Káprázatos július

Júliusban tényleg beköszöntött a kánikula. Ezt a posztot is a rekkenő hőségben írom, de bízom benne, hogy Németországba is hamarosan elérkezik a hűsítő fuvallat. Mindenesetre osztom azok véleményét, akik várják az őszt. Nekem is épp elég volt ennyi a forró nyárból. :) 

Könyvek és olvasás 

Bár azt hittem, ezúttal is nullás hónapot fogok zárni, de nem így történt. Párizsban két könyvre is elcsábultam, illetve itt, Potsdamban is lecsaptam egyre. Úgy tűnik, amióta külföldön élek, elkezdtem gyűjtögetni az idegen nyelvű könyveket. Ez persze cseppet sem baj, sőt, én örülök, hogy az idegen nyelvű könyveim száma is szépen gyarapodik. :) Ahogy a párizsi posztomban is írtam, lehetetlen volt üres kézzel hazajönni, főleg a Shakespeare & Co-ból. Ott kötelező a vásárlás! :) Egy csodaszép, illusztrált Andersen mesekönyv, illetve Stephanie Perkins bájos, Párizsban játszódó YA regényével lettem gazdagabb rögtön július elején. A mesekönyv fantasztikus, alig várom, hogy elmerüljek benne! Anna történetét pedig már ismerem, olvastam kétszer is, úgyhogy izgalmas lesz angolul újraolvasni. :) A harmadik könyvem szintén egy már ismert történet, de ezúttal német nyelven. Úgy érzem, az elmúlt 10 év során nagyon elhanyagoltam szegény németet, és azt gondoltam, a Harry Potter épp ideális lenne a visszarázódásra. Kerek 2,5 euróért lett az enyém egy szinte teljesen új, hibátlan kötet. Egyébként itt Németországban rettentő olcsón adják a használt könyveket, lehet, majd zsákmányolok még mást is. :)

Sajnos az olvasással nem haladtam ilyen fényesen. Két és fél könyv csúszott le, köszönhetően a sok egyéb programomnak. :) Június végén kezdtem bele a Cormoran Strike sorozat harmadik részébe, a Gonosz pályába, amihez nagy reményeket fűztem. Az előző részhez képest viszont kissé csalódtam. Számomra ez a kötet túlságosan hosszúra nyúlt, tele volt unalmas, sorkitöltő részekkel és maga az eset is gyomorforgatóra sikerült. Azt hiszem, Rowling néni túlságosan bevadult... Remélem, a következő részre összeszedi magát, mert nem szeretném kaszálni a sorozatot. Hogy valami pozitívat is írjak, Robin és Cormoran továbbra is nagyon szerethető, szimpatikus karakterek és a függővég után rettentően várom, mit hoz a folytatás! 
Elhoztam magammal az új Nicolas Barreau-t, az Egy este Párizsban-t is, amit még a diplomaosztómra kaptam ajándékba. A szokásos receptúra fogadott, de most jólesett ebbe az ismerős, romantikus, andalgós hangulatba belesüppedni. A helyszínek jelentős részét a szemem előtt láttam, mivel még friss az élmény. :)

Lassan végzek az első Jojo Moyes könyvemmel is, a Mielőtt megismertelek-kel. Elöljáróban annyit, hogy nagyon élvezem és bár tudom, mi lesz a vége, ennek ellenére már a szívembe zártam Lou és Will történetét.

Filmek 

Hosszú idő után, végre sorra kerítettem a Római vakációt, ami nem hazudtolta meg az elvárásaimat, nagyon szerettem. Audrey Hepburn gyönyörű volt, mint mindig, Gregory Peck pedig méltó társa volt a vásznon. Már Párizsban eszembe jutott, amikor a Garnier ajándékboltjában megláttam, hogy ideje lenne meglesni a balettos-franciás történetet, a Balerinát. Nagyon szeretni való történet, tele párizsi helyszínnel, szuper zenékkel és hozzá egy kislány fantasztikus történetével. Mondanom sem kell, hogy imádtam. :) Különleges élmény volt még egy korábbi indiai film, az Ezerízű szerelem, illetve sorra kerítettük a Kaliforniai álmot is, ami, bár a zenékkel teljesen lenyűgözött, a történetével mégsem érintett meg. Befejeztük a Harry maratont is, egy élmény volt ismét Rowling néni világában csatangolni. 

Programok 

Július elsején már hazafelé tartottunk a repülőn, úgyhogy Anyát is időben felköszönthettem a szülinapján, de az esemény igazi apropója a régóta várt keresztelő volt. Maga a ceremónia nagyon szép és megható volt, és külön megtiszteltetés, hogy én tarthattam a keresztvíz alá a kis Nórát. Ezzel most már "hivatalosan" is én vagyok a keresztanyja, aminek igyekszem a tőlem telhető legjobban megfelelni. :) Egy fotós is eljött, hogy megörökítse a családi pillanatot, sok szép fénykép született. Utána közös ebédelés, beszélgetés vette kezdetét, minden a lehető legjobban sikerült, és még a Mátrába is eljutottunk, mielőtt visszautaztunk. Ezután kissé felgyorsultak az események, mert a hazautazásunk másnapján, reggel 7 órakor indult a repülőnk Párizsba. Csodálatos 5 nap volt, sosem felejtem el! Ha tehetném, most azonnal visszamennék, hogy folytassam a felfedezést. 

Egy héttel később már Berlinbe utaztunk, hogy kezdetét vehesse az egy hónapos németországi kintlétünk. :) Egyelőre csupa pozitív tapasztalatom van, gyönyörű környezetben vagyunk. Én szinte minden nap nagy sétákat teszek a városban. Potsdam is tele van feltérképezetlen helyekkel, csodaszép palotákkal, hatalmas parkokkal. Nekem itt lenni tiszta déjà vu, a gyerekkoromra emlékeztet. Újra beszélek németül, hacsak néhány mondatot is, kicsit újraélem a hat-hét-nyolc éves kori emlékeimet.
A hónap utolsó hétvégéje ismét fantasztikus élményeket adott. Meglátogattuk a bátyámékat Nürnbergben, így velük is tölthettünk néhány napot. Erről szeretnék külön is írni. Voltunk a nürnbergi állatkertben - a delfin show teljesen lenyűgözött és újra láthattam hópárducokat is! -, finomakat ettünk, megnéztük az erlangeni botanikus kertet, illetve én is kedvemre babázhattam újra. :) Jó lenne minden hónapban egyszer elmenni látogatóba hozzájuk, nagyon jól éreztük magunkat! 

A blogon is megünnepeltem az egyéves szülinapot, illetve igyekeztem arról is beszámolni, merre jártunk, mit csináltunk a nyaralás alatt. Augusztusban még egy kicsit Németország vendégszeretetét élvezzük, vár ránk Berlin és még tervezek egy-két helyet bejárni, amíg itt vagyunk. :) 

(Képek forrása: Pinterest, saját)