Egy (könyves) blogger élete - Témázás

június 30, 2018

Lassan két éve, hogy vezetem ezt a kis blogot, és bár nem olyan régóta vagyok aktív blogger, nagyon örülök, hogy a Témázós csapat meghívott erre a körre - szóval ezer hála és köszönet érte!

Egyszer volt, hol nem volt...

2016. júliusában indult útjára a Je suis Eszti, és az elmúlt két évben sok-sok tapasztalattal gazdagodtam a blogolást illetően. Úgy vettem észre, ahogyan a mindennapokban, úgy itt is sokkal kifinomultabb, felnőttesebb vonulatot vett az irány, és törekszem arra, hogy a posztjaim letisztultak, átláthatók és mindenek előtt élvezetesek legyenek. A képeket, amiket én készítek, általában egy kollázsba foglalom, és arra is odafigyelek, hogy a színek, a hangulatok passzoljanak egymáshoz. Persze ezeket ki kellett kísérleteznem, és bátran merítettem ötleteket másoktól is, főleg tapasztaltabb bloggerináktól. A sablon egy konkrét helyről származik, viszont én szabtam magamra, tettem bele plusz elemeket, és állítottam be úgy, hogy a lehető legjobban tükrözzön engem. Ez a platform az életem egy olyan darabja, amit kevés helyen reklámozok a molyon kívül, mindössze néhányan tudnak róla. Talán azért is, mert kicsit olyan vagyok, mint egy csigabiga: nehezen bújok elő a házikómból, de jólesik a tudat, hogy valahol mégis visszakövethetem, mi minden történt velem. 

Amikor egy ötlet megszületik

Ahogy belevágtam a blogolásba, tudtam, hogy nem csak egy konkrét témáról szeretnék írni, hanem változatosan, több kérdést is tárgyalva. Bizonyos dolgok adottak voltak már az elejétől fogva, ilyen pl. az olvasás, ami egy ideje az egyik kedvenc kikapcsolódási formám és minőségi időtöltést jelent számomra, de ugyanígy a fotózás, az utazás, a főzés és a filmnézés is idetartozik. Ezek a hobbijaim, amikkel kapcsolatban szívesen írok. A Svédországba való költözésem után adta magát, hogy erről is kicsit részletesebben beszámoljak, és bár nem írok annyit, mint az első pár hónapban, még mindig a blogom egyik központi gerincét adja. 


A havi zárás az egyik visszatérő elem a posztok között, amit másoktól lestem el, de úgy vettem észre, a legtöbb könyvesblogon előfordul. Én annyit csavarok rajta, hogy minden hónapra próbálok egy megfelelő szót találni, ami tulajdonképpen leképezi a vele kapcsolatos érzéseimet. A januárt speciel egy évösszegzővel nyitom, majd sorra veszem a Várólistacsökkentő kihívásra választott könyveimet. A többi poszt mindig változik, az aktuális ötleteimtől, élményeimtől függ. Ezeket egy külön doksiba jegyzem fel a telefonomban, ahol időnként mazsolázgatok, éppen miről is írjak. Nem szoktam előre megírni semmit, nem szokásom az időzítés - ebben elég spontán vagyok. :) 

◂▾▸

A képeket többnyire a Pinterestről szedem le, de sokat fotózok, épp ezért a havi záró utolsó blokkjában mindig a saját képeimet használom. Az előbbi oldal nem csak inspirálódásnak jó, hanem szuperül kiegészítik a posztjaimat is. Képes vagyok órákig válogatni, hogy megtaláljam a megfelelőt. A vizualitásra nagy hangsúlyt fektetek, és én magam is azokat a blogokat látogatom rendszeresen, akik hasonlóképp vélekednek erről. 

Fun fact: Előszeretettel használom a szinonimaszotar.hu-t. :) Segít elkerülni a szóismétléseket, nem mellesleg a szókincsemet is fejleszti. 

Az olvasásról és a könyvekről

Ami azt illeti, az olvasás mindvégig jelen volt az életemben. Kicsi korom óta olvasok meséket, Anyukám rendszeresen mondott esti mesét, és noha egy időben kicsit eltávolodtam tőle, gimnazista koromban újra felbukkant és azóta is boldogan gyarapítom a saját könyvtáramat. Kezdetben elég egysíkú volt a felhozatal, jobbára a Vörös Pöttyös sorozat köteteit faltam, de a mollyal egy időben elkezdtem könyvesblogokat is olvasni. El kellett telnie némi időnek, mire rájöttem, ezen túl szintén van világ, és nem Edward Cullen a jéghegy csúcsa. Sőt! Ahogy teltek-múltak az évek, egyre jobban kezdett kiszélesedni az érdeklődésem, és mára ott tartok, hogy ajánlókat, listákat böngészek különféle blogokon, fülszövegeket keresgetek, könyves eseményekre látogatok el. Szívesen pötyögök a legújabb szerzeményeimről, az aktuális szívcsücsök olvasmányaimról, a kevésbé szeretett kötetekről. Az olvasás egy kifogyhatatlan téma, és gyakran úgy érzem, egy élet is kevés lenne, hogy minden olyat elolvassak, ami csak érdekel. 


Amióta megvan az e-olvasóm, Rozi, azóta sokkal többet olvasok e-ben, mert kényelmesebb, praktikusabb, és bőven van választék. Papírkönyvet online rendelek, kupon- és akciófüggő, hogy éppen hol, és rendszeresen járok antikváriumba is. Ebben is sokkal tudatosabb lettem, és már nem az az elsődleges szempont, hogy mindent azonnal, hanem megtanultam várni és türelmesnek lenni. A Könyvfesztiválon, Könyvhéten több olyan szerzeményem is akadt, amit utólag kicsit megbántam, és sajnos vannak köztük olyanok, melyek jó pár éve várnak elolvasásra... Kicsit vigasztal a tudat, hogy nem csak én vagyok így ezzel. :) 

◂▾▸

Időnként előfordul, hogy éppen unom az aktuális könyvemet, és napokig, hetekig elhúzódik az olvasás. Ilyenkor kétféle praktikához folyamodom: 1.) félbehagyom, ha egy idő után úgy érzem, csupán egyhelyben toporgok vele, 2.) valami mást csinálok: filmet nézek, sorozatot, kipróbálok egy új receptet - mindegy mit, csak lefoglalom magam. Szintén sarkalatos probléma nálam, ha egy általam várt könyvet nagyon lehúznak az értékelések. Ekkor kicsit elbátortalanodom, és nehezen adok új esélyt, de akadtak már egészen váratlan, kellemes csalódások is. Szerencsére keveset küzdök az olvasási válsággal, mert motivál az, hogy mennyi izgalmas történet vár még rám. Vannak jolly joker szerzők, akikhez időről időre visszatérek, akik segítenek, ha elakadnék, és nem jut eszembe semmilyen épkézláb ötlet. Rowling néni sorozata erre egy kiváló példa, de ugyanígy tudom, hogy Sarah Addison Allen, Nicholas Barreau, Tracy Chevalier, újabban pedig Marina Fiorato történeteiben bátran megbízhatok, sosem okoznak csalódást. 

És boldogan éltek...


Blogot írni nem mindig könnyű. Könnyen belefásulhat az ember, ha nincs hozzá elég motivációja. Olyasmi ez, mint a biciklizés - eleinte sokszor elesünk, később viszont csak suhanunk és élvezzük az arcunkat simogató szellőt. Tanulni, praktikákat ellesni és fejlődni komoly erőfeszítéseket követel tőlünk, de állítom, hogy megéri. Egy kicsit más emberré formál bennünket az, hogy írunk, hogy elmélkedünk, hogy egy üres lapot megtöltünk érzésekkel, élményekkel, gondolatokkal. Szerintem ebben ez a legszebb, és valahol mindenki egy pöttöm lenyomatát őrzi egy-egy ilyen napló, amit még évekkel később is jólesik majd "fellapozni". 

(Képek forrása: Pinterest)


A többiek posztját is érdemes elolvasni: Nima, Anett, Dóri, Andi, és PuPi
Később csatlakozók: Anaria, Kritta, Mariann

Hasonló bejegyzések

14 megjegyzés

  1. Tényleg nagyon letisztult a blogod, és tükrözi a személyiségedet minden rajta, az írásoktól a képválogatásig. :) Szeretem, hogy az élményeidet is mindig megosztod.
    A havi zárások több szempontból is tök jók szerintem, kicsit rendszerezzük, átgondoljuk az életünket, olvasmányainkat, mindenféle aktivitásunkat, és jó bepillantani ezekbe másoknál is. Plusz emlékként is megőrződik minden. :)

    Jövök megerősíteni, hogy bizony énis halomra vettem annak idején a könyveket a Könyvfeszten és a Könyvhéten, és még mindig olvasatlan ezeknek a nagy része... Megtanultam én is megfontoltabban vásárolni, válogatni, és tényleg csak a nagyon vágyott darabokat megvenni, azokat is akciókra, könyves eseményekre időzítve. Én idén pl. totál elégedett vagyok a 3 könyves beszerzésemmel a könyvhéten. :) :)

    Rozi neve még mindig nagyon-nagyon bejön! :)))
    Ez a Tom Hankses gif áááállati jó! :D

    Köszi, hogy részt vettél velünk megint! :)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Most csak virul a fejem a kedves kommented láttán, köszönöm, PuPi! :**
      Örülök, ha ez neked is átjött, ez is lett volna a cél. :)
      Igen, nem véletlenül fix pontja a blognak is ez az összegző, én is nagyon szeretem megírni is, és olvasni is. :)

      Óh, köszi, egy mázsa súly omlott le rólam! Szerencsére - lekopogom - a harácsolás már nem aktuális, idén is mindössze hat könyv került hozzám, amiből csak kettőt vettem én, úgyhogy tényleg nagyon minimalista vagyok. :) Szerintem a három abszolút vállalható mennyiség, csak így tovább! :))

      Rozi egy kincs, nélküle nem is lenne teljes az életem. ♥
      Hát most mondd meg, annyira idevaló! :) Ráadásul az egyik kedvenc filmemben pötyög ilyen serényen. :D

      Én köszönöm a felkérést, egy élmény volt! :*

      Törlés
    2. :* ♥

      A harácsolós idők azt hiszem elmúltak, maximum néha jön ránk egy kis vásárolhatnék, amikor egy pár könyvet bezsákolunk, de már közel sem annyit, mint korábban. Nekem sem lesz magad az éves beszerzésszám, most 23-nál tartok, és ebből sok volt ajándék. :)

      Igen, az egy szuper film! Bár melyik Tom Hanks film nem jó?! :D Az egyik kedvenc színészem. :)

      Törlés
    3. :) Mindig változunk egy kicsit, és a könyvvásárlási szokásaink sem maradnak ugyanolyanok, de ez így van rendjén. :) Óh, akkor nagyon büszke lehetsz magadra! :)

      Imádom, az egyik kedvencem! ♥ Hát igen, Tom Hanks egy zseni, eddig sosem okozott csalódást. :) Ha valakivel, vele szívesen találkoznék élőben is!

      Törlés
    4. Tom Hanks irtó jófej. :))) Én is nagyon szívesen találkoznék vele élőben! :)

      Törlés
    5. Akkor ez is egy közös vonásunk, de jó! :))

      Törlés
  2. Nekem szerintem 5 evvel ezelőtti könyvfesztiválról is van olvasatlan könyvem szóval rá se ránts. Vannak könyvek amiket muszáj birtokolni és az olvasás nem szalad el.

    Megkukkantom majd a blogod mert kíváncsi lettem a nem könyves posztokra is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez igaz, szerencsére nem romlik meg. :D Vannak olyan veteránok, amiket kerek három éve válogatok be folyamatosan a VCS-re, és még mindig olvasatlanok... Mindenesetre tényleg megvárnak, és igykszem ezekből is csemegézni apránként. :)

      Óh, ezt nagy örömmel olvasom! Köszönöm, ha így gondolod, és titkon remélem, találsz majd még kedvedre való posztokat! :)

      Törlés
  3. Úh, nekem még 2006-ból is vannak könyveim, amiket az első "rendes" fizumból vettem, de nem olvastam el. Félek is bevallani, hogy ezek mind az Ulpius Kiadótól vannak, és csomó vámpíros könyv is van/volt közöttük. Amúgy Edward nálam szerintem mindig is TOP lesz (nem szégyen, én évente újra és újra megnézem a filmeket, és a könyveket is tervezem újraolvasni 48x-ra is :D), mert imádtam az Alkonyat történeket. Ezek és a Potterek indítottak el a vastag könyvek útján. Persze azóta megtanultam, hogy van ezeken kívül is élet, de ez így van rendjén.

    Tök jó, hogy vannak más rovataid is a blogon, az Utazást bevallom már megnézegettem, és mindig jó, ha egy könyves blog nem csak a könyvekről szól, hanem van azért benne személyes, legalább a posztokban, de a legjobb ha van pár más rovat is, mint nálad.

    Amúgy meg nem annyira csigaház ez, hiszen aki leírja a netre a dolgait, alapvetően örül szerintem, ha felfedezik és jönnek a kommentek, hiszen ez a legjobb vissszajelzés. Mondjuk én ritkán kommentálok, de mindenki bejegyzését elolvasom, csak reagálni nincs már rá időm. Ezen a szokáson mondjuk sokat változtattam idén, de még van mit :)

    Amúgy a "napló" jelleg tök jó hogy megvan, én néha visszaolvasom a régi bejegyzéseimet, és tökre érdekes látni, hogy miket gondoltam régen. Vannak közte ciki dolgok, de jók is, úgyhogy jó, hogy van egy online lenyomatunk. Kell ez!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Wow, akkor tényleg nem vagyok ezzel egyedül! :D Nekem gyerekkoromból maradt meg egy-kettő, de a java 2013 óta vár rám... Jelenleg 35 olvasatlanom van, ami annyira nem is vészes mennyiség, tekintve, hogy közel 200 könyvem van felvéve a magánkönyvtáramba. :)

      Ne érezd cikinek, Edward anno nagyon menő volt! És láthatod, én is vele rázódtam vissza az olvasás világába. :) A féltégláktól mindig tartok picit, és ezeket inkább e-ben olvasom, ha tehetem, mert utazás közben, meg este sem mindegy, hogy egy monstrummal kell egyensúlyoznom. :)

      Köszi, örülök, ha így gondolod! :) Én magam is többféle dolog iránt érdeklődöm, és úgy érzem, csak gúzsba kötne, ha egyfolytában egy témáról kellene írnom. Így szabad vagyok, nincs nyomás rajtam, és arról írok, amiről csak szeretnék. :) Nemsokára egyébként Londonba utazunk, és arról is tervezek posztot írni. Nagyon várom!!

      Teljes mértékben egyetértek, ez a digitális kor egyik pozitívuma, hogy ennyi minden megmarad utánunk. :) Időnként én is visszaolvasgatom még az első bejegyzéseimet, és még azóta is változtam, fejlődtem, úgyhogy szuper érzés ezt konstatálni! :)

      Törlés
    2. Na menj már a 35 olvasatlannal! :D Nekem 400+ :D :D Jobban érzed magad? :D
      Nekem amúgy a legtöbb beszerzés 2010-ben volt (107), de 2013-ban is jól megnyomtam (100).

      A naplójelleg tényleg tök jó, megőrződik a lenyomatunk, az életünk szeletkéi. :)

      Törlés
    3. :D 400+?! Akkor meg sem szólaltam. :DD
      Hűha, nekem a max. szerintem a ~ 40 volt eddig, de abból sokat el is adogattam, mert nem tetszettek, úgyhogy azóta max. 20, de inkább kevesebb az évi átlagom. :) Bár én már a negyvennél is kicsit rosszul éreztem magam, ezek szerint az még közel sem volt olyan rengeteg. :D

      Bizony, ez egy nagyon jó érzés! :)

      Törlés
    4. :D Na ugye?! :D Minden csak viszonyítás kérdése. ;) Lehet, hogy én kicsit be is pánikolnék hirtelen, ha leapadna 35-re az olvasatlanjaim száma, hú! :)
      Hát én ott azokban az években tényleg nagyon elszálltam, és rengeteg könyvet vettem a nyári vásárokon is, meg használtan is... Volt hogy akár 15 könyv egyszerre... Már látom, hogy nem érdemes.

      Törlés
    5. Lehet nagy váltás lenne a 400 után. :))
      Úgy tűnik, mindenkinek akadt egy-két olyan éve, amikor igazán kitombolta magát, de úgy vettem észre, hogy ez sokaknál mérséklődik, és beáll egy normális szintre. :) A 15 havonta valóban nem kevés, mégis, a mai eszemmel azt mondom, a minőség magasan veri a mennyiséget!

      Törlés