Utazgatós június

július 03, 2018

Nem tudom, ki hogy van vele, de olyan iszonyú gyorsan telik mostanában az idő, hogy nem győzöm kapkodni a fejem. Máris eltelt az év első fele, és már nagyban készülődöm az évi nyaralásunkra. Pedig a június is bőven tartogatott meglepetéseket, és java még csak most jön! 

Könyvek és olvasás 

Azt hiszem, a beszerzés részét egy tollvonással kihúzhatom; továbbra sincs semmi említésre méltó ezen a téren. Viszont nemrég átnéztem a Líra nyári hőségakcióját, és találtam is két szimpatikus könyvet, ami esetleg érdekelne. Ráadásul a Krumplihéjpite Irodalmi Társaság (újra) megjelenését ugyancsak belengette nemrég a Park Könyvkiadó, úgyhogy augusztusban szeretnék is lecsapni rá. :) 


A nyár első hónapját Az olasz kalanddal kezdtem, ami nem volt annyira nyerő, mert a kezdő kötethez képest egyértelműen csalódás. Tele van nyögvenyelős, unalmas részekkel, önsajnálatban és nyávogásban dagonyáző főhősnővel, picsogással, és rendkívül minimális olasz kontenttel. Ezért kár volt megírni - az örömteli, laza chick lit hangulatnak még csak nyoma sincs... Ezután Az elnök kalapjával vigasztalódtam, ami egy roppant kedves, aranyos és igazán könnyed történet, amiből csak úgy süt a francia báj. Helyenként számomra picit erős lett a politikai töltelék, ennek ellenére Laurain könyvét bárkinek jó szívvel ajánlom. Aki kicsit is ki szeretne szakadni a hétköznapi hajtásból, annak tökéletes választás lesz! A Lapról lapra az anya-lánya szerzőpáros folytatása, és továbbra is csak az jut eszembe róla, hogy szeretnivaló. A karakterek ugyanolyan aranyosak, a bonyodalom viszont ezúttal kicsit más, és jóval több akadály is vár a szereplőkre. A vége megoldást személy szerint nagyon szerettem, tökéletesen elvarrtak minden szálat. A Csók New Yorkban ehhez képest bűnrossz, egyedül a gyönyörű borító menti meg. A történet sem egy nagy eresztés, és fél nap után már arra sem emlékszem, pontosan mi is történt benne. 

Filmek és sorozatok 

Júniusban magyar napokat tartottunk, úgyhogy a hazai filmek világában lubickoltunk néhány óra erejéig. Ebből a Budapest Noirt mindenképp kiemelném, mert a stílusát és a színészi játékot tekintve nagyon eltalálták, és ezen még a kissé lassú, nehezen beinduló cselekmény sem rontott. Nem olvastam a könyvet, de a film után kedvet kaptam hozzá. Kolovratnik Krisztiánt pedig érdemes lenne többet foglalkoztatni, mert szerintem jó vágású, kellemes hangú és tehetséges színész. Különleges élmény volt még a Tulipánláz, amit már régóta terveztem megnézni, és bár a történet főbb fordulatait bárki kitalálhatja, ennek ellenére a fényképezés, a hangulat, a kosztümök és Hollandia bőven kárpótol emiatt. 


A snitten nézelődve ráakadtam egy 2016-os, brit sorozatra, ami Howard Carter és Tutankhamon találkozását meséli el. A hónap utolsó két napjában le is daráltuk a mindössze négy epizódos minisorozatot, és bennem rengeteg gyerekkori emléket idézett fel. Ötödikes koromban, amikor elkezdtünk történelmet tanulni, nagyon megfogott az ókori Egyiptom világa, különösen ez a világhírű, 1922-ben történt kutatás. Fantasztikus volt újra megélni ezeket az érzéseket, és maga a sorozat is egy kellemes időutazás volt. Ráadásul a színészi gárda úgyszintén megnyerő, Saim Neilt különösen izgalmas más szerepben is látni. 

Programok 

Júniusban mindössze két hetet voltunk Svédországban, a maradék két hétből egyet Bécsben, egyet pedig otthon töltöttünk. Hihetetlen, de már egy éve annak, hogy Svédországba költöztem. Rengeteg élmény ért ez idő alatt, és még mindig úgy érzem, hogy folyton tanulok valami újat magamról, kettőnkről, meg a nagybetűs életről. :) A svédet továbbra is lelkesen tanulom, és időközben már az A2-es szint végére értem. Most már egy egészen jó alapom van, amire építhetek, amit használgatok a mindennapokban. Az írás jóval könnyebben megy, a beszéd még kicsit darabos, nehezebben jönnek elő a szavak, de dolgozom rajta, és folyamatosan próbálgatom magam.

Nem hittem volna, hogy ennyire klassz élmény lesz, de minden pillanatát élveztem a bécsi kiruccanásnak. Ennek hatására az osztrák főváros különösen közel került a szívemhez, mondhatni ez volt az igazi rácsodálkozásom annak kapcsán, mennyire szuper hely is ez város! Mivel a jövés-menést rendesen kimaxoltuk, otthon inkább a pihenésre, lazításra koncentráltunk. Néztünk közösen foci VB-t, egy alkalommal a nagyszüleimnél ebédeltünk, meglátogattuk mindkét mátrai nagyit, fotóztam gyönyörű virágokat, mindemellett Apa tanítványának jóvoltából fagyizhattunk egyet a Desszertszalonban is. Ez különben egy eléggé menő hely, amit az árak is remekül reprezentálnak, de egyszer érdemes ellátogatni ide, mert a fagyijuk világbajnok. (A sütikről sajnos nem tudok nyilatkozni, az a horror drága kategória. :D) Jómagam egy rózsa-mangó-étcsoki kombót ettem, a barátom pedig nagyon elismerően nyilatkozott a kapros-túrósról. Ő különben kifejezetten vadássza az ilyen extrém kombinációkat, én sajnos nem vagyok ilyen bevállalós. :)


Ami a svéd programokat illeti, csak néhány rövidebb fért bele a júniusba. A kazah barátnőmmel még a hónap elején találkoztunk Uppsalában, megittunk egy jó kávét, és átsétáltunk egy nagyobb parkba, ahol nagyon édes kiskacsákat is láttunk. Nekem ez volt az első alkalom, hogy ilyen pici kacsákkal találkoztam, úgyhogy csak olvadoztam a gyönyörűségtől, alig tudtam elszakadni tőlük! :) Ráadásul ebben a parkban sem jártam eddig, pedig alighanem a város egyik legszebb helyéről van szó. Tervezek különben egy uppsalai kalauzt, mert Stockholmból egyáltalán nem elérhetetlen és az egész városnak olyan magával ragadó, békés, megnyugtató atmoszférája van, amit kár lenne kihagyni!

◂▾▸

Júliusban pedig irány London! 11-én kelünk útra, és nagyjából össze is állt a programunk, minden előre le van foglalva. Már csak az időjárás miatt szurkolok, az előrejelzés szerint viszont szép, napos időnk lesz. Az eredeti elképzeléseken egy picit változtattunk, de biztos vagyok benne, hogy nagyon izgalmas 5 nap vár ránk! :)

(Képek forrása: Pinterest // Google // saját) 

Hasonló bejegyzések

4 megjegyzés

  1. Mit néztél ki a hőségakcióból? Én olyan lusta voltam végigbogarászni (inkább olvastam helyette :D)

    Sajnálom, hogy a Csók NYban ilyen rossz volt. :/ Nekem is megvan a basc-os téli romantika dobozból, de még nem olvastam el.

    A Tulipánlázat imádtam, olyan hangulatos és nem szokványos kis film lett. :) A Budapest Noirt pedig meg szeretném majd nézni, de nem döntöttem el, hogy érdekelnek-e Kondor Vilmos írásai is, vagy hagyjam (?).

    Tök jó, hogy ilyen sokat fejlődött már a nyelvtudásod, gratulálok! :))

    Közben hamarosan visszaértek Londonból is, ha jól számolom! Remélem kegyes volt az időjárás és jól éreztétek magatokat! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jól tetted, olyan sok izgalmas nincs is benne. :) Az Akhilleusz dalát, illetve a Hollókisasszonyt, ez a kettő ráadásul nem is vészesen drága. :) Meglátjuk, hogy végül elcsábulok-e, mert a Krumplihéjpite tuti beszerzés lesz augusztusra. :))

      :( Sajnos elég gagyi... Szerintem nem veszítesz vele sokat, ha esetleg kihagyod, vagy túladsz rajta, de akár el is ajándékozhatod, ha ismersz olyat, aki szereti az ilyesmi könyveket. :)

      Jaj, nagyon! Nekem is nagyon tetszett, és a végén nagyon meglepődtem, de ez így volt szuper befejezés. :) Hm, ebben sajnos nem tudok segíteni, mert még nem olvastam tőle, de nekem olyan őszi kuckós történetnek tűnik, úgyhogy megvárom vele az őszt. :)

      Köszönöm! :) Még azért nem tökéletes, de ahhoz képest, hogy még egy éve sincs, hogy tanulom, nem olyan rossz. :)

      Tényleg így van, tegnap éjjel érkeztünk vissza, úgyhogy még kicsit akklimatizálódni kell. Elég intenzív nyaralás volt, minden nap lejártuk a lábunkat, de majd lesz bejegyzés is hamarosan! Még a héten meg szeretném írni, amíg friss az élmény. :) De mennyire, rekkenő hőség volt, én sikeresen le is égtem! :D

      Törlés
  2. A Csók NY-bant akkor még meggondolom... nekem nem nagyon fekszenek az ilyenek, kivéve ha nagyon hulla vagyok, vagy betegen fekszem. :))) De az ominózus Gyöyörű sorscsapást is betegen próbáltam lenyomni a torkomon, és paprikás poszt lett abból is pár éve. (Hú már lehet hogy 5 éve is megvan az... :O)

    Várom a Londonos bejegyzést is! Szerintem az szuper, ha töltekeztetek is élményekkel és sok mindent láttatok, akkor szinte nem is érzitek a "láblejárást" :) Huhh, a leégésnek nem örülök... :( Mindenkit intek mindig, hogy kenni kell magunkat naptejjel, nagyon nem ugyanaz a napsütés és a napégés, mint 10 éve. :S Arckrémnek is 30-as fényvédőst használok ilyenkor, és ha kinn töltök 30 percnél többet, akkor kenem a többi kilógó testrészemet is, 50-essel. (pedig nem vagyok fehérbőrű nagyon)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát akkor ez tényleg nem lenne jó választás! :D Nekem anno a Gyönyörű sorscsapás szakdogaírás kellős közepén jólesett, olyan tinglitangli, nem túl agyalós sztori, de megértem, ha neked annyira nem jött be. :) Emlékszem is arra a posztodra! :)

      Holnapra élesítettem, nemrég fejeztem be. Jó sokáig tartott, kerek két napig kotlottam rajta, de remélem, élvezetes lesz. :) 30-as napfényvédővel kentem magam, és még így is leégtem. :( Sajnos iszonyat hőség volt, szokatlanul meleg, még az angolok is megjegyezték, hogy errefelé ez nem divat. :D Szerencsére csak a lábam és a dekoltázsom kapott egy nagyobb adagot, plusz az orrom, de nem vészes egyik sem. Most már messze jobb, de igazad van, legközelebb még jobban igyekszem majd odafigyelni!

      Törlés