Amióta csak az eszemet tudom, rajongok a francia filmekért. Eleve olyan klasszikusokkal indítottam, mint Az egy indián Párizsban, az Éretlenek, na meg az Egy kis kiruccanás. Utóbbi különösen nagy kedvenc otthon, szerintem egy kezemen nem tudnám megszámolni, hányszor láttam már, ennek ellenére még mindig mosolyognom kell a híres "törökfürdős" jeleneten. :) Innen mondhatni egyenes út vezetett Pierre Richard felé, akinek virágzó munkásságát az utóbbi két hétben elevenítettük fel.
Az egész azzal indult, hogy egy januári szombat este böngésztem a műsorújságos applikációmat, amikor is megakadt a szemem egy ismerős darabon, a Balfácánon. Viszonylag régen néztem meg utoljára, és bevallom, bizonyos jeleneteket teljesen el is felejtettem - na, ezek viszont rendesen ütöttek! Könnyesre nevettem magam rajta, szokás szerint, és újfent megállapítottam, hogy igen, nekem ez a humor az igazi. Valamennyi filmben megvan az a megmagyarázhatatlan báj, ami tökéletesen kiegészíti az abszurd komédiába illő történéseket. Mindezt pedig kétség kívül a kékszínű szempár tulajdonosa emeli magasabb szintre: lehetetlen nem belehabarodni, ahogy csetlik-botlik a vásznon!
▾▿▾
＃Az a bizonyos cipő...
Az 1934-ben napvilágott látott Pierre Richard Charles Léopold Defays (hihetetlen, de három évvel idősebb a nagyapámnál!) szinte egész életében ezt a karikírozott szerepet játszotta, és jóllehet, a szemére vethetnénk, hogy ez mennyire egysíkú egy bizonyos idő elteltével, erre valahogy mégis sikerül rácáfolnia - sosem válik unalmassá. Színészi karrierje az 1972-ben bemutatott Magas szőke férfi felemás cipőben c. remekkel indult világhódító útjára, ami olyan jól sült el, hogy még egy amerikai változat is készült belőle, nem mással, mint Tom Hanks főszereplésével! Nem mellesleg már ebben a filmben is Vladimir Cosma működött közre zeneszerzőként, aki jóformán Richard egész pályáját végigkísérte. Nem is váratott sokáig a folyatás, rá két évre leforgatták A magas szőke férfi visszatért, amit végül a Magas szőke + 2 szőke zárt le. Az utóbbi kettőt egyelőre nem láttam, de számomra az első rész is annyira kerek volt, hogy valahogy nem is kívánkozik a további két rész. Ettől függetlenül mindenképp szeretném majd bepótolni őket.
＃Pierre, a rendező
Még a rendezői székben is kipróbálta magát: szám szerint 5 filmet tudhat maga mögött, amiből egyelőre csupán kettőt, viszont alighanem a két legismertebbet kerítettük sorra eddig: a Félénk vagyok, de hódítani akarok, illetve a Te vagy a hunyó c. darabokat. Mindkettőben Aldo Maccione a partnere, akit a zseniális Szilágyi Tibor prezentálásában hallhatunk, Pierre-t pedig a nem kevésbé fantasztikus Tahi-Tóth Lászlóéban, aki szerintem szenzációs választás - vele abszolút tökéletes az összhang!
Az utóbbi film elég friss élmény, viszont alighanem a Pierre Richard életmű egyik legjobbjához volt szerencsénk: szó szerint gurultunk a nevetéstől! Ugyan nem Párizsban, hanem javarészt Tunéziában játszódik, annyi félreértés és kalamajka keveredik egy egyszerű névcseréből, hogy az ember alig győzi szusszal! Nekem még jobban is tetszett, mint a félénk, önbizalomhiányos fiatalember története, aki egészen Nizzáig utazik, hogy meghódíthassa szíve választottját.
＃Gérard színre lép
1981-ben járunk a Balfácán debütálásakor. A sok solo szereplés után újabb fordulat következik be: Francis Veber rendező javaslatára Pierre megkapja társául az elképesztően sármos (de komolyan!), férfias kiállású Gérard Depardieu-t. A tagbaszakadt, örökösen bukdácsoló karakter mellé remek ellenpontul szolgál a józan, földhözragadt és praktikusabb gondolkodású figura, aki nem egyszer menti ki szorult helyzetéből bongyor hajú partnerét. A "trilógiává" duzzadt széria első darabja hatalmas siker, ami nem is csoda: a Mexikóban nyomozó duó kalandjain szem nem marad szárazon, ezt garantálom! :) A Balekok ugyancsak egy nyomozásra épül, csakhogy ezúttal két apa keresi ugyanazt a fiút - mint utóbb kiderül. A helyszín Nizza, a francia Riviéria egyik leglátogatottabb desztinációja.
A Négybalkezes ehhez képest már drámai húrokat is megpendít, hiszen egy munkanélküli apa és egy frissen szabadult bankrabló kapcsolatáról szól, amit finoman sző át kettejük szeretete és ragaszkodása a kis Jeanne iránt. Sajnos a szinkronhangok mindig cserélődnek: két alkalommal Varga T. József, majd záróakkordként Dózsa László adja hangját az imádnivaló Pierre-nek. Depardieu-höz sosem ugyanaz a színészt osztották, bár hozzá a legeslegjobban Helyey László illik - vitán felül a legtökéletesebb.
＃Napjainkban
Az idén 87. születésnapját ünneplő komikus színész felett elszálltak az évek: haja megőszült, már nyoma sincs a jólismert loboncának, de a tekintete még mindig ugyanúgy csillog, ahogy régen. Viszonylag ritkán forgat mostanság, azért hébe-hóba felbukkan és megörvendezteti rajongóit. Én nagyon szerettem a Magas ősz férfi társat keres c. romantikus komédiát, amiben egy özvegy, nyugdíjas bácsit alakít, aki az éteren keresztül szeretne új kapcsolatokra szert tenni. Bár a vígjáték az ő terepe, nem áll neki rosszul, ha egy kicsit komolyabb vizekre evez - kimondottan új oldaláról mutatkozik be.
2019 őszén Magyarországra is ellátogatott a Budapesti Klasszikus Film Maraton alkalmából, ahol beszédet is mondott a Félénk vagyok, de hódítani akarok c. filmjének levetítése előtt. Nem túlzás azt állítani, hogy egy egész generáció nőtt fel a filmjein. Noha én nem pont ezt a korosztályt erősítem, mégis a szívembe zártam őket, mert teljesen magával ragad a retró párizsi hangulat, a vidám, humoros jelenetekkel tarkított mozi, és persze maga Pierre, aki bármelyik filmjében képes levenni a lábamról...
▾▿▾
Szubjektív ajánló - avagy ezeket szerettem a legjobban
(Képek forrása: Pinterest)
Jaj de jó, hogy ezeket eszembe juttattad! Én is nagyon szeretem ezeket a filmeket, és olyan régen láttam őket már...
VálaszTörlésDe örülök, hogy te is szereted őket! :) Most nagyon jólesik újranézni őket, meg hát néhányat be is kellett pótolni, mert ezek anno kimaradtak. :) Csak ajánlani tudom, egy esti mozira tökéletes választás!
TörlésNahát, de jó, hogy te is szereted ezeket. :) Gyerekkorom meghatározó filmjei. Szerintem mindegyiketláttam többször is, amit a tévében adtak. A mai napig szoktuk emlegetni itthon, hogy kettőt vagy négyet, meg hogy arrivederci - au revoir és merCSi. :D A szinkronjuk is valami elképesztően jó. Eredetiben láttad valamelyiket?
VálaszTörlésMi a helyzet Louis de Funesszel? A másik nagy kedvencem. :)))
Naná! :) Én ilyen filmeken (is) nevelődtem, és gyanítom, ennek köszönhető, hogy az otromba, ordenáéré humor nem is annyira jön be. ;) Mi a Magas szőkét szoktuk emlegetni, Hamu és Pipőke, na meg "a csinálj úgy, mint a ló"! :D A szinkron szerintem is zseniális, írtam is, hogy Tahi-Tóth László mennyire hozzájárul a PR-féle filmek hangulatához. :)
TörlésNem, még nem, de néztem vele interjút, és nagyon aranyos. :) Amúgy aki nagyon szépen beszél, az Jean Reno. A párom nemrég nézett vele egy filmet a Netflixen, és eredetiben ment. Csak felkaptam a fejem, mert jól érthető, ráadásul artikulál is! Hát ezt mindig nagyon értékelem. :)
Sajnos a legtöbb filmben iszonyú gyorsan beszélnek, és pont ez a bajom Funès-szel is, hogy baromi nehéz megérteni, ha hadar. Tőle a már említett Egy kis kiruccanás a nagy kedvenc, de a Szárnyát vagy combját is szeretem. :) Emlékeim szerint a Jákob rabbi is tetszett, de humor szempontjából nálam egyértelműen Pierre Richard a nyerő. <3
A franciák szinte mind hadarnak, Funest meg talán még a franciák sem értik. :D
TörlésEzeket a filmjeit szerettem én is legjobban, talán a Jákob rabbi a kedcencem, de a Csendőr sorozat is jó volt meg a Fantomas, bár attól gyerekként picit féltem. Ma már biztos csak nevetnék rajta. :)
De nehezen tudnék dönteni PR és Funes között, mindkettő egyéniség. A Te vagy a hunyóra nem emlékszem, azt hiszem, most meg is nézem. :)
Ezzel teljesen egyetértek, ritka az, aki szépen és tagoltan beszél. :) Funès pedig abszolút külön kategória, mondjuk szinkronizálni se lehetett piskóta feladat! :D
TörlésHmm, a Csendőr sorozatból csak egyet-kettőt láttam, az annyira nem jött be, a Fantomast pedig egyáltalán nem. Az Egy kis kiruccanás úgyis kenterbe veri az összeset, szerintem az a legjobb! :)
Igen, nehéz összehasonlítani őket, ebben igazad van! A Te vagy a hunyó zseniális, szerintem magasan azon nevettünk a legtöbbet. :D Na meg Szilágyi Tibor... Awww, imádom a hangját! <3
Megnéztem a Te vagy a hunyót, rémlik, hogy láttam én ezt anno, de nem maradt meg. Asszem, nekem marad kedvencnek a Félénk vagyok, de hódítani akarok. :) Aldo Maccione abban is van, na, és Szilágyi Tibor, ő kétségkívül szuper! :)
TörlésFunest is nagyon jól szinkronizálja Balázs Péter, bár vannak más hangjai is, de ő a legjobb.
Nekem meg pont ez tetszett jobban, de a Félénk vagyok, de hódítani akarok is aranyos volt. :)
TörlésSzilágyi Tibor zseniális, az egyik legszuperebb hang, aki létezik, na meg Balázs Péter! Jaj, nekem ő örökre Poirot marad, vele szerettem meg igazán. :) Bár nem tagadom, Szersén Gyula se rossz hozzá, de ő számomra jobban passzol Attenborough-hoz - remek narrátor! :)