Pages

március 03, 2019

Február, a szélsőségek hónapja

A tél utolsó és egyben legrövidebb hónapja nagyon hamar búcsút intett, ráadásul még az időjárás is tele volt meglepetésekkel. Az első felében még havas, hűvös és szeles idők jártak felénk, míg a másodikban elkezdődött a várva várt olvadás, és a boltokat is ellepték a szépséges, színes tavaszi virágok. Ennek ellenére ma reggel, amikor kinéztem az ablakon, mit láttam? Hóesést... És hazudnék, ha azt mondanám, ez most boldogsággal tölt el, de nagyon bízom benne, hogy márciusban összekapja magát egy kicsit a tavasz, és elűzi a hideget! 

Könyvek és olvasás 

Februárban egészen szuper hónapot zártam, már ami a könyvbeszerzéseket illeti, mivel további 4 kötettel bővült a beszerzettek listája, ami csak fokozta a jókedvem. Még online rendeltem meg az Elza kölykeit, amire nevetségesen olcsón találtam rá a Bookline antikvár részlegén, és pont abban a kiadásban, amiben szerettem volna. Az Oroszlánhűség meghatározó könyvévé vált a 2018-as évemnek, úgyhogy titkon reménykedem, a folytatása is hasonló élményeket ígér. Továbbá előszülinapi-utókarácsonyi ajándék gyanánt esett a választásom a kívánságlistámon is szereplő Mielőtt a kávé kihűl, illetve a Coco Chanel és a szerelem illata c. regényekre. Utóbbi szinte sehol sem kapható jelenleg, épp ezért csillant fel a szemem, amikor a Westendben lévő könyvesboltban kiszúrtam az egyetlen, polcon árválkodó példányt. Nyilván nem hagyhattam sorsára, így ő lett a második kiválasztott. :) Teljesen a véletlen műve, hogy mindkettő Kossuth Kiadós szerzemény, viszont úgy hiszem, több figyelmet érdemelnek, ugyanis rendkívül színvonalas könyveket adnak ki. Végül, de nem utolsósorban Valentin napi meglepetésként ért a legújabb Barreau kötet a páromtól, a Montmartre-i szerelmes levelek. A borítója csodaszép, és biztos vagyok benne, hogy a történet sem fog csalódást okozni, ahogy azt a szerzőtől már megszokhattam. :)


Folytatva a VCS listám apasztását, az egyik legnagyobb élményem kétségkívül az Akhilleusz dala  (1) volt, amire még Nikkincs hívta fel a figyelmem. Olyannyira felcsigázta az érdeklődésem, hogy a nyári Líra hőségakcióban le is csaptam rá, és azonmód beválogattam az idei VCS polcomra is. A február jelentős része Akhilleusz & Patroklosz magával ragadó, szívbe markoló kapcsolatával telt el, de ezt kicsit sem bánom. Annyira élveztem elmerülni ebben az ókori, mítoszokkal teli világban, hogy próbáltam minél jobban belassítani, hogy minél tovább élvezhessem, ízlelhessem a sorokat. Madeline Miller nagyon meghozta a kedvem a most megjelent Kirkéhez is, úgyhogy ő egész biztos hazajön velem hamarosan! 
▿▿▿

Ezután Gérard Depardieu hányatott, viszontagságokkal teli életrajzába (2) merültem bele. Bevallom őszintén, semmit sem tudtam az előéletéről, csupán az alakításai, illetve a viselkedése alapján alkottam képet róla, ami meglehetősen csalóka ismeretnek bizonyult. Roppant csapongó, szerteágazó, sajátos hangvételű beszámoló ez, érdemes egyszer kézbe venni. Az Andersen mesék (3) gyönyörűséges, karácsonyi díszkiadása valóságos nosztalgia, ahol már nem ért kimondottan nagy meglepetés, ugyanakkor az érzelmi faktora felbecsülhetetlen. Számomra ezek a történetek testesítik meg a gyerekkorom egy nagyon szép szeletét, sosem felejtem el őket. Utoljára a frissen beszerzett időutazós kisregényt, a Mielőtt a kávé kihűlt (4) című, fantasztikus borítójú könyvecskét kerítettem sorra. Sosem olvastam még japán írótól, szóval ez minden szempontból különleges tapasztalatnak bizonyult. Eleinte én is küzdöttem a szereplők neveinek megjegyzésével, ahol egyáltalán nem egyértelmű, hogy az illető férfi-e vagy nő, de néhány oldal után kitisztult a kép. A Funiculi Funicula kávézó varázslatos kis zug, az ott dolgozókról, és a törzsvendégekről nem is beszélve - szinte fizikai fájdalom volt elszakadni tőlük. Nagyon a szívemhez nőtt ez a miliő, a szereplők, a történések, és egyáltalán nem zavart a sok ismétlés. Érdekes és tanulságos betekintés volt egy általam kevéssé ismert kultúrába - egész biztos fogok még kísérletezni távol-keleti szerzőkkel. :)  

Filmek és sorozatok 

A február sem telhetett el mozizás nélkül - ezúttal a Ruben Brandt, a gyűjtő  c. magyar animációs film mellett döntöttünk. Ez elsősorban a tesómnak köszönhető, neki az egyik kedvencévé vált, és feltétlenül meg akarta nézni velem is. Nem állítanám, hogy számomra is olyan maradandó élmény lett, de határozottan különlegesnek mondanám. Egészen elképesztő, hogy hazai alkotás: minden ízében profi kivitelezésről, animációról, a színészi játékról beszélünk. Az pedig külön emelte a mozizás élményét, hogy a Puskin Moziba ültünk be - még egyikünk sem járt ott, de visszatérő vendégek leszünk! :) Kellemes csalódásként ért a Párizsi mumus, amit évek óta tologattam magam előtt, pedig egy nagyon kedves, pozitív kicsengésű meséről van szó. Továbbá a zenéje csillagos ötös, egyszerűen imádtam! Vanessa Paradis bájos, angyali hangja tökéletesen passzolt a főszereplő leányzóhoz, keresve se találhattak volna jobbat. Tetszett még a Diótörő és a négy birodalom, elsősorban a grandiózus látványvilága miatt, a Bohém rapszódia Rami Malek elképesztő alakítása okán, illetve változatlanul Depardieu egyik legjobbjának tartom a Zöld kártyát, amit így felnőtt fejjel újranézve értettem meg igazán. 


Sajnos a Terápia ígéretes, lendületesnek tűnő első évada után kimondottan csalódás a folytatás; a másodikkal iszonyú nyögvenyelősen és lassan haladok. Egyik eset sem hoz lázba különösebben; valahogy nem érzem azt a feszültséget a sorok között, ami a bevezetőben olyan szépen körvonalazódott. Azt hiszem, egy darabig szüneteltetem, amíg nem jön meg hozzá újra a kedvem. Viszont végre valahára felkerült a kedvenc izlandi sorozatom folytatása, így tüstént neki is ugrottunk a Trapped második évadának. Egyelőre csak azt mondhatom, megérte rá várni, hozza az elvárt színvonalat, és öröm újra Izlandon barangolni! Feltétlenül ki kell még emelnem a Vad India című, National Geographic által gyártott sorozatot - izgalmas, magával ragadó, bámulatos, ámulatba ejtő. Mindhárom epizód hihetetlenül minőségi darab, mi több: az eredeti, angol változatot David Attenborough narrálta! De Szersén Gyulára sem lehet panasz, hihetetlenül élvezetes stílusban mesél az ott élő állatokról. :) 

Programok

Tulajdonképpen egész végig a hónap közepén esedékes hazaútra tudtam csak gondolni, már január végétől erre készültem. Sokkal színesebbre és változatosabbra sikerült, mint sejtettem - sok kis apró, szuper dolog fért bele az otthon töltött öt napba. Vasárnap kora délelőtt érkeztünk meg, és most is kettéváltunk, mint legutóbb, hogy a barátom a doktorijára fordíthassa az idejét, amíg én a családommal vagyok. Anyáék ki is jöttek elém a reptérre, ami nem igazán szokványos program - javarészt egyedül szoktam vonatozni, ha hazalátogatok. Hétfőn este moziztunk, míg kedden egy régóta várt program került megrendezésre, a Mumin könyvek fordításáról szóló beszélgetés, amit a Skandináv Ház bonyolított le. Minden percét élveztem, és noha a végén már sokan fészkelődtek, én az utolsó pillanatig feszülten figyeltem. Sőt, az előadás végén még néhány szót is sikerült váltanom a fordítóval, Péteri Vandával. Mindig óriási boldogság számomra, ha olyanokkal találkozhatok, akik osztják a lelkesedésem egy adott téma iránt - ez óriási energia löketet jelent minden egyes alkalommal. A hét hátralevő része már gyorsan eltelt, csütörtökön este már a Mátrában búcsúzkodtam a nagyiktól, pénteken pedig utaztunk is vissza. 


A visszatérésünk utáni hétvégén tettünk egy rövid sétát Sigtunában, és a tanfolyamos lányokkal is sikerült összefutnom Uppsalában az utolsó, februári vasárnapon. Nagyon kellemes délelőttöt töltöttünk el együtt; nevettünk, sztorizgattunk, kávéztunk, és élveztük a simogató, kora tavaszi napfényt.

❀❀❀

Márciusban ismét hazautazom, ez az egyik születésnapi ajándékom. :) Teljesen váratlanul úgy alakult, hogy a hosszú hétvégét ráadásul Nürnbergben fogom tölteni a kis családommal. :) Idejét sem tudom, mikor volt utoljára együtt a három testvér, de épp ideje lesz már! És végre valahára újra látom a keresztlányom, akivel 2017 őszén találkoztam utoljára, ezenfelül először találkozom az unokaöcsémmel is! Mondanom sem kell, mennyire izgatott vagyok emiatt, addig már csak 9-et kell aludni!

(Képek forrása: Pinterest // saját) 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése