Évértékelő • 2019

Mindig különös érzés lezárni egy esztendőt: rengeteg minden kavarog bennem ilyenkor. Csak tegnap repültünk vissza Svédországba, és bármennyire is jó érzés volt a szeretteink körében lenni, ünnepelni, határozottan az a nap fénypontja, amikor az összes bőrönd kiürül, és minden kis apróság a helyére kerül. Mire beesteledett, újra a megszokott hangok és zajok vettek körül bennünket, a sarokban a tüneményes kis karácsonyfánk, a polcon a vidám Mikulásfüzér villódzott... Megvolt a maga sajátos, otthonos hangulata. De most lássuk, mi minden fért bele 2019-be! :) 

A könyvmolylét

A tavalyi számom (52) után kicsit emeltem a tétet: összesen 56 könyvvel zártam az évet. Bevallom, nem feszültem rá most erre - olvastam, ahogy éppen jólesett. Hol rövidebb, hol hosszabb könyvek kerültek terítékre, viszont egyértelműen látszik, hogy a 200-300 oldalas kötetek vannak túlsúlyban. Olvastam életmóddal, természetvédelemmel kapcsolatos könyveket, képregényt, rövidebb lélegzetű köteteket, és egy-két non-fiction-t is. Újra beiratkoztam a könyvtárba, ami jelentősen növelte a kupacomat, ezen felül alaposan rákapcsoltam a magánkönyvtáram apasztására is. 

Elolvasott könyvek száma: 56, ez nagyjából 14.065 oldalt jelent. 

21 könyvet válogattam a saját polcomról (38%) - egyértelműen ez dominált egész évben, aminek borzasztóan örülök! 16 kötetet Rozin, az én imádott Kindlimen olvastam el (28%), 19-et pedig a könyvtárból kölcsönöztem ki (34%), ami, bevallom, engem is meglepett. Még egyelőre nem tudom, az idén mennyire fog beleférni az életembe a könyvtárazás, de bízom benne, hogy a szünetekben lesz rá lehetőségem, és egy-két vágyott kiadvánnyal csökkenthetem a várólistám. 

Legrövidebb könyv: Selma Lagerlöf: A karácsonyi rózsa legendája (40 oldal) 

Leghosszabb könyv: Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek (426 oldal)

Női-férfi írók aránya: 66% - 34% 

(valamivel kevesebb az előző évhez képest, de nem reménytelen!) 

Származás alapján: ismét az amerikai írók győzedelmeskedtek (16 könyv), szorosan a nyomukban az angolok (13), végül pedig a skandinávok képviseltetik magukat jelentős mértékben. (10)

Újraolvasott könyvek száma: 2 

(J. K. Rowling: Bogar bárd meséi, Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg)

Címkék alapján: a romantikus (26), illetve az ifjúsági (15) között oszlik meg legnagyobb mértékben, de ezúttal a dobogó harmadik fokára az ismeretterjesztés került (8).

Beszerzett könyvek száma: hajszálpontosan 30, amiből 10 saját vásárlás, 18 ajándék, 1 csere, 1 pedig nyeremény. Ezúttal több példány került a birtokomba, mint az előző évben (akkor nagyon visszafogott voltam), viszont sokszor forgattam könyvbe a születésnapomra, névnapomra, illetve karácsonyra kapott keretet, és jóval gyakrabban jutottam el a könyvesboltba is, mint 2018-ban. Nagy örömömre teljes lett a Napkút Kiadó által megjelentetett Mumin sorozatom a Muminbocs és az üstökös megvásárlásával,  bővült a Peter Wohlleben polcom, és még két Poket kiadás (A kis herceg, Budapest 100 szóban) is színesíti a csapatot! :) 

▿▾▿

A legkedvesebb könyvek TOP listája: 

✩ Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság

✩ Madeline Miller: Akhilleusz dala

✩ Kavagucsi Tosikadzu: Mielőtt a kávé kihűl 

✩ Jenny Han: A fiúknak, akiket valaha szerettem 

✩ Lucy Strange: A fülemüleerdő titka

✩ Peter Wohlleben: A természet rejtett hálózata

A Krumplihéjpite Irodalmi Társaság olvasásakor nagyon szerettem volna, ha nekem is a kedvenceim között landol, és szerencsére nem is okozott csalódást! Ez a bájos, de szívszorító levélregény teljesen levett a lábamról - számtalan érzelmi húrt pendített meg bennem. Nagyon örülök és egyben hálás is vagyok a Park Kiadónak, hogy a Netflix adaptációnak köszönhetően újra kiadta ezt a könyvet! Az Akhilleusz daláról több kedvelt bloggertársam is elismerően nyilatkozott, aminek köszönhetően le is csaptam rá a nagy Líra akcióban. A lehető legjobban elköltött 800 forintom volt, maximálisan kiérdemelte a kedvenc címet! Édesbús, érzelmekben gazdag olvasmány, ami őszinte, sallangmentes képest fest az ókori görög hősökről, és bemutatja, hány ember életét változtatta meg a nagy trójai háború. Imádtam az egészet, annak ellenére, hogy igen gyakran facsarta össze a szívem. 

Hasonló érzések kerítettek hatalmukba a Mielőtt a kávé kihűl befejezése után, amit szintén a bloggerinák lelkes méltatásai után szereztem be. Nem csak a komfortzónám tágítása miatt vált emlékezetessé, hanem elsősorban a különleges hangulatú mesék miatt, melyek olykor meg is ríkattak. Különösen az utolsó novella tette rám a legnagyobb hatást - alig győztem törölgetni a szemem... Ezután kicsit elmerültem Lara Jean képzeletében, és vele együtt örültem a boldog befejezésnek. Simogatta a lelkem ez a bűbájos YA könyv, viszont sajnos a trilógia másik két része már a nyomába sem ér. A fülemüleerdő titkával régóta szemeztem a könyvesboltban, de tartottam tőle, hogy a szép borító csupán álca, és valójában közel sem olyan erős történetet rejt a belseje. Nem tévedhettem volna nagyobbat: egyszer a polcomra is be fogom szerezni! Elgondolkodtató, okos, rendkívül szuggesztív hangvételű, fontos témákat pedzegető ifjúsági regény, ami felnőtt fejjel is maximálisan élvezhető. 

Végezetül az egyik nagy szívszerelmem, a fantasztikus stílusban mesélő német erdész művét emelném ki, akit már rengetegszer említettem korábban. Wohlleben elképesztően érdekesen, lebilincselően ír azokról a természeti összefüggésekről, melyeket egy átlagos séta során még csak nem is sejtenénk. A természet rejtett hálózatában tökéletesen ötvöződik mindaz, amit az ökoszisztémáról laikus módon megérthetünk és tudatosíthatunk. 

A legnagyobb csalódások TOP listája: 

☹ Jenny Han: Utóirat: Még mindig szeretlek

☹ Leiner Laura: Emlékezz rám

☹ Debbie Macomber: Első hó 

Jenny Han sorozata kellemes meglepetésül szolgált számomra, ám a második rész határozottan a bűnrossz kategória éllovasa. Lara Jean szinte teljesen kifordul önmagából, és nevetségesebbnél nevetségesebb tettekre ragadtatja el magát. Mindez persze a féltékenykedés és a kezdő párkapcsolati buktatók számlájára írható, és bár néhány pontban olykor a tizenéves magamra ismertem, ennyire sosem voltam agyatlan liba. 

Amennyire szerettem az IOV trilógiát, olyan nagy csalódásként ért az utolsó kötet, az Emlékezz rám. Hanna eszmefuttatásai semmit sem tettek hozzá a cselekményhez, csak ugyanazokat a köröket futottuk le. A verseny végig amolyan mellékszereplővé avanzsált (legnagyobb bánatomra), ellenben több tucat (!) oldalt tettek ki a felesleges, önismétlő részek. Elkapkodott, rétestésztára nyújtott befejezés, ami csak keserű szájízt hagy maga után. 

Debbie Macomber könyvei nem igényelnek túl nagy koncentrációt, de olykor jólesik efféle könnyed  irományt is beiktatni. Az eddig elolvasott három karácsonyi történet közül egyértelműen ez kapja a citromdíjat, amit csak tetéz a katyvasz sztori, az unalmas szereplők és a botcsinálta rendőrök. Az egyedüli pozitívum a szép borító, de ez édeskevés, hogy megmentse. 

Ami még kimaradt, de mindenképpen említésre méltó:

✻ Lawrence Anthony – Graham Spence: Babilon bárkája - a hétköznapi hősiesség iskolapéldája

✻ Ross King: Brunelleschi kupolája - hogyan írj izgalmasan az építészetről?

✻ Hans Christian Andersen: Mesék - instant gyerekkori emlékek ♡

✻ Julie Buxbaum: Három dolgot mondj - őszinte mosolyra fakasztó

✻ Michelle Obama: Így lettem - egy igazán inspiráló életút

✻ Deborah Lytton: Csend - lírai és érzelmes YA

✻ Simone van der Vlugt: Delfti kék - Hollandia aranykora sem szenved hiányt izgalomban

✻ Tove Jansson: Jön az üstökös - Muminok ♡

✻ Meik Wiking: Hygge - gyönyörű belső, szellemes monológok

✻ Nicolas Barreau: Montmartre-i szerelmes levelek - szívmelengető romantika

✻ Tittel Kinga: A Várnegyed titkai - a lenyűgöző múlt nyomában

✻ Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg - keserédes, felnőtteknek szóló mese

A molyléten túl

2019 az ingázás éve volt. A lelki békémnek mindenképp jót tett az otthon töltött idő, amit igyekeztem minél hasznosabban eltölteni. Túl azon, hogy a szüleimnek is jócskán besegítettem (rengeteget sütöttem-főztem - mondhatni én vezettem a háztartást), feltöltekeztem a virágzó fák, az őszülő természet színeivel, könyvtárba jártam, sokat voltam a nagyszüleimnél, barátnőkkel, ismerősökkel találkoztam, sőt, még egy érdekes pedagógiai beszélgetésre is beültem az ősz folyamán. Valószínűleg ezek a kiruccanások némileg csökkenni fognak, mivel szeretnék egy kicsit jobban magamra és az elképzeléseimre koncentrálni, így 2020 két fő csapásvonalának a tanulást, valamint az önismeretet terveztem be. 

Utazásban a tavalyi esztendő sem szűkölködött: számtalan új helyen jártunk mind Svédországban, mind az országhatáron túl. Az egyik legemlékezetesebb esemény a 27. szülinapom volt, amit ezúttal egy csodás botanikus kertben ünnepeltünk meg - természetesen a szokásos princesstårta elfogyasztásával egyetemben. Kétszer is jártam Németországban: először márciusban a hosszú hétvégén, majd májusban egy teljes hétre utaztam ki, ahol teljesen egyedül kellett helyt állnom. Ez idő alatt még jobban összebarátkoztam a keresztlányommal, akit sajnos elég keveset látok a nagy távolság miatt, de próbálok maradandó emlékeket hagyni benne, és igazán emlékezetessé varázsolni az együtt töltött napokat. A bátyámék jóvoltából eljutottam Würzburgba és Jenaba is - előbbiben a várból nyíló panoráma, utóbbiban a botanikus kert emelkedik ki. 

Az év a nyárra csúcsosodott ki maximálisan: a júniusi, bécsi kirándulással kezdődött, ahol ismét sikerült új helyeket is bebarangolni. Megcsodáltuk az Osztrák Nemzeti Könyvtárat, felültünk a Prater híres körhintájára, elvillamosoztunk a Hundertwasserhaushoz, felfedeztük Grienzinget, és még a híres esernyős Gasse-ra is rátaláltunk. Még ugyanabban a hónapban Nagyváradra autóztunk az unokaöcsém, a kis Ede keresztelőjére, ráadásul a belvárosra is jutott egy sétányi idő. Augusztusban Nyíregyházán nyaraltunk négyesben, ahol eljuthattam a méltán népszerű Soóstó-Zoo-ba, és életemben először koktéloztam egy termálmedencében! Turistáskodtunk egyet Budapesten is: felmásztunk a Bazilika tetejére, simogattam őzikét a margitszigeti vadasparkban, és megmutogattuk a főváros szépségeit egy érdeklődő, világjáró indiai fiatalembernek. 

Vitathatatlanul a norvég roadtrip 2019 abszolút tetőpontja, ahol elsőként tapasztaltuk meg, milyen érzés szinte minden éjjel más helyen álomra hajtani a fejünket. Osloban a Kon-Tiki Múzeum, valamint az Operaház vált igazán emlékezetessé, míg Bergenben a belvárosi fehér házikók, a különleges akvárium, a Fløyen, illetve a Håkonshallen tűnik ki. Imádtam a természet sokszínűségét: a hegyek közötti murvás tájat, a lenyűgöző fjordokat, a fenséges vízeséseket, a bővizű patakokat, a barátságos bárányokat... Ámultunk és bámultunk a heddali fatemplomban, csordultig telt a szívünk az Aurlandsfjordra nyíló kilátással, és két nap erejéig kicsit barangoltunk a csodás, magaslatokkal tűzdelt Dalarna tartományban is, ahonnan a híres svéd szuvenír, a Dala ló származik. 

Ősszel néhányszor felvettük a túracipőt, hogy teleszívjuk a tüdőnket friss levegővel a fantasztikus erdőkben, emellett pedig különféle, vaskori építményeket fedeztünk fel. Novemberben újra Bécsbe látogattunk, ahol a szokásos belvárosi bámészkodáson felül egy élvezetes schönbrunni palotanézés is belefért a rövid ottlétünkbe. Az adventi időszakban Luca napi koncerten jártunk, különböző karácsonyi vásárokban nézelődtünk, és felfedeztük Tutanhamon sírkamráját a családommal kiegészülve. Amint látható, bele sem fért ez a rengeteg élmény egyetlen bekezdésbe - hihetetlen kalandokat, eseményeket, és életre szóló emlékeket köszönhetek 2019-nek! ♡

▿▾▿

Befejezésül egy kis blog statisztika: 34 bejegyzés került ki a blogra, aminek egy része, a tavalyi évhez hasonlóan, a Témázás keretein belül íródott. Ez óriási elismerés számomra, és ezúton is szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy csatlakozhattam hozzátok! :) Átlagosan három posztot tettem közzé havonta, de akadtak eredményesebb hónapok is, amikor négyre emelkedett ez a szám.
Az Instagram oldalamon továbbra is szorgalmasan osztom meg a saját kis "pillanataimat" (ahogy PuPi fogalmazott :)), és próbálok autodidakta módon fejlődni, új perspektívákat kipróbálva kísérletezni. Újabban a letisztult, minimalista képek hangulatával rokonszenvezek a legjobban, így az utóbbi időben én is inkább efféle momentumokat ragadok ki a nagy egészből. Változatlan örömmel tölt el, valahányszor valaki pozitív, elismerő kritikával illeti a munkám - azt hiszem, a kreatív energiáim java összpontosul a fotózásban. :) 

Éljen 2020: mindenkinek kívánom, hogy teljesüljenek a leghőbb vágyai! 

(Képek forrása: Pinterest // moly.hu // saját)