Élet a Lagomon túl

Bár még nem olvastam a szóban forgó könyvet, nemrégiben átlapozgattam az uppsalai English Bookshopban. Szép kivitelezésű, olvasmányos életmód könyvecske, ami egy viszonylag átfogó képet ad a svéd kultúráról. Egyébként döbbenten néztem, hogy nem ez ám az egyetlen ilyen könyv a piacon; több más, hasonló témában íródott kalauzt találtam a polcon (egy egész részleg szólt csak a skandináv / svéd kultúráról).

• • •

Sok sztereotípia beigazolódni látszik, de van jó pár, ami viszont nem teljesen fedi a valóságot. Alapvetően ez is egy kulturális sokk, hiszen a miénktől eltér; más mederben folynak a hétköznapok, így minden ilyen apró élmény felér egy Heuréka tapasztalattal. Lassan négy hónapja, hogy itt élek. Ez ugyan még nem egy eget rengetően hosszú időtartam, mégis igyekszem a magam szubjektív nézőpontjából összegezni néhány benyomást; bemutatni, milyen is az élet a Lagomon túl. 

Munka 

Ha valaki itt szeretne dolgozni, annak alaposan fel kell készülnie. Első körben: kötelező a svéd nyelvtudás. Anélkül kb. esélytelen, hogy bárki is foglalkoztasson, hacsak nem vagy mérnök / informatikus / tapasztalattal rendelkező szakmunkás. Hiába beszél mindenki angolul, megkövetelik a maguk nyelvét. Ahogy észrevettem, Svédország roppant izolált munka szempontból. Nagyjából meghívásos alapon megy a dolog, ahogy a barátom esetében is történt. A többség úgy költözik ki, hogy már van szerződése és rögtön munkába is állhat. De nálam ugye nem így történt. Én most gőzerővel azon vagyok, hogy mihamarabb elkezdhessek egy tanfolyamot. Emellett pedig kisebb alkalmi munkáim vannak, ezek mellé viszont pont jól tudom beütemezni a svéd órákat is. A tapasztalat azt mondja, hogy már egy alap svéd nyelvtudás is elég ahhoz, hogy az ember rendes munkát kaphasson, és nálam most ez az irányvonal. Hosszú távon mindenképp a szakmámban szeretnék dolgozni, de ahhoz kicsit magasabb szint kell, szóval egyelőre lépésekben haladunk. Annak is örülök, hogy alkalmi munkám is van, mert ez sem megy ám olyan könnyen. Kellenek a kapcsolatok, az ismeretségek, anélkül az ember teljesen magára marad. Beilleszkedni nagyon-nagyon nehéz, de ha beszéled a nyelvet, ismered a kultúrát és valamennyire elsajátítod a skandináv életformát, nagy baj már nem lehet. 

Természet

Több svéd bejegyzésemben is írtam már, hogy a természet létfontosságú az itt élők számára. Óvják-védik az erdőket, az állatokat. Rengeteg természetvédelmi területet kerítettek el, ami nem azt jelenti, hogy senki sem mehet be, épp ellenkezőleg: a svédek imádnak az erdőben bóklászni. Minden évszakban a szezonális terményeket szedik le: ősszel gombát, nyáron különböző erdei bogyókat, tavasszal medvehagymát. 

Már augusztus végétől lehet menni gombászni, amint beáll az esősebb időszak. Hihetetlen látni, ahogy a parkolók szinte minden hétvégén megtelnek, és a svédek hétvégi kikapcsolódásképp az erdőt járják. Szerintem abszolút követendő példa. Az ősz második hónapjában már jóval felhősebbek a napok, sokszor esik az eső. Ha mégis olykor-olykor kisüt a nap, az emberek minden alkalmat megragadnak, hogy feltöltsék megcsappant D-vitamin készleteiket. A parkokat, sétányokat, sétáló utcákat ellepik a beszélgető, jókedvű skandinávok, akik különösen értékelik a szép időt. Tavasszal és nyáron ez az esemény hatványozódik. :) 

Életmód

A minimalista design mindenütt jelen van: az öltözködésben, az építészetben, az ételekben, a berendezésekben... és még sorolhatnám. Ez a felfogás hozzám nagyon is közel áll, tehát ilyen szempontból nem volt nehéz ezt a látásmódot elsajátítani. 

A szelektív hulladékgyűjtés a svéd életmód alapja: nálunk a társasházhoz tartozik egy külön szeméttároló is, és minden lakó szétválogatva dobálja ki az újrahasznosítandó dolgokat. A családi házban élők pl. másik szemetesgyűjtőhöz viszik el a szelektált hulladékot. Elhasználódott ruhát, elektronikai termékeket is ki lehet dobni, ezekre is külön tároló áll rendelkezésre. A megunt bútorokat, játékokat, kinőtt bébiruhákat, a nagyitól örökölt antik tárgyakat pedig a loppis, azaz a bolhapiac során értékesítik az arra érdeklődőknek, nevetségesen olcsó áron. Mindennek megvan a helye a körforgásban. Erre még nagyon jó példa a mostani mainstream Fjällräven Kånken hátizsák, ami teljes egészében újrahasznosított műanyagból készül. Uppsalában nagyjából minden második embernek ilyen zsákja van, és lassan én is ott tartok, hogy majd szeretnék egyet... Nem kifejezetten azért, mert most ez a divat, hanem tetszik az újrahasznosítás eszméje, illetve a sarki rókás embléma is.

A rendszeres testmozgás szintén alappillér. Stockholmban számtalanszor találkoztam futókkal, de az itteni parkokban, erdőkben sem meglepő sportoló emberkéket látni. A futás az egyik legkedveltebb tevékenységi forma, de lehet menni evezni (rengeteg a tó), kirándulni, sétálni is. 

Étkezés

A svéd konyha az egyszerűségéről híres: húsgolyó, krumpli, barnaszósz, áfonyalekvár. Ismerős, ugye? Ezen felül sok-sok hal (lazac, tőkehal, lepényhal), krumpli minden mennyiségben, zöldség (saláták, párolt zöldségek) és különféle édes péksütemények jellemzik az itteni ételkínálatot. Ilyenkor ősszel tele van a bolt céklával, sárgarépával, karalábéval, karórépával, sütőtökkel és káposztával. Ami viszont számomra különösen érdekes és meglepő tapasztalat volt, hogy mindenbe tesznek cukrot. Még a kenyérbe és a savanyú uborkába is! Nincs olyan péksüti, amiben ne lenne minimálisan egy kis édes íz. Nyilván az eleve édeseknél (mint a kanelbulle, a lussekatt, a semla) ez nem olyan meglepő, de a szendvicsnél azért nem ezt várja az ember... Szerintem az utóbbi pár hónapban már hozzászoktam (meg korábban is tapasztaltam már), de azért sokszor hiányzik az otthoni ropogós héjú, puha bélű magyar kenyér.

Fika. Most már nincs olyan ember, aki ne ismerné ezt a szót. A svédekkel kéz a kézben jár ez a sajátos kávészünet, aminek elmaradhatatlan kelléke a fahéjas csiga. Apropó, tudtátok, hogy külön nemzeti napja van a kanelbullenak? Méghozzá nem is olyan régen, október 4-én tartották meg a kötelező fahéjas csiga napot. Ilyenkor még inkább feljogosítva érzi magát az ember, hogy eggyel többet egyen a szokásosnál. :) A karácsonyhoz pedig a lussekatt, azaz a Luca macskája süti tartozik. Ez egy sáfránnyal és túróval készített, 8-as formára tekert édesség, amit mazsolával díszítenek. Ugyanilyen hangsúlyos a semla fogyasztása is: ezt hagyományosan húshagyó kedd és Húsvét között szokás enni. A tésztája hasonló a fahéjas tekercséhez, kardamom van benne, de a formája inkább kerekebb, olyan puffancs-szerű. Ezt a sütit marcipános krémmel töltik meg, a két réteget pedig tejszínhab tartja össze. Meleg tejbe áztatva szokás enni, de szerintem ez kicsit undi, mert megszottyosodik a süti, szóval mi csak úgy simán szoktuk. :) 

Vásárlás 

Szintén nagy rácsodálkozásom volt az üzletek kapcsán, hogy mennyire kevés külföldi márkát találok. Itt nincs C&A, se Promod, vagy Bijou Brigitte. Van helyette viszont H&M, ami ugyebár teljes egészében svéd üzletlánc, Dressmann, Clas Ohlsson... Igyekeznek saját, vagy leginkább a skandináv márkákat előnyben részesíteni. Ugyanez igaz élelmiszerüzletekre is: van ICA (ahová főleg a svédek járnak, mert nem a legolcsóbb hely), Willys, Coop, Hemköp, illetve Lidl. Ez utóbbi a bevándorlók célpontja, sok a muszlim dolgozó. Viszont árak tekintetében (főleg hús) a német lánc az abszolút nyerő. Mi főleg az ICA-ba járunk, aminek csupán praktikus oka van: ez van közvetlen mellettünk. :) Az árak jóval magasabbak, mint nálunk, de ha az ember ügyesen eltervezi, hogy mit főz a héten, akkor a heti bevásárlás két embernek megvan 400 koronából is. (~14 ezer Ft) 

Nálunk otthon egy fantasztikus piac is található a belvárosban. Imádom a hangulatát, a lángosos verhetetlen, és persze Anyával minden esetben innen hozzuk a zöldséget, gyümölcsöt, húst, házi tejtermékeket. Mint utóbb kiderítettem, időnként Svédországban is van hasonló piac, de viszonylag ritkán. Nagyon szeretném látni, hogy milyen, egyrészt a hangulata, másrészt viszont az árak miatt is: jó összehasonlítási alap lenne. Drogéria sincs, ebből kifolyólag a natúr kozmetikumok választéka viszonylag elenyésző. Van egy Yves Rocher üzlet Stockholmban, amit majd tervezek felfedezni, illetve Lush is, de nagyjából itt ki is fújt a dolog. A gyógyszertárakban és az Åhléns üzletekben lehet venni horror áron bio termékeket, de a többség a boltban veszi a szükséges dolgokat. Itt szerencsére van néhány ismert márka is, de azért messze nem olyan a felhozatal, mint egy Dm-ben vagy Rossmannban. Ezt igyekszünk úgy orvosolni, hogy valahányszor bőrönddel megyünk haza, inkább otthon vásárlunk be. 

A szolgáltatások a lehető legdrágábbak: fodrász, kozmetikus, varrónő... Ezeket szintén mind otthon intézzük. 

Lagom

Svédország, bár sok szempontból különbözik Magyarországtól, mégis az egyik legklasszabb hely. Ha az embernek sikerül beilleszkednie, beszél svédül és még munkahelye is van, akkor az életszínvonal is ezzel arányosan nő. Rengeteg lehetőség van a kikapcsolódásra: a svédek rendszeresen utaznak külföldre (évente minimum kétszer), sokaknak nyári házikójuk is van, és úgy összességében az látható, hogy kedvesek, segítőkészek és nyugodtak. Tartják a három lépés távolságot, kissé hűvösek, de nem elviselhetetlen mértékben. Fontos a család, az otthon melege, a hagyományos ünnepek és tradíciók ápolása. Senki sem dolgozza halálra magát, mégis jól megélnek, és jó körülményeket teremtenek maguk köré. Gyereket nevelni is ideális itt, mert a jó levegő, a programok és a kedvezmények mind arra sarkallják az embereket, hogy családdal is szuper az élet. Mindenből pont annyit vesznek, amennyi szükséges. Kiegyensúlyozottan, mérsékelten, tudatosan. Valahogy így. :)

(Képek forrása: Pinterest)