A hűvös augusztus

szeptember 04, 2017

Hihetetlen, hogy ilyen hamar elröppent a nyár utolsó felvonása is, és már szeptembert mutat a naptár. A felét még Németországban, a másik felét viszont már Svédországban töltöttük. Azért így is meglepően sok minden fért bele a hónapba, még a végén is tartogatott meglepetéseket. 

Könyvek és olvasás 

Augusztusban nem került új könyv a birtokomba, helyette otthonról hoztam magammal néhány olvasatlan kötetet. :) Vannak ötleteim, hogy miket szeretnék majd beszerezni, de egyelőre annyi olvasnivalóm van, hogy nem szenvedek hiányt, így ezeket a beszerzéseket is későbbre tartogatom. Ami az olvasási rátámat illeti, beiktattam a régóta tervezett Harry Potter újraolvasást, így az első 5 kötetet le is zavartam. Annyira élvezem, hogy megint a Roxfortban barangolok, nagyon hiányzott már! Utoljára az érettségi évében olvastam újra a köteteket, azóta nem. Viszonylag ritkán olvasok újra, mert rengeteg új könyv vár még elolvasásra, de Rowling néni sorozata kivétel. A HP kötetekre mindig megpróbálok időt szakítani, és ezúttal is úgy időzítettem, hogy valami melegség járja át a szívem, ha véget ér a nyár. 

A hónap végén belekezdtem egy, a lappokról szóló, roppant izgalmas és érdekes beszámolóba, a Rénszarvasok nyomában címmel, amit egy német néprajzkutató írt, de ez sajnos már szeptemberre csúszott. Mindenesetre az 5 könyvet egész szép számnak tartom, igyekszem szeptemberben is tartani az iramot. :) 

Filmek és sorozatok 

Több kiemelkedő filmélményem is volt, pl. Az ember, aki ismerte a végtelent, ami egy híres indiai matematikusról, Ramanujanról szólt, de nagyon felkavarónak találtam a klasszikus Majmok bolygója sorozat első részét is.

Ami viszont teljes izgalomban tartott, az kétségkívül a Híd, azaz a Bron / Broen c. sorozat. Ez egy skandináv krimisorozat, évadonként 10 részből áll. Egyszerre játszódik Malmőben és Koppenhágában, ami már önmagában fantasztikus hátteret szolgáltat, de igazán a karakterek miatt éri meg belefogni. A főszereplő svéd nyomozónő, Saga Norén zseniális elme, akit leginkább a BBT Sheldon Cooperéhez tudok hasonlítani. Ugyanúgy híján van az emberi érzelmeknek, hideg, kimért és precíz, ugyanakkor a szakmájában vérprofi. Pont az ellentettjét mutatja be a laza, szabályokra fittyet hányó, a női szívek elrablója, Martin Rohde, aki az első évad végére óriási változásokon megy keresztül. Három évadot forgattak le egyelőre belőle, most készül a negyedik. Az első évadot leszinkronizálták, de szerintem eredetiben felirattal érdemes nézni. :) Ja, és a zenéje is szuper, már az intrójától futkos a hideg a hátamon. 

Időközben megérkezett a mozikba az általam várt Minden, minden c. könyv adaptációja is, amit megnéztem ugyan, de maradandó élményt nem hagyott bennem. 

Programok 

Németország olyan élményeket adott, amikre nem is számítottam. Rögtön a bátyáméknál tett látogatás után, hétvégén, bementünk szétnézni Berlinbe. Itt elég csúnya, esős idő fogadott minket, de azért így is egészen jól feltérképeztük a belvárost. Még egy kisebb kirakodóvásárra is bukkantunk, közvetlenül a dóm környékén. Innen nem lehetett üres kézzel távozni. :) Berlin egyébként tipikus nagyváros, néhány szép, régi épülettel. A Spree folyó partja, illetve a Bode Museum, valamint a berlini dóm emelkedett ki igazán. A TV toronyba sajnos nem jutottunk fel, másfél órát kellett volna sorba állni, ezt viszont nem vállaltuk be. Potsdamban is barangoltam még néhány alkalom erejéig, főleg a nem látott részekre koncentrálva. Elutazásunk előtt néhány nappal pedig a barátom indiai kollégáival találkoztam, és vendégül láttuk őket egy finom magyar vacsorára, amit én készítettem el. Ez az élmény határozottan feltette az i-re a pontot.


Svédországba visszatérve újra a hétköznapi tennivalókkal foglalatoskodtam, de azért így is sikerült beiktatni egy uppsalai villámlátogatást, illetve Stockholmban is eltöltöttünk egy szuper, élményekben gazdag délutánt. Ezúttal a Rosendals Trädgårdent néztem ki, aminek az ötletét Zsófi blogjáról merítettem. Minket is elvarázsolt ez a picinyke szeglete a városnak, fantasztikus ötlet ez a kert! Különösen a virágoskert, ahol némi pénz fejében, magadnak válogathattál össze virágcsokrot. :) Stockholm megunhatatlan hely, mindig új és új oldaláról mutatkozik be. Alig várom, hogy lássam ősszel is, a lemenő nap fényében, a sárguló falevelek ölelésében... Az erdei gombászás is felejthetetlen svéd programnak ígérkezett, erről bővebben is írtam már. Egy kisebb kirándulást is tettünk a környéken, ezúttal Wenngarnba autóztunk, ahonnan már én vezettem haza. :) Cuki kecskéket láttunk, a Mälaren tavat, és az őszbe hajló természetet.

A hónap vége meglepetéssel is szolgált: néhány napra hazautaztunk. Ezúttal egy budapesti programot is beiktattunk: megnéztük a Titanic Kiállítást. Érdekes és részletgazdag tárlat, amihez legalább másfél-két óra szükséges. Bizonyos részei megrázóak, mások megdöbbentőek. Nem bántam meg, hogy eljutottam rá. Augusztus 31-én két hónap után, újra voltam otthon. Sosem voltam még ilyen sokáig távol, és valószínűleg, nem is ez az utolsó ilyen alkalom, de ha azt mondom, nincs is annál nagyobb boldogság, mint magadhoz ölelgetni a szeretett cicádat, vagy épp látni a nagyszüleidet, és beszámolni nekik a párizsi nyaralásodról, vagy együtt vacsizni a szüleiddel, elkísérni a húgodat a leendő gimijébe... Ezek a kicsi, felbecsülhetetlen, apró dolgok teljesen bearanyozták azt a picike időt, amíg velük voltam. Nem hiába mondja Dorothy az Ózban, hogy mindenütt jó, de legjobb otthon. Ezt pedig akkor érzed igazán, ha olyan távol vagy tőle, hogy át kell szelni érte a tengert is. 

(Képek forrása: Pinterest / saját)

Hasonló bejegyzések

0 megjegyzés