Egy cseppet megcsúsztam ezzel az összegzővel, így szeptember közepe felé járva, de annyi baj legyen. :) A nyár második fele rendesen felpörgött, és igazán sikerült kimaxolni, azt hiszem. Bár az idő Svédországban nem volt annyira vészes, sőt, az idén kimondottan hűvös nyarunk volt, otthon azért kaptunk egy adagot a megszokott kánikulából, csak hogy meglegyen az igazi nyár érzet.
Könyvek és olvasás
Mindösszesen két könyvet szereztem be, pont havonta egyet, viszont mindkettő kívánságlistás volt. Először A balatoni sellő (fun fact: az egyetemen az írónő a BA-s szaktársam lakótársa volt, így találkoztam is vele, bár ő biztosan nem emlékszik rám :)), aztán augusztusban, levásárolva a maradék összeget a Libri ajándékkártyámról, a csodálatos, illusztrált Erdők-mezők népmeséi kötet került fel a polcomra, amivel már a megjelenése óta szemeztem. Elképesztően igényes kiadásokról van szó, öröm ilyen szépségekkel bővíteni a könyvtáramat!
Noha a 6 könyv nem tűnik soknak, az utóbbi időben nem a mennyiségre gyúrok, hanem ráérősen, a magam örömére válogatok. És ez így most eléggé bejön. :) A Rómában jársz éppen nem volt annyira nyerő választás, de esténként pont jó volt kikapcsolódni vele, és ennél többet nem is várnék el egy chick-littől. A Mesék a csodakertről viszonylag nagy falatnak tűnt, mégis maximálisan megérdemelte a rá fordított időt. Remek válogatásról van szó, ráadásul most olvastam először Boldizsár Ildikótól, de biztos, hogy nem utoljára. Tom Felton önéletrajzi kötete nálam tutira bekerül az év kedvencei közé, annyira őszinte és humoros írás! Sejtettem, hogy tetszeni fog, de azt nem, hogy ennyire. :) Kristina Ohlsson új sorozatának nyitókötete, a Viharjelzés ugyancsak jó döntésnek bizonyult, alig várom, hogy folytassam a következő résszel!
Az örökség trilógia befejező kötete nem lett ugyan a kedvencem, mégis úgy éreztem, tartozom annyival magamnak, hogy elolvasom. Viszonylag hamar végeztem vele, főleg, mert hajtott a kíváncsiság a végével kapcsolatban, és szerencsére abszolút pozitívan csalódtam benne. Végül a nyarat Csuja Imre és Csáki Judit interjúkötetével zártam le, ami igen tanulságos élmény volt. Csuja munkásságát régóta élénk figyelemmel követem, és bár hallottam az őt ért tragédiákról, egészen másként csapódott le bennem úgy, hogy az ő szavain keresztül olvastam róla újra. Nagyon érdekes személyiség, és ahogy verset mond, az tényleg maga a csoda. Érdemes meghallgatni!
Filmek és sorozatok
Júliusban javarészt könnyed, francia vígjátékokkal szórakoztunk. Nem mindegyik bizonyult egyformán erősnek, de ami mindkettőnknek nagyon tetszett, az A hónap dolgozója. Kifejezetten értékeltem benne azt a kis skandináv kikacsintást, de azért nem mindenki ennyire "elvetemült" itt, ezt mindenképp hozzá kell tennem. :D A blockbusterek közül az új Indiana Jones részt én kimondottan élveztem, szerintem nagyon jól sikerült darabja lett a sorozatnak, és abszolút méltó búcsú Harrison Fordtól is. A kis hableány élőszereplős változata viszont nem ragadott annyira magával, valószínű nem kerül újranézésre a közeljövőben. A Disney-féle rajzfilmet még mindig jobban szeretem. :) A játszma ellenben nagyon meglepett, sokkal feszesebb és izgalmasabb, mint A vizsga. Ez a rész egyértelműen Kulka János jutalomjátéka; fantasztikus, ahogy egy-egy pillantásával, kézmozdulatával is mennyi mindent ki tud fejezni. A Netflixen mindkét film elérhető, nagyon ajánlom!
.jpg)
Augusztusban már kevesebb filmet fogyasztottunk, inkább sorozatok kerültek terítékre. Többek között a Miracle Workers negyedik évada (totálisan elborult, de Daniel Radcliffet még mindig imádom benne), az És egyszer csak... folytatása (könnyed kikapcsolódás), az Our Planet új részei (kicsit akciódúsabb a kelleténél, viszont változatlanul lenyűgöző), a High School Musical - The Musical befejező évada (igazi guilty pleasure, nagyon megszerettem), és a még most is tartó Only Murders in the Building, ami a tavalyi év egyik kedvence lett.
Programok
Rögtön egy nagyon izgalmas úttal kezdődött meg számomra az igazi nyár. Már egy ideje benne vagyok egy projektben, aminek keretén belül külföldiek számára szervezünk egy biciklis-zenés fesztivált. A helyszín pedig nem más, mint a Genfi-tó, azaz a Lac Léman. Három határmenti falu, valamint Carouge, Genf elővárosa vett részt az első alkalommal. Svájci-, ukrán-, belga-, illetve magyar művészek egyaránt szerepeltek a programban, úgyhogy elég színes volt a paletta. Én egyébként a jazz részleg felelőse voltam, így esett, hogy együtt ebédeltem a zenészekkel, akik mind elképesztően kedvesek és alázatosak voltak. És olyan műsort adtak, hogy azóta is fülig ér a szám, ha visszagondolok rá. Hatalmas élmény volt! :) Ráadásul még egy kis genfi városnézésre is jutott időnk, úgyhogy minden szempontból emlékezetes négy napot tudhatok magam mögött.
.jpg)
A Svédországba való visszatérésem előtt megnéztük Anyukámmal és a húgommal a Munkácsy kiállítást, majd egy szokásos két órás repülőút után hipp-hopp újra a kellemes, kicsit esős svéd nyárban találtam magam. Igyekeztünk kellően kiélvezni az első együtt töltött heteket friss házasokként, úgyhogy hétvégente kirándulni mentünk, mozizni, kiállítást nézni, piknikezni... Mesebeli három hét volt!
Augusztusban újra hazalátogattunk, ezúttal a kisebbik unokaöcsém keresztelőjére. Néhány kötelező elintéznivaló mellett kihasználtam az alkalmat barátnős, ismerősökkel való találkozásokra, de jutott idő egy kis családi Ikeázásra, illetve az anyósommal és a férjemmel a vácrátóti arborétumba is eljutottunk, ahol először csodálhattam meg a híres lótusz virágzást. :) A nyár betetőzéseként az utolsó augusztusi hétvégét Finnország fővárosában, Helsinkiben töltöttük, ami minden kétséget kizáróan tökéletes lezárásul szolgált. ♡
Nagyon szeretem ezeket az írásaidat, egyrészt mindig találok valamit, ami felkelti az érdeklődésemet, másrészt érdekes belekukucskálni egy külföldön élő életébe.
VálaszTörlésMost különösen sok kapcsolódási pontot találtam.
A balatoni sellő már egy ideje a radaromon van, egyszer remélem, sor kerül rá.
A viharjelzés is érdekesnek tűnik, de félek úgy általában a skandináv krimiktől, hogy olyan komorak, nem hoz le az életről?
A kis hableány nekem sem igazán jön be, bár én úgy általában nem szeretem Andersen meséit, annak ellenére, hogy itt a vége happy end lett.
Indiana Jones. Nem volt rossz, de nem varázsolt el. Búcsú Harrison Fordtól. Egy pillantra frászt kaptam, meghalt? :D De még nem, hála istennek.
Nem is hallottam A vizsga és A játszma filmekről, pedig keresem a jó magyar filmeket is, mentek a megnézendők listájára.
Miracle Workers: elborult, de én nagyon élveztem, remélem, lesz még új évad.
Gyilkos a házban, egyértelműen folytatni fogom, csak még várom a szinkront, mostanában kevés időm van angolul nézni akármit is.
Örökség-trilógia: jaj, már a 2. résszel is szenvedtem, de már kíváncsi vagyok a végére, majd sorra kerül ez is.
A hónap dolgozója: ez is megy a megnézendők listájára. :D (soha nem lesz rövidebb, no, de sebaj. :))
A kirándulások meg programok tényleg nagyon tartalmasak és érdekesek lehettek, örülök, hogy ennyi mindenre került sor.
De jó, nagyon örülök, hogy tudok új ötleteket adni! :) Mindig kapok egy újabb löketet, miért éri meg blogot írni! :)
TörlésÉn nemsokára szeretném sorra keríteni A balatoni sellőt, fogok majd írni róla, hogy hogy tetszett. :)
Hmm, érdekes ez a kérdés. Tulajdonképpen vannak elég durva krimik is, de valahogy tudom semlegesíteni magam mindattól, amit olvasok. A Viharjelzés nem is annyira vészes, szerintem, és Kristina Ohlsson nagyon jó hangulatteremtésben. Szóval emiatt mindenképp megéri tenni vele egy próbát. :) Én nagy Andersen rajongó vagyok, úgyhogy az eredetit is ismerem, de nekem ez a feldolgozás valahogy olyan... sánta. :D
Nem-nem, csak azt olvastam, hogy Harrison Ford szögre akasztja a lasszóját, és többé nem bújik bele Indiana Jones bőrébe. Ezért írtam a búcsút. :) Szuper, remélem, tetszeni fog neked mindkét magyar film!
Igen, a Miracle Workers-szel hasonló a kapcsolatom, reménykedem a folytatásban! A Gyilkos a házban egyébként eredetiben is nagyon jó, de a szinkronja valóban kivételesen szuper. Csankó Zoltán, Kassai Károly és Bogdányi Titanilla irtó klassz trió! :)
Egyébként az Örökség második része sokkal gyengébb volt, ez a lezáró rész nekem jobban bejött. A filmes listák már csak ilyenek, ritkán sikerül bármennyit is lehúzni róla! :D
Köszönöm, ez a két hónap igazán eseménydús volt! :)
Az megnyugtató, hogy az Örökség 3. része jobb, bár most kicsit nehezen szánom rám magam, hogy folytassam, de majd eljön az is.
TörlésÓ, egy kicsit belenéztem a 3x1-be angolul, és hát Meryl Streep dadás monológja mindjárt az elején - zseniális! De tényleg szuperek a magyar hangok, bár sok esetben a szinkron nekem kényelem, amellett, hogy szeretem is,persze, és angolul nézni bármit is nekem nagyobb koncentrációt igényel, mint szinkronnal, és ehhez gyakran se időm, se energiám. Remélem, hamarosan lesz szinkron a Gyilkos a házban sorozathoz.
Ráérsz vele, persze. :) Ó, Meryl Streep tényleg zseni a harmadik évadban! De mindegyik plusz színész, aki erősíti a gárdát, hihetetlenül passzol az eredeti trióhoz. :)
TörlésNekem a vasalás mellé kötelező a szinkron, mert képtelen vagyok egyszerre vasalni és olvasni, szóval ha úgy vesszük, ez nekem is egyfajta kényelem. Szerintem hamarosan érkezik a szinkron, talán majd akkor, ha már lemegy a teljes évad. :)
Közben megnéztem A hónap dolgozóját, és nagyon jól szórakoztam rajta. :)
TörlésSzuper! Nagyon örülök, hogy tetszett! :) Szerintem amúgy ez a jobb francia filmek közé tartozik, már ami a vígjátékok vonalát illeti. Sajnos egyre nehezebb olyat találni, ami nincs tele otromba poénokkal, úgyhogy ez kifejezetten kellemes felüdülés volt. :)
TörlésValamiért sokak fejében vígjáték = otromba poénok (ezért nem igazán szeretem pl. a Jim Carrey-filmek nagy részét), pedig ennek egyáltalán nem így kell lennie.
TörlésSajnos... :( Mennyivel jobb lenne, ha több ilyen szerethető, mégis humoros film születne! Akkor talán a vígjáték sem számítana ennyire lenézett műfajnak. :)
Törlés