Helló újra itt!

szeptember 13, 2022

Kicsit furcsa érzés közel hat hónap után újra a klaviatúrán pötyögni, de majd szépen lassan ebbe is belejövök. Fél év nem kevés idő, és az élet egy pillanatra sem állt meg, sőt: ezerrel pörgött. Hullámhegyek és hullámvölgyek váltották egymást; hol jobb, hol rosszabb időszakok következtek. A lényegen viszont mit sem változtat: üdv újra itt! :)

Könyvek és olvasás

A tavaszi hónapok nem teljesen a felhőtlen szórakozásról szóltak, mégis sokat jelentett, hogy egy-egy könyvvel egy kicsit ki tudtam szakadni az aktuálisan körülöttem zajló dolgokból. Ha a márciust is beleszámítjuk, összesen 7 könyvet olvastam ki, melyek között hosszabb lélegzetű lektűrtől kezdve pár oldalas gyerekkönyveken át elég sok minden képviseltette magát. Az évszak kedvence viszont egyértelműen Mary Alice Monroe lett, aki már tavaly elvarázsolt a Ház a parton kötetével. Folytatva a sorozatot, az Úszóleckéket vettem a kezembe, amivel ugyan jó hosszan elszöszmötöltem, de abban a pár hétben igazi menedéket nyújtott. Úgy éreztem, mintha régi ismerősök közé tértem volna vissza...


A nyár már sokkal erősebbre sikerült, hála a könyvtári "garázdálkodásoknak". Ezúttal 14 kötetet fogyasztottam el, és a válogatás hasonlóan színes lett, akárcsak a tavaszi blokkban. Imádtam a legújabb Lucy Strange regényt, A nővérek átkát, a Darwin sárkányait, és a Foxwood mesekönyvet. Mindhárom a Manó Könyvek gondozásában jelent meg, ami - most már bátran kijelenthetem - az egyik legkedvesebb kiadómmá lépett elő az elmúlt egy évben. Kellemesen könnyed szórakozást nyújtott még a Macskabár, aminek a megkapó borítója egy roppant bájos történetet rejt, illetve A mezítlábas grófnő, ami egy letűnt korba kalauzol vissza, az idilli Zebegénybe. 

A könyvespolcom ugyancsak bővült, nem kevesebb, mint 11 könyvvel. Ebben a válogatásban akadnak szülinapi szerzemények, illetve könyvheti szuvenírek is, de talán a legjobb az egészben, hogy ennek majdnem a felét azóta már el is olvastam! Próbálok minél kevesebb könyvet átvinni az új évbe, de azért akkor sem roskadok magamba, ha ez nem sikerül maradéktalanul. :)

Filmek és sorozatok

Hosszú idő után végre újra moziba mentem, méghozzá a legújabb Legendás állatok rész miatt. A húgom vetette fel az ötletet, és végül Apukámmal kiegészülve, hármasban ültünk be rá. A pocsék második film után felüdülés volt a mostani, ezt őszintén kijelenthetem.

A Stranger Things negyedik évada mellett, ami valljuk be, elég ütős lett, a szezon egyik legnagyobb kedvencének az Only Murders in the Buildinget szavaztam meg. Régóta szemeztem már vele, főleg a szereposztás okán (Steve Martin, Martin Short & Selena Gomez), de álmomban sem gondoltam volna, hogy ez a trió ennyire szórakoztató lesz! Nem csak a nyomozás miatt olyan élvezetes és izgalmas az egész, hanem elsősorban a szereplők közti kémia miatt. Elképesztően jól működik együtt ez a kis csapat. Hasonlóan kellemes meglepetés volt Rowan Atkinson visszatérése a Netflix minisorozatában. A férfi a méh ellen pont olyan, mint egy tipikus Mr. Bean film, de én rajongok ezért a humorért, úgyhogy számomra nagyon szuper kikapcsolódást jelentettek ezek a tízperces snittek. Nyilván egyben érdemes megnézni az egészet, ellenben a végén lévő csavar órási! 

Programok

Annak ellenére, milyen felkavaró állapotban telt az április első fele, a hónap vége felé, ahogy a tavasz is egyre barátságosabb arcát mutatta, én is kezdtem újra magamra találni. 


Dióhéjban nagyjából így telt: tavaszi fotóséta, Libertine könyvesboltozás & bruncholás Nitával, családi húsvét, mozizás, egy jól sikerült, nosztalgiázós szegedi városnézős-füvészkertes hétvége, érettségi drukk, Padthai, lélekemelő könyvtárazós délutánok, főzés, piacozás, Duna-parti séták, balatoni látogatások, tihanyi kirándulás és hajókázás, Könyvhét, reptérlátogatás...


Júliusban visszatértünk Svédországba, ahol lelkesen készültünk a szüleim érkezésére, akik először jártak az országban. Kirándultunk Stockholmban, Uppsalában, Sigtunában... megmutattuk a Skokloster kastélyt, a Drottningholm palotát. Bóklásztunk a Gamla Stanban, bebarangoltuk a Skanzent, és még Greta Garbo sírját is felkerestük. Rendkívül intenzív öt nap volt, de annál emlékezetesebb. ♡ Augusztusban mindketten hazalátogattunk egy rövid időre, ami nálam főleg betegeskedéssel telt (covid -.-), de hála az égnek hamar rendbe jöttem. A nyarat végül egy dalarnai hétvégével tetőztük be, ami csodásan sikerült. Ugyan az ősz már egy picit érződött a levegőben, mégis kaptunk egy keveset az utolsó nyári napsütéses napokból. 

(Képek forrása: Pinterest 1, 2, 3 + saját)

Hasonló bejegyzések

8 megjegyzés

  1. Üdv újra itt! :) A csodás Insta-fotók - bejegyzések miatt nem is éreztem, hogy ennyi idő kiesett a blogon nálad. Az Only the murders...az őszi várólistámon van, de most felkerült A férfia a méh ellen is.
    Lucy Strange regényét épp tegnap fejeztem be és a Manó könyvek, bár nem az én korcsoportomnak szólnak egy különleges pontjai lettek az olvasmánylistáimnak :)
    Remek őszi élményeket kívánok! :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, Dóri! :) Valóban az Instán kicsit aktívabb voltam, talán ezért sem tűnhetett fel ez a féléves szünet. Örülök, hogy tudtam ötleteket adni! Mindkettőt jó szívvel ajánlom. :)

      Aww, Lucy Strange nálam nagy kedvenc, mindig tűkön ülve várom a következő kötetét! A fordítónak, Ruff Orsinak is megemlítettem a Könyvhéten, és olyan jó, hogy ő is ennyire szereti és magáénak érzi az írőnő könyveit! Szerintem a magyar verzióban ez tökéletesen átjön.

      Köszönöm, én is szuper őszi kirándulós és olvasós élményeket kívánok az elkövetkező hetekre! :)

      Törlés
  2. Hiányoltalak. :) Többször is idenéztem a nyáron, és szomorúan konstatáltam, hogy nincs új bejegyzés. Remélem, jól vagy, és már túl estél a nehéz időszakokon.
    Szeretem a svédországi leírásokat, de könyv- és filmes ajánlókat is. Most már kell olvasom Lucy Strange-et! :D Több könyve is megvan, de még egyet sem olvastam el.
    A Gyilkosság a házban-t én is nézem, eleinte nem annyira szerettem, de most már jobban. A férfi a méh ellen nekem egy kicsit sok volt, ráadásul - talán hülyeség - egyszerűen nem tudtam elvonatkoztatni attól, hogy a méheknek milyen fontos szerepük van az ökoszisztémában. Bezzeg, ha légy lett volna! Vagy zöld lombszöcske! Na, akkor jobban bele tudtam volna élni magam. :D Azokat nem bírom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, hát ez nagyon jólesik, köszönöm! :) Igen, most már sokkal jobb, bár szeptemberre is jutott aggódnivaló, de hála az égnek, az is megoldódni látszik.

      Lucy Strange az ifjúsági szerzők között is kiemelkedő! Mindegyik magyarul megjelent kötetét olvastam már, és mindig erre jutok magamban. Csak ajánlani tudom, és ne halogasd őket sokáig! :)

      Nálam az Only Murders kb. az intrójával megvett kilóra, és onnantól teljes volt a rajongás. A méhes kritikával egyet kell értenem, teljesen igazad van. A legyet én sem sajnáltam volna, az tuti! :D (Sajnos a pókoktól is jobban félek a kelleténél, pedig szerintem ők sokkal inkább tartanak tőlem, mint én tőlük.)

      Törlés
    2. No, igyekszem, akkor hamar sorra keríteni Lucy Strange-et. Mary Alice Monroe is jól hangzik, ugye, nem az az idegesítő romantikus? A leírás alapján nem.
      Én nem félek a pókoktól (igaz, errefelé nincsenek hatalmasak), mindig arra gondolok, hogy megeszik a legyeket, tehát barátok. :)

      Törlés
    3. Mindenképp érdemes. :) Igen, nekem Mary Alice Monroe nagyon pozitív csalódás volt! Egyrészt a stílusa is szuper, olvasmányos és nincs tele olcsó szexjelenetekkel (azokat nem bírom), másrészt az tetszik benne a legjobban, hogy a természetvédelem ilyen nagy hangsúlyt kap benne. És a szereplők is nagyon szerethetőek!

      Ilyen szempontból tényleg barátok, csak ne lennének olyan ijesztőek azokkal a szőrös lábakkal! :D

      Törlés
    4. Ó, hát ez nagyon jól hangzik, teszek vele egy próbát. :)
      Ebben akkor Ronnal értesz egyet. :)

      Törlés
    5. Örülök, hogy felkeltettem az érdeklődésedet! Remélem, tetszeni fog. :)
      Igen, abszolút!

      Törlés