ellátogattál már hozzám! :) Köszönöm a kedves szavakat is! <3
TörlésSajnálom, hogy ez az év így elbaltázta az utazós terveidet - mi is eredetileg Finnországba utaztunk volna... :( Viszont nincs okom panaszra, mert a jövő héten "belföldön", azaz Svédországon belül megyünk nyaralni, ráadásul egy olyan vidékre, ahol még egyikünk sem járt. :) Úgyhogy legalább olyan lelkesen várom, mintha csak oda mennénk, és reményeim szerint jövőre bepótolhatjuk! :) Remélem, a te terveid is megvalósulnak mihamarabb, sőt, egy élménybeszámolót se vetnék meg. ;) Bár tudom, hogy te elsősorban könyves témában írsz, ha mégis meggondolnád magad, én vevő lennék rá! :) Másoknál is szívesen olvasok ilyen témában (is).
Igyekszem még sok jó témát érinteni, és bízom benne, hogy máskor is "összefutunk" majd! :) Legyen szép napod ma! :)