 |
| Forrás: Pinterest |
Avagy megint itt a szeptember és a tanévkezdés. Ha engem kérdeztek, szerintem baromi hamar elröppent a nyár. Csak kettőt pislogtam és már vége is lett. Ennek ellenére nagyon tartalmasnak éreztem, minden szempontból. :)
Rögtön június elején végeztem is a két mumus szigorlatommal, ami után már csak egy "mezei" vizsga várt rám, így június közepétől lényegében már a svéd útra készültem. Eközben folyamatosan jött a magántanítványom (nagyon szeretek magántanítani, eddig csak pozitív élményeim vannak ezzel kapcsolatban), illetve beütemeztem egy nyári egyetemet is, amit már régóta kinéztem magamnak.
Lényegében ugyanolyan, mint a normál egyetem, azt leszámítva, hogy itt kifejezetten franciatanároknak szervezték a programot. Így esett, hogy találkoztam a francia nagykövettel, Monsieur Éric Fournier-val, illetve részt vettem életem eddigi első, és alighanem egyetlen hivatalos koktélpartiján. Legnagyobb döbbenetemre nem volt koktél, helyette isteni finom és hűs frissen préselt görögdinnyelevet ittam. :) Mások nem aprózták el, ők rögtön pezsgővel indítottak. Híven a francia champagne-hoz, én sem tettem volna másképp, ha épp szeretném a pezsgőt. :) Emellett gusztusos, mini falatkákat tálaltak nekünk, amivel simán jóllaktunk. Természetesen majdnem mindegyiket megkóstoltuk, azóta is ácsingózom egy olyan crème brûlée-ért.
 |
| Forrás: Pinterest |
Három különböző kurzuson is részt vettem, ebből az első kettő úgy 80%-ban fedte egymást, úgyhogy a délelőttjeim egy része spirális mozgásban zajlott, de az esti főzőcskézést mindig vártam. :) Ezúttal kissé szakmai szempontból is, mivel a szakdolgozatom egy része is ehhez kapcsolódik, ugyanis a szaknyelv tanításáról fogok írni (turisztika és gasztronómia), ezért nagy elvárásokkal fogtam neki a gasztronómiai műhelymunkának. Sütöttünk, főztünk, csak épp pont az integrálás része maradt ki, hogy mindezt hogyan lehetne az órai keretek közé szorítani. Sebaj, az aszalt szilvás csirke, a karácsonyi fatörzs, és a galette des rois (a Háromkirályok pitéje) azért nagyon jólesett a nap végén. Összességében élvezetes és izgalmas egy hét volt, ami bővelkedett finom, szívmelengető és tanulságos pillanatokban. :)
Aztán következett az öt hét Svédország (mínusz majdnem egy hét Toszkána), amibe rengeteg minden fért bele ezúttal is. Már izgatottan várom a viszontlátást, mert a svédekből, a svéd tájból sosem elég! Utána szinte viharos gyorsasággal csapott le a tanévkezdés szele, főleg, mivel ezúttal már a másik oldalon játszom, és ez a rettentő unalmas tanévnyitós procedúrákat is magával hozta. Az elkövetkező cirka 3 hónapom a tanításról, szakdolgozatról és egyéb adminisztratív teendőkről fog szólni, de ha épp besokallok (azt hiszem, lesz ilyen pont is), akkor majd felszököm ide és kipötyögöm magamból az érzéseimet.
 |
| Forrás: Pinterest |
Az egyik szemem sír, hogy véget ért az utolsó egyetemi nyaram, ezzel pedig a viszonylag nyugodt, két és fél hónapos pihenés, a másik viszont nevet, mert lassan tényleg elkövetkezik az igazi felnőtt élet, a maga kihívásaival. Az ősz pedig szép lassan átveszi az uralmat a nyár felett. Kezdenek csökkenni a nappalok, hosszabbodni az éjszakák... De én szeretem az őszi színeket, a szép, narancsos-bordós-sárgás ruhába bújt természetet, a gesztenyével tömött kabátzsebeket, a szebbnél szebb faleveleket, a csípős, hideg estéket, amikor a legnagyobb boldogság pokrócba kuckózni egy bögre finom teával / kakaóval és egy kedvemre való könyvvel, cicasimivel tarkítva. Igen, jó lesz ez az ősz, még akkor is, ha egy részem itt tartaná még egy picit a nyarat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése