Hazai kortárs szerzők - akiket szeretek, és akiket kevésbé • Témázás
május 27, 2019
Meglehetősen ingoványos talajnak számít ez a téma az irodalmi berkeken belül, de talán pont ezért is vonz annyira, hogy klaviatúrát ragadjak, és megosszam róla a saját tapasztalataimat. Legutóbb februárban témáztam a Lányokkal, így épp itt volt az ideje, hogy ismét csatlakozzam hozzájuk! :)
Nem hiszem, hogy túl nagy meglepetést árulok el azzal, ha azt írom: én bizony a kortárs irodalomnak csak egy bizonyos szegmensét fogyasztom, és köszönöm, egyelőre jól megvagyunk így. Nem tartom kizártnak, hogy idővel ezen lista bővülni fog, és kikukucskálok a biztonságos zugomból, de még nem érzek rá késztetést. Egyszer majd én is megérek rá - biztos vagyok benne. Ahogy végignéztem az olvasmánylistám, jórészt verseket és ifjúsági regényeket találtam rajta, vagyis e két műfaj köré szerveződnek az olvasási élményeim.
#1 Aki örök helyet váltott magának a szívembe...
Egyetlen embernek adom ki ezt a helyet, de ő már töretlenül ott tartózkodik egy ideje: Varró Dani a szerencsés kiválasztott. A Szívdesszerttel kezdődött, a Bögre azúrral folytatódott, végül a Mi lett hova? című kötettel koronázta meg plátói "kapcsolatunkat". Számomra a Bögre azúr a legkedvesebb, magasan a legjobb a három közül, méghozzá a Nyúl tavaszi éneke miatt. Érződik benne az a gyermeki báj, ami miatt annyira közel érzem magamhoz a verseit, de közben finoman megjelenik az az egyedi írói hang, költői játékosság, ami igazán meghatározza őt. Személyesen is találkoztunk néhányszor, az összes polcon lévő kötetemet dedikálta már, úgyhogy időszerű lenne lassan bővítenem a VD gyűjteményemet. Elképesztően kedves és megnyerő fiatalember - a Kosztolányi Gimiben tartott rendhagyó irodalom óra életem egyik legfantasztikusabb élménye. Úgy beszélgetett velem, mintha régi ismerősök lennénk - lefegyverzően szerény és őszinte ember benyomását keltette. Olyan, mintha csak egy lenne közülünk, aki csupán versbe önti a maga körül elterülő világot.
#2 Akinek naplóregénye visszarepít a gimis emlékeim közé...
Leiner Laurát vagy szereti az ember vagy nem. Én inkább a "szeretem" tábort erősítem, mert az ő regényeiben nem kell mélyenszántó gondolatokat keresnem, viszont bármikor képes kikapcsolni a hétköznapi mókuskerékből. A Szent Johanna Gimibe visszatérve pedig azonnal megrohamoznak a melegséges, otthoni érzések... A 8 köteten át tartó kaland, ami valamennyi újraolvasáskor képes ugyanazt nyújtani - annak ellenére is, hogy tudom, mi fog történni a következő lapokon. És bár vannak hibái, nem rovom fel neki, mivel annyi boldog, felhőtlen órát köszönhetek neki. Az Iskolák Versenye ugyan nem Reni & Cortez története, ennek ellenére ugyanolyan lelkesedést váltott ki belőlem, legfőképp azért, mert egy nagyon fontos témát emel a középpontba, amitől az ifjúsági regények írói kicsit tartanak is. Mondjuk ki: joggal, hiszen a gyászról és az elvesztésről írni kamasz szemszögbe helyezkedve nem épp egyszerű feladat. Laura viszont felveszi a kesztyűt, és főszereplőjéül egy olyan lányt választ, aki a gyászfolyamat kellős közepén tart, mégsem adja fel, hanem elindul és megküzd az elé gördülő akadályokkal. Érdemes kézbe venni, remek kis sorozat!
#3 Akinek sorozata friss levegő az ifjúsági regények tengerében...
Ha már YA regényekről írok, nem maradhat ki a sorból Kalapos Éva és a D. A. C. sem, ami talán az évtized egyik legjelentősebb és leginkább valósághoz közel álló ifjúsági sorozata. Fellegi Flóra és csapata évről évre egyre keményebb témákat érint: a teljesség igénye nélkül szóba kerül a bulémia, a válás, a faji megkülönböztetés, az alkoholizálás, az első szex élménye, valamint a felelőtlen szexuális kaland következménye is. Már az első oldalaknál megfogott és nem eresztett - tökéletesen ötvözte a hazai jellegzetességeket aktuális, mindenkit érintő problémákkal. A stílusa sem leereszkedő, se nem kioktató - őszintén, sallangmentesen kezeli valamennyi felmerülő helyzetet, miközben ügyel arra, hogy a fiatalokra jellemző miliő sértetlen maradjon. Igaz, Flóra gyakran kicsapja a biztosítékot egyes cselekedeteivel, kötetről kötetre árnyalódik a kép, és a kis gólyák lassan egyetemistává cseperednek. Izgalmas és kijózanító minderről olvasni - abszolút üde színfoltja az ifjúsági palettának.
#4 Aki miatt a Tabán macskaköves utcáira vágyom...
Az Ambrózy báró sorozat elképesztő népszerűségnek örvend: fiatalok és idősek egyaránt rajonganak a százaforduló idején játszódó kötetekért, melyeknek főszereplője a mufurc Ambrózy Richárd báró és segítője, a kotnyeles ám talpraesett Hangay Mili kisasszony. Az első regény, a Leányrablás Budapesten minden tekintetben kivételes alkotás: a biztos kézzel megrajzolt, korhű történelmi háttérben elevenedik meg előttünk a Millenium-beli Budapest, ahol bepillantást nyerünk egy vándorcirkusz életébe, miközben elegáns ruhába öltözött hölgyekkel isszuk a délutáni teánkat. Kifogástalan arányban keveredik a krimi, a romantika és a történelem, melyek sorozatunk fő esszenciái: ezek mentén gombolyítjuk tovább a szálakat egészen a rejtély megoldásáig. Olyan izgatott lettem ezután, hogy szinte rögtön rávetettem magam a folytatásra, ami viszont keserű szájízt hagyott maga után. A kiegészítő köteteket egy fokkal jobban élveztem, ám sokat elmond az a tény, ha azt írom: a negyedik kötettel egyelőre várakozó állásponton vagyok. Mindazonáltal Gyula bátyónak maximális elismerésémet tolmácsolom, mert elképesztő háttérmunka áll egy-egy regény mögött.
▿▿▿
- Az elmúlt években próbálkoztam még kortárs versírókkal, mint pl. Závada Péter és Simon Márton, azonban egyikük sem nyerte el kimondottan a tetszésem. Azt viszont mindenképp hozzá kell tennem, hogy ezek a versek valamiért jobban működnek felolvasóesteken - akkor érzékletesebb és erőteljesebb benyomást tesznek rám, elolvasva kevésbé.
- Nádasdy Ádámtól eddig egy verseskötetet olvastam. Egy hihetetlenül okos és intelligens embernek tartom, úgyhogy feltétlen szeretnék még tőle mást is sorra keríteni - legközelebbre a Bánk Bánt terveztem be. :)
- Grecsó Krisztián élőben rendkívül magával ragadó személyiség, ellenben könyvben még nem találtunk egymásra. Több ismerősöm is dicséri a Verát, úgyhogy felvettem a listámra, mert az előzetes beszámolók alapján ez a kötet nagyban eltér az eddigi könyveitől. Kíváncsian várom!
- Tóth Krisztinától egy novelláskötetet olvastam még régebben, ami viszont tetszett, szóval a jövőben tőle is tervezek választani. Aki még felkeltette az érdeklődésem, az Mörk Leonóra - valamiért az a gyanúm, hogy tetszene.
(Képek forrása: Pinterest)
8 megjegyzés
Wow, februárban témáztál utoljára? :O Hogy telik az idő! Nagyon örülök, hogy most megfogott a téma ismét, és csatlakoztál! :)
VálaszTörlésOlyan kedvesen írtál Varró Daniról! ♥ Ő tényleg egy szerény és tiszta lelkű emberke! Elolvastam a linken a kis versikét is, valóban nagyon aranyos. Nekem a Szösz néne emlékezetes tőle a Túl a Maszat-hegyenből. :))) ”Szösztelenítés, portalanítás,
föltakarítás? Kösz, még ne.” :D
Sajnálom, hogy kicsit csalódás volt az Ambrózy-sorozat... Én még a Leányrablást sem olvastam - már nem is tudom hány éve várólistás pedig. Remélem be fog szippantani, kíváncsi leszek, mennyire.
Tóth Krisztinától mit olvastál?
Bizony, a kötelezőkről írtam, úgyhogy nagyon örülök, hogy májusra ismét egy kicsit a csapat részese lehettem! :) Köszönöm! <3
TörlésVarró Dani nálam örök szerelem, és annyira, de annyira kedves élőben! ♥ Ez a nyuszis vers az abszolút kedvencem, de a Boci, boci átirataiért is rajongok. :)) A Szösz néne is nagyon cuki!
Csak a második-harmadik része, a kiegészítő kötetek kicsit jobban tetszettek. :) Azért kíváncsi vagyok a negyedikre is, a Nász és tébolyra, már régóta fent van a várólistámon. Lehet, hogy az idén nekiugrom, hátha sikerült kiküszöbölni az előző kettő rész hibáit!
Azért ez ne okozzon benned semmilyen törést, lehet, hogy te le fogod darálni egyben az egész sorozatot! :) Én is kíváncsi vagyok, hogy fog tetszeni! Tök jó lenne, ha még az idén írnál róla. :))
A "Hazaviszlek, jó?" c. novelláskötetét, de a malacos borítója nem túl bizalomgerjesztő. Szeretnék majd mást is olvasni tőle, van valamilyen javaslatod, mi legyen a következő? :)
Köszi a kommentet, szép estét kívánok neked! :) :*
Én is szeretném még idén beiktatni valahogy Böszörményit. Mostanában jobban sikerül tervezni az olvasmányokat, talán ha beteszem a nyári válogatásomba, akkor sorra is kerítem. :))
TörlésA Hazaviszlek, jó rettenetese néz ki, bárcsak lenne valami normális kinézetű újrakiadása... Engem nagyon taszít. A Vonalkódot ajánlom nagyon! :)
:*
Hajrá-hajrá, menni fog! :) Az első része eléggé eteti magát, fordulatos és izgalmas a két szál, úgyhogy nem lesz vele gond, úgy hiszem. ;)
TörlésSzuper ügyes vagy, akkor csak így tovább a tervezgetéssel és persze a megvalósítással is! :)
Egyetértek, rettenetesen csúnya szegény. Nem is értem, hogy engedhették kiadni ilyen borzalom köntösben... Hű, köszönöm! :) Fel is veszem a listámra, és ha otthon leszek, levadászom a könyvtárban. :) :*
igen, nagyon jó volt olvasni, mennyire szereted Varró Danit.:)
VálaszTörlésamiket Kalapos Éva sorozatáról írsz: szinte sajnálom, hogy kerülöm a ya-kat, feleennyi idős lennék, most biztosan nagyon élvezném az olvasói létet.
(és örömmel látom, hogy még nálam is kevesebb említésre méltó magyar írót hoztál.:D)
Oh, köszönöm. :) Ezek szerint teljes mértékben átjött a rajongásom! :)
TörlésKalapos Éva sorozata különben felnőtt fejjel is nagyon tanulságos. Meglepett az első rész, de pozitív értelemben, úgyhogy felbátorodtam a folytatást illetően, és nem bántam meg! :)
(Nem tudom eldönteni, hogy ez most jó vagy rossz. :) Igazából a te listádból Etától és Sansától is olvastam már, sőt még a zombis könyvet is, de ezeket nem éreztem idevalónak, illetve ezt a műfajt azóta kicsit hanyagolom.)
Jé, egy LL-olvasó, akivel teljes mértékben egyet tudok érteni. Nekem is az SZJG és az IOV az, ami LL jelenti. Előbbi móka és kacagás, utóbbi már egy picivel érettebb és fontosabb témát ölel fel.
VálaszTörlésÉs az Ambrózy-sorozat! Mostanában nagyon sokat járok a Tabánban ha jó az idő, és egyszerűen nem tudok úgy végigmenni hogy ne jusson eszembe a sorozat, a házak, az a miliő. Még mindig van egy kis nosztalgikus hangulata Bp-en belül.
Verát meleg szívvel ajánlom, illetve A porcelánlányról majd szeretnék írni, ha Mörk Leonórát próbálnál, az biztos hogy neked is tetszeni fog.
Szuper, hogy így egyezik a véleményünk Leiner Laurát illetően! :) Bevallom, én a többi regényével (még) nem mertem kísérletezni, mert valamiért az az érzésem, hogy az SZJG-t és az IOV-t nem fogja tudni felülmúlni. Pedig a Bábel és az Akkor szakítsunk is várat magára egy ideje... De egyelőre még nem szólítottak meg. :)
TörlésKépzeld, én még nem is voltam arrafelé, de az idén nagyon szeretnék eljutni! Nagyon jó lenne összehozni egy igazi hátizsákos, turistáskodós napot a fővárosban, de valahányszor elterveztem, az utolsó pillanatban pocsékra fordult az idő. A nagy melegben nem vágyom annyira be, de hátha ősszel szerencsésebb leszek. :) Bizony, a sorozatnak hála abszolút felértékelődött a városnak ezen része! :)
Köszönöm az ajánlást! Most már tényleg csak idő kérdése, és sorra fog kerülni. Pont A porcelánlánnyal szemeztem - nem csak a borító, de fülszövege is hívogató. Kíváncsian várom a bejegyzésed! :)