Gondolatok az újraolvasásról • Témázás

október 22, 2017

Az újraolvasás klassz dolog. Hiába a rengeteg új megjelenés, elmerülni egy általunk ismert világban, újraélni a kalandokat, összeszoruló szívvel várni a végkifejletet; valljuk be, jólesik néha bűnözni egy-egy olvasás erejéig. Pedig egyre inkább kezd háttérbe szorulni, épp a sok-sok újdonság miatt. Csak kapkodjuk a fejünket minden hónapban, amikor a kiadók megküldik a havi hírlevelet a rengeteg előkészületben levő könyvről, ígéretes címekről. Dóri vetette fel ezt a témát, és úgy éreztem, ehhez nekem is csatlakoznom kell.

▿▾▿

Azt hiszem, egy kicsit sajnáljuk az időt az újraolvasásra. A roskadásig megtelt polcról egy olyan kötetet választani, amit már ismerünk, időpocsékolásnak tűnhet. A mai fogyasztói társadalom is azt sugallja, hogy inkább az újat válasszuk, azt, amit még nem ismerünk. Én magam is ritkábban nyúlok ismert történetek után, pedig sokszor kifejezetten azt érzem, hogy szükségem van rájuk. Átlendítenek egy-egy holtponton, biztonságérzetet adnak. Otthonra lelek bennük. Az utóbbi két évben is olyan sorozatokat választottam, ami pontosan ezt az érzést adja.


Tavaly ősszel, a gyakorlatom első hónapjában a Szent Johanna Gimivel hangolódtam. Egyrészt visszarázódtam a gimis világba, másrészt jól is szórakoztam egy-egy hazaút alatt. A lyukas órákon is jól jöttek, sőt, az egyik kis tanítványomnál ez jelentette a közös témát. Amikor meglátta az asztalon a második részt, rögtön az olvasásra terelődött a szó, és szinte repült az idő. :) Idén nyáron pedig újra Roxfortos lehettem. A Harry Potterre egyszerűen nem tudok nemet mondani: újra és újra bebizonyítja, hogy varázsa időt álló, és ugyanolyan izgatottan vetem bele magam, mint a legelső alkalommal. A vizsgaidőszakom alatt Annához és Párizshoz menekültem, ami témájában illeszkedik az előző két sorozathoz, mégis különálló kötet. Szeretem Stephanie Perkins stílusát, épp ezért vettem meg Párizsban angolul a könyvet. Ha majd megszólít, semmiképp sem utasítom vissza.

Van még egy-két (sok...) könyv, amit szívesen újraolvasnék a jövőben:

  • Sarah Addison Allen: A ​csodálatos Waverley-kert - mert még az egyetem első évében olvastam és teljesen beleszerettem Allen stílusába. 
  • Stephanie Perkins: Anna és a francia csók - ezúttal angolul :)
  • Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen - egyrészt a közelgő film miatt, másrészt mert ez a kedvencem Agatha nénitől. 
  • Anna Gavalda: Együtt lehetnénk - a szívem csücske az írónőtől, és mivel nemrég újranéztem a filmet is, november-december környékén pont jó lenne újrázni vele. Nekem ehhez az időszakhoz kapcsolódik a leginkább ez a történet és Gavalda könyvei is ezt a késő őszi-kora téli hangulatot hozzák. 
  • J. R. R. Tolkien: A hobbit - ezt is nemrég néztük újra, kifejezetten egy Középföldei barangolás miatt, de a filmhez képest megkoptak a könyvbéli emlékeim, ráférne már egy frissítés. :)
  • Katarina Mazetti könyvek: A pasi a szomszéd sír mellől, A családi sírbolt, Pingvinélet és az Elváltak és válófélben levők panaszai - azaz az egész "életműve". 
  • Nicolas Barreu: A nő mosolya - imádtam az egészet, olyan kis lélekbonbon és amióta megvan saját példányban, még nem is avattam fel... Ezt is ideje lesz megtenni. :)

Hasonló bejegyzések

2 megjegyzés

  1. Örülök, hogy téged is megfogott a téma! :) Az Együtt lehetnénk és a HP közös pontunk :) A nő mosolyával meg már szemeztem, mert sokaknak tetszett... :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Abszolút, nagyon hálás téma volt. :) De jó, tényleg, néztem is! A nő mosolya nagyon bájos kis könyv, ajánlom! :)

      Törlés